Írásbeli figyelmeztetésben részesítette orvosigazgatóját a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház, amiért a július elején tartott Semmelweis-napon dicséretre terjesztette fel azt az orvoskollégájukat, akit 2016-ban jogerősen üzletszerűen elkövetett vesztegetés miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.
“Orvosigazgató urat továbbiakban utasítottam, hogy etikai okokból mérlegelje a dicséret visszavonásának lehetőségét”
– írta közleményében Lippai Norbert főigazgató a hvg.hu megkeresésére.
Udvary János onkológus-nőgyógyász ügye nagy port kavart annak idején. Az orvost, aki már akkor is a veszprémi kórházban praktizált, azzal vádolták meg, hogy a társadalombiztosító által fedezett – gyakran életmentő – műtétekért a legtöbb esetben 150 ezer forintot kért előre, a vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot, amit szintén a kórházban végzett el. Egy betege az egyik beszélgetésükről hangfelvételt készített, amit átadott a rendőrségnek is.
Az orvost első fokon tíz rendbeli vesztegetésért három és fél év letöltendő börtönbüntetésre, majd másodfokon 2016 decemberében 6 rendbeli vesztegetésért már csak két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Veszprémi Törvényszék, arra hivatkozva, hogy fontosabb a speciális tudása annál, hogy börtönben üljön. A bíró a tárgyaláson elmondta, Udvary nem tanúsított megbánást.
Az orvos az utolsó szó jogán azt mondta, „ez az ügy nemcsak ellenem, hanem minden kollégám ellen irányul”, mondta, majd felette a kérdést: a jövőben ki fog segíteni a betegeken? A veol.hu tudósítása szerint arról is beszélt, több mint 100 ezer forint fizetésemelést kaptak, de nem ez határozza meg a betegekhez való viszonyunkat, majd hozzátette, a kórház komoly létszámhiánnyal küzd.
Az ítélet után a Magyar Orvosi Kamarától a tagok követeltek etikai vizsgálatot, melynek a vége az lett, hogy Udvaryt fél évre eltiltották foglalkozásától.
Udvary mostani kitüntetése ellen Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi közgazdász tiltakozott elsőként kedd reggel egy cikkében – tudomásunk szerint más orvosok is csatlakoztak ehhez – majd délutánra a kórház gyorsan kihátrált. Közleményükben azt írták,
“Dr. Udvary János esetében az orvosigazgatói dicséret hiányos adatok alapján került felterjesztésre, illetve elfogadásra”,
ezért felhívták az orvosigazgató figyelmét “az adományozások előkészítésének fontosságára, hogy a hasonló esetek elkerülhetők legyenek”.
A 2016-ban tíz rendbeli vesztegetés miatt felfüggesztett börtönre ítélt orvos elismerése ügyében a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége is megkereste a kórházat Udvary kitüntetése miatt, azzal, hogy az orvos
“korábbi tettei komoly erkölcsi és etikai aggályokat vetnek fel”.
Mint azt a kórházéval szinte egy időben kiadott, a hvg.hu-nak megküldött közleményükben írták, felhívták a veszprémi kórház főigazgatójának a figyelmét, hogy “egy jogerősen, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében elítélt orvos kitüntetése erősen aggályos és érzékeny téma – mind a társadalom, mind pedig az orvosok szempontjából” – és arra kérték, hogy indokolja meg a döntést. A MOK szerint
“Dr. Udvary János kitüntetése nem volt megalapozott és időszerű: a jelen helyzetben az egész orvostársadalom, így a hálapénzes rendszerben mindvégig etikusan viselkedő orvosok megítélésére is károsan hat”.
Etikai okokból elfogadhatatlannak tartja az orvos elismerését az Emberi Erőforrások Minisztériuma is. Mint közleményükben írták, egyetértenek a kórház főigazgatójával, aki a dicséret visszavonását kezdeményezte.
“Én mint orvos, sok más kollégámmal együtt szégyellem magam ezért az elismerésért” – mondta a hvg.hu-nak Kunetz Zsombor. Kunetz, aki sürgősségi orvosként dolgozik, értetlenül áll azelőtt, hogy miként kaphat valaki elismerést úgy, hogy vesztegetés miatt ma is érvényes az ellene hozott bírósági ítélet.
Az egészségügyi szakember szerint elképzelhető, hogy azért praktizálhat még az orvos, mert hiányszakmában dolgozik, és az is lehet, hogy remek munkát végez, de akkor sem érthető, hogy miért tüntetik ki, miközben börtönbüntetésének a felfüggesztési ideje még tart. “Nem értem az erkölcsi alapját” – mondta.
Kunetz Zsombor szerint ez az ügy is csak arra hívja fel a figyelmet, hogy rendezni kell a fizetéseket az egészségügyben, ami megoldást nyújtana arra is, hogy az orvosi hivatás ne hiányszakma legyen, és az ilyen hálapénzes ügyeknek is véget vetne. “Drasztikusan rendezni kell a béreket. 3-4 milliós fizetésért sokan választanák a szakmát, és a hasonló kizsarolt hálapénzes ügyek sem merülhetnének fel.”
A pesti ortopédsebész nem úszta meg ennyivel
A veszprémi doktor ügyéhez hasonlóban hozott ítéletet a Kúria a múlt héten. Akkor kilenc rendbeli vesztegetésért ítéltek két év letöltendő börtönre egy fővárosi ortopédsebészt. Az az orvos is gyakran kevesellte a neki felajánlott hálapénzt, amit többször is előre kért el. Az ortopédorvos 2018-ban elsőfokon is letöltendő börtönt kapott, de ezt a büntetést másfél év, négy évre felfüggesztett börtönre enyhítették másodfokon. Az enyhébb ítéletet azonban a Fővárosi Főügyészség megtámadta a Kúrián, ahol nem rámérték a letöltendő két évet, de három évre eltiltották a közügyektől, sőt a foglalkozása gyakorlásától is.
A Magyar Orvosi Kamara jelezte, hogy korábbi felmérései alapján mára a hálapénz csupán az orvosok egy szűk rétegének jelent bevételt, és az orvosok kétharmada elutasítja. A kamara szerint a hálapénz felszámolásához mindenképpen szükség van az egészségügyi rendszerváltásra, hogy a működés átláthatóbbá, tisztábbá váljon, és így növekedhessen a betegek egészségügybe vetett általános bizalma. A Magyar Orvosi Kamara által szakmai alapokon kidolgozott bértábla bevezetése ennek a folyamatnak csupán az első lépése.
hvg.hu