Idén júniusban 9324 magyar halt meg, ez meglepően sokkal, 677 halálesettel kevesebb az egy évvel korábbinál.
Ráadásul nem egy egyedi kiugró jó értékről van szó: áprilisban és májusban is sokkal kevesebben haltak meg, mint 2019 azonos időszakában, az év első felében összesítve 64 302-en haltak meg, 3733-mal kevesebben annál, ahányan a tavalyi első félévben. Ennek egy részéért egyértelműen az a magyarázat, hogy tavaly télen volt komoly influenzajárvány, idén pedig nem – a tavaszi nagy javulásnak viszont hivatalosan még nincs magyarázata. Vannak olyan elméletek, amelyek szerint a kórházi ágyak felszabadításával eltűnhetett az egyik legfőbb magyar halálok, a kórházi fertőzés, de részletes adatok híján nem lehet sem kijelenteni, sem cáfolni, hogy valóban ez történt-e.
Eközben júniusban 7679 gyerek született, ami 583 újszülöttel több, mint 2019 júniusában.
Az első félévben 44 250 gyerek jött világra, ami 2291-gyel több a 2019. január–júniusi születésszámnál. Itt érdekes kettősséget láthatunk: január–februárban és júniusban kiugróan nagyot nőtt a születésszám, a tavasszal viszont olyan születési adatok érkeztek, amelyek bármelyik másik évben teljesen átlagosak lettek volna, most is csak azért jelentettek minimális növekedést, mert 2019 első felében kimondottan kevesen születtek. A téli mini baby boom magyarázatának a kormány családtámogatási kedvezményeit tekinthetjük, ennek úgy tűnt, hogy vége szakad – de hogy most mi történik, arról akkor lehet majd bővebben beszélni, ha már látni fogjuk, hogy a júniusi egy kiugróan jó adat-e vagy egy új trend kezdete.