Majd megjelenik Attila, akiről Erzsébet azt mondja, többet tud az ügyről. Amit számokkal – mégiscsak a borsodi megyeszékhely félig lebontott szegregátumában, a számozott utcákban volnánk – így írt le a rendőrség közleménye: „Öt hónapon keresztül 18 rendőri műveletben összesen 62 embert vontak eljárás alá, közülük 26 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, a bíróság pedig 12 gyanúsított letartóztatását rendelte el. A rajtaütések alkalmával összesen 1360 gramm új pszichoaktív anyagot (kristályt), 30 gramm marihuánát, 60 gramm bekevert varázsdohányt és 135 alufólia pakettben további varázs-dohányt foglaltak le a rendőrök. A lefoglalt mennyiségből több mint 50 000 fogyasztói adagot tudtak volna előállítani a dílerek.”
– Másfél hónapig bömbölt itt a zene, és nem szóltak semmit. Tegnap kiraktam a hangszórót öt percre, ötvenezerre büntettek. Nem lehet csinálni semmit, mert ötven-, meg százezrekre büntetnek, azt’ kap az ember hetvenezret és már tartozok is négyszázezerrel az államnak. Majd nem tudom, miből fizetem ki. Lehet, leülöm – morfondírozik feldúltan Attila.
(…)
Galamb Miklós szerint szívta és árulta a drogot nő és gyerek, megesett, hogy egészen bizarr módszerrel: – Drog volt a babakocsiban, azt hitték gyerek, olyan sok volt benne – meséli, majd búcsúzóul egy valamit tesz hozzá: „volt, aki bele is halt, de nem itt, hanem a Vasgyárban”.
(…)
A teljes riportot keresse a Magyar Hang legfrissebb, július 3-án megjelent 2020/27. számában!