Donald Trump kormánya az utóbbi hetekben részben nemzetbiztonsági okokra, részben munkahelylopásra hivatkozva elkezdte korlátozni a külföldi diákok és magasan képzett gazdasági migránsok bevándorlását az Egyesült Államokba. Bár az elnök szerint ezzel az amerikai munkahelyeket és technológiát védik, a felsőoktatási és kutatói szféra képviselői szerint a külföldi tehetségek kizárásával pont hogy ártanak az amerikai gazdaságnak, és végső soron Kína technológiai és politikai céljait segítik.
A koronavírus-járvány világszerte határzárakat hozott, az Egyesült Államok azonban (a járvány terjedésének üteme mellett) e téren is kiemelkedik a mezőnyből: a kormány az utóbbi hetekben részben nemzetbiztonsági fenyegetésekre, részben gazdasági okokra, részben a koronavírus-járványra hivatkozva
DRASZTIKUSAN KORLÁTOZTA AZOK KÖRÉT, AKIK LEGÁLISAN DOLGOZHATNAK ÉS TANULHATNAK AMERIKÁBAN.
Április 22-én Donald Trump kormánya „a munkaerőpiac védelme” érdekében néhány kivétellel felfüggesztette a letelepedési engedélyek külföldi kiadását.
Május 29-től nemzetbiztonsági okokból megtagadta a vízumot a „polgári-katonai együttműködéshez” (azaz szegről-végről a hadsereghez) köthető intézményekből érkező kínai diákoknak és kutatóknak.
Június 22-én ismét az amerikai munkahelyek védelmére hivatkozva az év végéig felfüggesztette több munkavízum-kategória, köztük a magasan képzett külföldi szakemberek, kutatók foglalkoztatását lehetővé tevő papírok kiadását.
Július 6-án pedig közölte, hogy a járvány miatt a külföldi diákok nem maradhatnak az Egyesült Államokban, ha az őszi tanévben csak online óráik lesznek – bár a felháborodás és az elit egyetemek által indított perek hatására ezt később visszavonta.
A járvány és a Kínával szembeni feszültségek árnyékában hozott intézkedések mögött sokéves huzavona áll a külföldieket gyakran munkahelyrablóknak, bűnözőknek és kémeknek nevező Donald Trump kormánya és a bevándorlókra humánerőforrásként, fogyasztóként, a diákok esetében fizetőképes keresletként tekintő üzleti, technológiai és felsőoktatási szféra között.
Utóbbiak pedig a mostani lépések kapcsán azt hangsúlyozzák, hogy a bevándorlás drasztikus korlátozása nemhogy segítené, visszafogja az amerikai gazdaságot, gátolja a kutatás-fejlesztést, rontja a felsőoktatás színvonalát és anyagi helyzetét, és ezáltal az Egyesült Államok nemzetközi befolyásának is hatalmas pofont ad, miután
A TEHETSÉGES KÜLFÖLDIEK BEVONZÁSA (MÁS NÉVEN AZ AGYELSZÍVÁS) AZ AMERIKAI TECHNOLÓGIAI-GAZDASÁGI ELŐNY HAGYOMÁNYOSAN EGYIK LEGFONTOSABB ELEME, EZÉRT A BEZÁRKÓZÁSSAL VALÓJÁBAN LEGINKÁBB MAGÁNAK ÁRT AMERIKA.
Ellopják a munkahelyet?
A vízumok és a letelepedési engedélyek (zöldkártyák) kiadásának felfüggesztése egyes kormányzati becslések szerint több mint félmillió külföldi munkavállalót érint. A pontos foglalkozások köre rendkívül vegyes, kiterjed a bébiszitterekre, szezonális munkásokra és a cégen belüli nemzetközi áthelyezésekre is, de a legtöbb figyelmet a magasan kvalifikált szakembereknek, kutatóknak kiadott H-1B-es vízumok kiadásának felfüggesztése, illetve a külföldi diákok vegzálása kapta.
