A luxusnyugdíjakkal kapcsolatban
időről időre kiújul a morális pánik, de azért érdemes a helyén kezelni a dolgot. Egymillió feletti nyugdíja összesen 32 embernek van, havi négyszázezer felett is mindössze 6403 ember kap nyugdíjat. Durva becsléssel a milliós nyugdíjasok évi 5-600 millióba, a négyszázezer felettiek is nagyjából 35 milliárd forintba kerülhetnek az adófizetőknek. Ez a 2018-ban 2700 milliárd forintos teljes nyugdíjkifizetésnek az 1,2 százaléka. Tény, hogy igazságtalannak tűnik, hiszen a nyugdíjasok mindössze 0,3 százaléka tartozik ebbe az elitkategóriába, és talán el lehetne jobban költeni ezt a 35 milliárdot, sőt, a nyugdíjplafon visszaállításával nem is lenne olyan nehéz megoldani ezt a kérdést. De az is biztos, hogy nem ezek a kiugróan magas nyugdíjak fogják fenntarthatatlanná tenni a rendszert.
A másik oldalon viszont tényleg nagy problémák vannak. Az öregségi nyugdíjminimum 2008 eleje óta változatlanul 28 500 forint, pedig azóta (2019-ig) összesen 57,4 százalék volt az infláció. Ez azt jelenti, hogy abból, ami 2008-ban még 28,5 ezer forintot ért, ma már csak 18,1 ezernyi árut, szolgáltatást lehet vásárolni. Vagy a másik oldalról ahhoz, hogy legalább a 2008-as 28,5 ezer forintot érje ez az összeg ma, 44,9 ezerre kellene emelni. A tavalyi adatok szerint 18 ezren kapták ezt a nagyon alacsony juttatást. (Ennél jóval nagyobb jelentősége van az öregségi nyugdíjminimumnak a segélyezésben, az emelés elmaradása rengeteg típusú jóléti juttatás lassú elsorvasztásához járul hozzá.) Közel 600 ezer ember nyugdíja nem éri el a havi százezer forintot.
A 2018-as év volt az első, amikor a nyugdíjak relatív értékvesztése már a jövedelmi adatokban is megmutatkozott, a nyugdíjas háztartások ugyanis hátrébb csúsztak a jövedelemeloszlásban. https://g7.hu/adat/20200730/2018-volt-az-az-ev-amikor-elkezdtek-lecsuszni-a-nyugdijasok/?utm_source=HL&utm_campaign=HL20200801