Még ez év elején olyan jelzést kaptunk a német kábítószerellenes szolgálattól, hogy egy kábítószer ügy nyomára bukkantak, s találtak egy miskolci telefonszámot. Arra kértek minket, hogy próbáljuk lenyomozni ezt a szálat

– így kezdődött az a történet, amelyet Hollósi György őrnagy, az ORFK kábítószer bűnözés elleni alosztály munkatársa mesélt el 1992 decemberében az Új Hírnök nevű újságnak. Az ügy kezdeti szakaszában még a rendőrök sem gondolták volna, hogy a telefonszámon keresztül egy nemzetközi drogügyletre bukkannak, ahol az egyik legnagyobb magyar vállalat, a BorsodChem az érintett. Mint a kábítószer előállítója.

A miskolci telefonszám, amit a magyar rendőrök a holland kollégáik kérésére leellenőriztek, a miskolci BBDH befektető kft.-hez vezetett. Ezt a céget két magyar és két holland állampolgár alapította 1991 végén. A német kábítószerellenes nyomozóknak az szúrt szemet, hogy a kft. holland tulajdonosaival kapcsolatban állt egy olyan ismert drogkereskedő és -csempész, aki korábban zsarolásért, rablásért, kábítószergyártásért ült börtönben. Mivel a kft. különféle kereskedelmi tevékenységekkel, köztük vegyi anyagokkal is foglalkozott, a magyar rendőrök titokban nyomozni kezdtek a társaság után.

AZT VISZONYLAG HAMAR KIDERÍTETTÉK, HOGY A BBDH KFT. A BORSODCHEM RT. MŰVELETI LABORJÁBAN ÁLLÍT ELŐ EDMA HCL NÉVEN EGY ÁLLATGYÓGYÁSZATI SZERT, AMELY ÁLLÍTÓLAG AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS HATÉKONYSÁGÁT FORRADALMASÍTJA.
A rendőröknek ez már elég gyanús volt ahhoz, hogy tovább lépjenek. Egy titkos akcióban mintát szereztek a gyárban gyártott porból, és a vizsgálat megállapította: az valójában egy ismert kábítószer. Egy olyan pszichotróp anyag, amely az MDE-amfetamin kábítószerek csoportjába tartozik és a drogosok ÉVA néven ismerik.

A rendőrök akcióba léptek és házkutatásokat tartottak a BorsodChemnél és a BBDH-nál is. A BorsodChemnél nem csak a gyártási dokumentumokat foglalták le, de azt az 54 kiló (!) drogot is, ami éppen akkor műanyag hordókban állt és arra várt, hogy elszállítsák.

A BORSODCHEMNÉL VOLT AZ ADDIGI LEGNAGYOBB AMFETAMINFOGÁS EGÉSZ EURÓPÁBAN.
De tényleg, korábban ilyenre nem volt példa. 1992-ben tíz német titkos amfetamin-laboratóriumot számoltak fel, de azoknál a házkutatásoknál is csak 29 kilogramm drogot foglaltak le, így a magyarországi fogás óriási bravúrnak számított.

AMI ENNÉL IS MEGDÖBBENTŐBB VOLT, HOGY AMIRE A RENDŐRSÉG RAJTUK ÜTÖTT, MÁR 388 KILÓNYI DROG ELHAGYTA AZ ORSZÁGOT, MÉGHOZZÁ EXPORTENGEDÉLLYEL.

Na de hogy történhetett, hogy a BorsodChem 300 ezer adagnak megfelelő kábítószert állított elő?

Nos, ami biztos, hogy az előállított anyag ekkor már kábítószernek minősült, a magyar hatóságok mégis engedélyezték a gyártását. A BBDH Kft., amikor a Borsodchemnél leadta az állatgyógyászati szer gyártására vonatkozó rendelését, a gyár vegyészeinek megmutatta a képletet. A vegyészek átnyálazták a Magyar Közlönynek azt a számát, amiben a különböző kábítószerek listáját és képleteit tették közzé és találtak ugyan hasonlót, de pont olyat, mint amit a BBDH emberei leadtak, nem.

UGYANIS ÉPPEN AZ A KÉPLET NYOMDAHIBÁSAN SZEREPELT A MAGYAR KÖZLÖNYBEN.
A Magyar Közlönyben ugyanis a midazolam nevű nyugtató-görcsoldó hatóanyag képletét hibásan MDE-nek rövidítették. A nyomdahiba miatt a magyar nagyvállalat az előállításhoz szükséges engedélyeket előírásszerűén kérelmezte és meg is kapta a Magyar Tudományos Akadémia Alkaloidkémiai Kutatócsoportjától, valamint a Tisztiorvosi Szolgálat Kazincbarcikai Városi Intézetétől. A Budapesti Műszaki Egyetem illetékes tanszéke besorolást is adott a gyártáshoz. Ennek alapján engedélyezte a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma az exportot.