A H-1B vízumokra vonatkozó korlátozásokra a Trump-kormány szerint az amerikai munkaerőpiac védelme miatt van szükség, állításuk szerint
EZZEL AKARJÁK BIZTOSÍTANI, HOGY A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNYHOZ KÖTHETŐ TÖMEGES MUNKANÉLKÜLISÉG IDEJÉN AZ AMERIKAI CÉGEK AMERIKAI EMBEREKET ALKALMAZZANAK, ÉS NE KÜLFÖLDRŐL IMPORTÁLJÁK A MUNKAERŐT.
A kormány másik érve, hogy sok cég visszaél a rendszerrel, és az olcsó munkaerő tömeges becsalogatására használja a H-1B vízumokat, olyan adminisztratív, könyvelői, programozói feladatokra is tömegével toboroznak külföldieket, amelyek nem igényelnek magas szaktudást, és amelyekre valamivel drágábban ugyan, de amerikai dolgozót is fel tudnának venni. Ezért most a rendszer átalakítását ígérik, és a jövőben jövedelmi alapon akarják osztani a jelenleg a követelményeket teljesítők közti sorsolással kiadott vízumokat.
A téma már jóval a járvány előtt napirenden volt, Donald Trump elnök már 2016-os kampánya idején is a munkahelyrabló külföldiek beengedésének korlátozását ígérte, és egyik főtanácsadója, a hírhedten bevándorlásellenes
A bírálatok szerint ez a dolog erkölcsi és ideológiai vonzatoktól függetlenül, pusztán gazdasági szempontból is hatalmas tévedés, az utóbbi hetekben számos cégvezető és üzleti szervezet bírálta a kormány lépéseit.
Nem fog segíteni, ha azt jelezzük a mérnököknek, menedzsereknek, IT-szakembereknek, orvosoknak, ápolóknak, hogy nem látjuk őket szívesen, ez pont hogy visszahúzza az országot
– mondta a lépésről az amerikai kereskedelmi kamara vezérigazgatója, aki szerint a bevándorlás szigorítása csökkenteni fogja a növekedést és a munkahelyteremtést.
Nem fosztogatnak
Az üzleti szféra szerint a magasan képzett bevándorlók nélkül elég nehéz lenne működtetni az amerikai gazdaság legversenyképesebb területeit.
A H-1B vízumok döntő része a reáltudományokat felölelő úgynevezett STEM kategóriába (természettudományos, technológiai, mérnöki szféra és matematika) tartozik.
Egy becslés szerint háromnegyedüket informatikai területen dolgozók kapják. 2018-ban több ezer ilyen vízumot igényelt külföldről érkező dolgozóinak a Microsoft, az Amazon, az Apple, az Intel, a Google és a Facebook is.
Egy 2018-as felmérés szerint az Egyesült Államokban a STEM területeken dolgozók 29 százaléka bevándorló, az amerikai szabadalmak 28 százalékát bevándorlók, 18 százalékát indiaiak és kínaiak adják be. Az elektronikában és az IT-szektorban az arányuk meghaladja a 35 százalékot.
Egy másik tanulmány szerint az Egyesült Államok 2000 és 2010 között közel 200 ezer „feltaláló”, azaz legalább egy szabadalmat jegyző ember vándorolt be, miközben Kína és India 50, illetve 40 ezer feltalálót vesztett. (A második legtöbb feltaláló bevándorló Svájcba és Németországba érkezett, de itt egy nagyságrenddel kevesebb, 20 ezer főről van szó.)
Egy harmadik, jóval tágabb tanulmány a szabadalmakat vizsgálva arra jutott, hogy 1976 óta az amerikai technológiai innováció harmada bevándorlók munkájának köszönhető.
Egy további tanulmány alapján pedig azok a cégek, amelyek több embert alkalmaztak H-1B vízumokkal, innovatívabbak az átlagnál.
És az egymilliárd dolláros értéket elérő amerikai startupok felének alapítói és csúcsvezetői között vannak bevándorlók.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a vállalkozók még a kőrepublikánus Texasban is kikeltek a vízumkorlátozások miatt.