Miskolc idegenforgalmi

jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

A városi lakónegyedek bővítése miatt az Avas keleti és déli lejtőjén megszűnt a korábban virágzó szőlő-, gyümölcs-, és kertkultúra, amely a hegy jellegzetességét adta, egyúttal Miskolc zöld tüdejeként működött. Ezt tapasztalva Adorján Imre miskolci orvos, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház egykori főigazgató-helyettese kezdeményezte és karolta fel az arborétum létesítésének ügyét. A főorvos a kertbarát mozgalom lelkes tagja, 1958-tól részt vett a mozgalom helyi szervezésében, egyúttal a Kertbarátok Miskolci Szövetségének elnöke volt. Magánemberként gazdag örökzöld-gyűjteménnyel rendelkezett.

A főorvos 1986-ban felajánlotta a városi tanácsnak, hogy saját költségén létrehoz egy mindenki által látogatható, a tűlevelű örökzöldek kerti formáit bemutató gyűjteményes kertet.

A kert telepítését 1987-ben kezdték el. A szép, de egy ember számára túl nagy cél megvalósításához megalakították az Arborétum Baráti Kört. Az akkor mintegy ötvenfős csapat készítette elő, később pedig ápolta a kertet. Egyenként 200 négyzetméternyi területrész gondozását vállalták, így sikerült elérni, hogy az elültetett növények közül csak 1-2 százalék ment tönkre. A növények telepítésével 1992-ben végeztek, de védelmük érdekében még hosszú ideig nem engedtek be látogatókat.

Fenyőkert

Fotó: A szerző felvétele

A gyűjteményes kert létrehozásának a fenyőfajok széles körű megismertetése, és ezáltal az általános ismeretek gazdagítása, illetve a természetszeretet növelése volt a célja. A főorvos csaknem minden faiskolát felkeresett az országban, és számos itthon nem kapható növényt hozott be külföldről, javarészt saját költségén.

Az arborétumban mintegy 460 fenyőféle él (cédrusok, jegenyefenyők, lucfenyők, tűnyalábos fenyők és vörösfenyők). Különösen gazdag a gyűjtemény magyar nemesítésű fenyőfélékből.

Ritkaság a japán foszlókérgű tuja (Thuja standishii), több különlegességgel együtt Bécsből hozta Adorján Imre. Az arborétum nyugati oldalán élő fenyőkülönlegességek közül kitűnik a teherbejárat két oldalán strázsáló hegyi mammutfenyő (Sequoidendron giganteum). 

A növények közelebbi megtekintésére járdalapokkal, tipegőkkel kirakott ösvényeket létesítettek.

Az Avasi Arborétum heti egy napon, vasárnap látogatható, de előzetes egyeztetéssel más időpontokban is megtekinthető. A belépés ingyenes, és igény szerint szakszerű csoportvezetést is tartanak. Az arborétumot Adorján Imre unokája, Adorján Eszter okleveles természetvédelmi mérnök vezeti, de a alapítvány elnökségi tagjai is rengeteget tesznek a fenyőkert védelme, fejlesztése, népszerűsítése érdekében.

(Forrás: A miskolci Avas. A miskolci Herman Ottó Múzeum és a Borsodi Nyomda közös kiadványa, szerkesztette: Dobrossy István).https://magyarmezogazdasag.hu/2020/07/12/arboretum-panelhazak-kozott-novenyritkasagok-miskolc-kozepen