Szakemberek szerint a migráció miatti lakosságszám-változás egyfajta szociológiai képet fest egy adott településről, így nem véletlen, hogy az elmúlt években arányaiban leginkább a gazdaságilag kevésbé fejlődő Dél-Dunántúl két nagyvárosa, Pécs és Kaposvár lakossága csökkent. A két megyeszékhely közül a vizsgált időszakban a somogyié a látványosabb, hiszen lakóinak csaknem tizedét veszítette el, ám a baranyai megyeszékhely népességvesztése is döbbenetes, különösen a rendszerváltástól vizsgálva: lakosságának negyede tűnt el három évtized alatt. Ehhez hasonlót csak a borsodi rozsdaövezet hajdani ipari fellegvárai, Miskolc és Ózd produkáltak.
Miskolc vesztesége egyébként az elmúlt hét évben 7,5 százalékos, s ezzel a megyei jogú városok alsó régiójába tartozik. A nagyobb népességcsökkenést elszenvedő 11 település közül egyébként hatban – Eger, Tatabánya, Hódmezővásárhely, Miskolc, Dunaújváros, Pécs – tavaly októberben (Hódmezővásárhelyen már egy korábbi időközin) megbukott a korábbi, kormánypárti városvezetés. Érdekes módon Érden is, pedig a fővárosi agglomeráció legnagyobb településének népessége gyarapodott a legnagyobb mértékben, de Sopron és Győr is lakossága is növekszik, ami jól mutatja gazdasági erejüket. Debrecenben – ahol a következő években 29 milliárd forint értékű fejlesztést hajtanak majd végre – 2013 és 2020 között 3 százalékkal csökkent a lakosság száma.
https://nepszava.hu/3081725_vandorlas-a-munka-utan-egesz-regiok-urulnek-ki