l
2015. július 27. – 15:29
BELFÖLD
0 komment

Bár a projektet évekkel ezelőtt készre jelentették Brüsszelnek, és fel is vették a 247 milliós támogatást, még mindig nem működik a miskolci biometanolgyár.

A nemzetközi hírű technológia feltalálója, a beruházásban is érdekelt Raisz Iván büntetőfeljelentésre készül – írja a vs.hu.

Papíron három éve működik Miskolcon egy üzem, ami lakossági hulladékból biometanolt állít elő. Az 578 milliós projekpe 247 millió forint uniós támogatást kapott egy négy cégből álló konzorcium, ennek vezetője a fejlesztési támogatással 2013-ban elszámolt, a projektet eredményesnek, a kitűzött célokat teljesítettnek nyilvánította.

Pedig az üzem a mai napig nem indult be.

Hogy ki ellenőrizte a támogatásban illetékes NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft. részéről a teljesítést és a pénz felhasználását, arról hiába kérdeztük őket, és az uniós támogatásokat kezelő Miniszterelnökségtől sem érkezett válasz.

Az uniós támogatás elszámolását az üzemben alkalmazandó eljárás egyik feltalálója, Raisz Iván sem érti, pedig cége tagja az Enin Környezetipari Klaszter Kft. által vezetett konzorciumnak. A Miskolci Egyetem műszaki anyagtudományi kar kémiai tanszékének nyugalmazott docense a VS.hu-tól értesült az ügyről, és azt mondta, évek óta hiába kéri írásban és szóban a pénzügyi elszámolás dokumentumait az illetékesektől.

miskolc; biometanol üzem
A biometanol-telep kapujában
Forrás: VS.hu
AZ ÉV TALÁLMÁNYÁVAL INDULT
A projektnek csak a kezdeteiről lehet sokat tudni, a végkifejlepől szinte semmit. A történet 2008 augusztusában kezdődött, abban az évben, amikor a dr. Raisz Iván és Barta István fejlesztette eljárás idehaza elnyerte az év találmánya díjat.

Ekkor adta be a Raisz cégét is felölelő, négy vállalkozásból álló konzorcium az 578 milliós költségvetésű projekthez a támogatási pályázatát. A konzorciumvezető az Enin lett, egy jellemzően hulladék-hasznosítással foglalkozó miskolci cégek által közösen lépehozott és tulajdonolt kft. A többiek az AVE Miskolc, az Enviro-Pharm (ez Raisz vállalkozása). és a Fábry Bt.

2009 áprilisában 247 millió forint uniós támogatáshoz jutottak. Ebből 47 milliót menedzsment tevékenységekre, 200 milliót a közös beruházás megvalósítására költhettek.

Raisz Iván
Raisz Iván tőlünk értesült arról, hogy elszámoltak, a célok teljesültek
Fotó: MTI / Kovács Attila
2009 júniusában az Enin megkötötte a támogatási szerződést a Nordával, startolhatott a kivitelezés. A 600 milliós projekt 62 százalékát a konzorcium tagjai dobták össze, főként az akkor még oszpák tulajdonú AVE Miskolc Kft., amiely 250 milliót tett bele.

A projekt nagyjából 2011. novemberben ért csúcsára. Ekkor Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár tartott helyszíni bejárást a miskolci Sajószigeti úti AVE-telepen. A hazai sajtó gazdag terjedelemben foglalkozott a világszenzációval: hulladékból üzemanyagot állítanak elő Miskolcon.

Biometanolt azonban sem ekkor, sem azóta nem állított elő az üzem, mivel nem fejezték be, mondja Raisz. Ahhoz több berendezés hiányzik, amiket nem építettek be a rendszerbe. Ilyen – tudomása szerint – a megvásárolt kompresszor, valamint az automata irányító rendszer, illetve a katalizátorok. Ezek nélkül képtelenség biometanolt előállítani – fejtegette a VS-nek.

A helyszínen dolgozó biztonsági őr is azt mondta ottjártunkkor, hogy a gyár üzemképtelen. Csak ennyit közölt, és hogy „az okát ne tőle kérdezzük”.

„MINDEN RENDBEN”
Az Eninben 2012-ben tulajdonosváltás volt. Szentpéteri István, az Enin egykori ügyvezetője azt állítja, míg ő vezette a céget, „a projekt rendben, az előírtak szerint működött és ezt az ellenőrzések is igazolták”.

Raisz Ivánnak idéztük Szentpéteri szavait, aki nem tudta azokat értelmezni. Szerinte mivel az üzem soha sem indult el, aligha ellenőrizhették cél szerinti működését, „biometanol egy csöpp se keletkezett”. Hozzátette: addig sikerült eljutniuk, hogy laboratóriumi körülmények között állítottak elő úgynevezett szintézisgázt hulladék alapanyagból, illetve biometanolt palackos szintézisgázból. Üzemszerűen, háztartási hulladékból azonban el sem kezdték, mivel elfogyott a pénz, mondta.

miskolc; biometanol üzem
Két csarnok épült, az egyikben aprítanak, a másikban a nem működő metanolreaktor
Forrás: VS.hu
Lenkey Péter, az Enin volt fejlesztési igazgatója szintén sikert lát a saját történetében. Azt mondta, „a kísérleti fejlesztés sikeres volt, az üzemszerű metanol előállításhoz viszont további fejlesztések is szükségesek”. Arra már nem válaszolt, mit tart sikeresnek, illetve mi valósult meg az Enin általa prezentált 2009-es tervéből, miszerint „a volt keleti blokk országainak vezető gazdasági szerveződéseivel szövetkezve 2015-re Észak-Magyarországon egy Európai uniós szinten is ismert és elismert környezetipari mintatérség jön lépe.”

Miskolci hulladékgyűjtő sziget
TULAJDONOSVÁLTÁS FIDESZES KÖTŐDÉSSEL
Szentpéteri Istvánt aztán Sebestyén Péter váltotta, amikor 2012-ben az Eninben többségi részesedést vásárolt az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Kft.-t is tulajdonló Kiss László. Sebestyén Péter Sebestyén László, volt fideszes miskolci országgyűlési képviselő fia, az AVE mérnöke, mellesleg a miskolci Búza téri pafik koncessziós pályázatának nyertese. Úgy tudjuk egyébként, a pafikot nem üzemelteti, a koncessziót visszaadta.

Sebestyén szintén sikerről beszél, akár a korábbi főmérnök. Kérdésünkre azt mondta, „a kommunális hulladékból biometanolt előállító kísérleti üzem fizikai megvalósítása sikeresen befejeződött, jelenleg a tesztelés tapasztalatok alapján történő átalakítások, ráépülő beruházások megvalósítása van folyamatban.”

MIRE KÖLTÖTTÉK?
Sebestyén Péter ügyvezető tájékoztatása szerint az alábbiakra ment az 578 millió forint:

mechanikai előkezelő csarnok,
hulladékfeldolgozó kísérleti üzem,
kétoldali hídmérleg mérlegházzal,
tűzivíztározó medence, hozzá kapcsolódó gépészet,
a telephely teljes bekerítése,
víz, villamos és informatikai hálózat teljes kiépítése,
teleszkópos rakodógép.
MIÉRT NEM INDULT MÉG EL?
Raisz szerint már a kezdetekkor alulbecsülték az üzem forrásigényét, jelentős pénzt költöttek nem a projekt céljaira, például nagy kiterjedésű füvesítésre, fásításra. Túlméretezték a mérlegelő állomást, akkora kapacitású berendezéseket vásároltak, ami az üzem számára felesleges, hiszen a támogatott projektben napi egy kukásautó mérlegelése elég volt. Raisz Iván kérdésünkre 300 millió forinpa becsülte a projekt befejezéséhez hiányzó összeget.

miskolc; biometanol üzem
Forrás: VS.hu
A projektet ismerő, neve elhallgatását kérő forrásunk másban látja a hibát: szerinte a beszerzett kompresszor kis teljesítményűnek bizonyult, nem bírta volna ki tartósan 650 fokon tartani a szintézisgázt. Az automata vezérlést pedig ki kell telepíteni a csarnokon kívülre, mert a tűzoltóság nem engedélyezi a kísérleti üzem beindítását, ha ember is tartózkodik az épületben.

Nem terveztek azzal sem, hogy gondoskodni kell az üzem alapanyagának tárolásáról és folyamatos adagolásáról, mondja. „Olyan üzemnek nincs értelme, amit hetente le kell állítani, szétszedni, kicserélni egyes berendezéseket és újra és újra készre kell építeni” – jegyezte meg.

FÉLIG AZÉRT MŰKÖDIK
A biometanol hiánya azonban nem jelenti azt, hogy az üzem egy része ne működne. A biometanol előállításának ugyanis nemcsak a metanolreaktor a kulcsa, hanem az előkészítő üzem is. Márpedig a hulladék-előkészítő szakaszosan termel, a keletkezett anyagot egy szlovák cementgyárban hasznosítják.

Az előkészítő technológiája szintén magyar szellemi termék: bármilyen szerves hulladékot – a lakosságtól vegyesen begyűjtött kommunális hulladékot is – felaprít, majd leválogat, előkészítve a metanolreaktornak.

Hulladékszállítás; környezetvédelem; kukásautó; hulladékgazdálkodás
Forrás: MTI/Rosta Tibor
VÉGE A TÜRELEMNEK
Raisz Iván azt mondja, őt az elmúlt hónapokban többször arról tájékoztatták, hogy német befektetők érdeklődnek a projekt befejezése iránt, de aztán „megnehezült a kommunikáció”. Pedig sikerdíjat is felajánlott annak, aki beszáll: a találmány tulajdonjogának 10 százalékát adná. Eddig nem akadt jelentkező.

Mára elfogyott a türelme, szeptemberig adott határidőt, hogy pótolják a befejezéshez szükséges pénzt, különben büntetőfeljelentést tesz a rendőrségen a pénzek felhasználása miatt.

MI AZ, AMI NEM LETT?
Az eljárás a Feltalálók Világszervezete nürnbergi innovációs kiállításán a Zöld Találmányok Nemzetközi Versenyének fődíját, a Green Oscart nyerte el 2009-ben.

A találmány négy hazai szabadalom hasznosításával született. Évi 2000 tonna vegyes szerves hulladék felhasználásával 600 ezer kilogramm metil-alkoholt és 900 ezer kilogramm folyékony szén-dioxidot állítana elő. Az eljárás során környezetkímélő téli útsózó anyag, kálcium-klorid, elemi kén és folyékony szén-dioxid keletkezik. Az öko-metanol bio-üzemanyagként és vegyipari alapanyagként hasznosítható, a képződő hulladék csekély mennyiségű, nem veszélyes, üvegesedett anyag. Alkalmazásával a szeméthegyek ötször lassabban telhetnének meg, a folyamat végén a tonnányi elgázosításra felhasznált hulladékból mindössze 150-200 kilónyi hasznosíthatatlan hulladék maradna vissza.

A biometanol kémiailag megegyezik a hagyományos metanollal. Felhasználási területeik is azonosak: üzemanyagként, üzemanyag adalékként az EU előírásainak megfelelően, illetve egyéb ipari tevékenységek esetén is széles körben alkalmazható.

vs.hu