Felmerül

 

a kérdés, hogy egy alapvetően bölcsész rektor olyan területekkel foglalkozik, mint környezetvédelem, autóipar, informatika, Ipar 4.0. Összeférnek ezek a területek?

Ebből is látszik, hogy mi mindenre jó a bölcsészet. Bölcsészként nekem nem az a dolgom, hogy elmagyarázzam, hogy mi a különbség a 4G és az 5G között. Azt kell tudnom, hogy kit kell megkeresnem, hogy itt 5G legyen.

A demográfiai folyamatokat tekintve már kérdezték öntől, mi a terv arra, hogy egyre kevesebb az egyetemre jelentkező fiatal. Említette, számít azokra, akik életük végéig szeretnének tanulni, mert a mai világban egyetlen diploma kevés. Készen állnak erre az egyetem oktatói?

 

Fel kell gyorsulnunk. A tudás megvan, de abban van mit fejlődnünk, hogy ezt a tudást hogyan adjuk el. Komoly felmérést kell végeznünk a kapcsolati hálónkban lévő cégeknél, hogy nekik mire van szükségük. Most az egyetem megpróbálja azt a tudást eladni, ami van, de szerencsésebb lenne azt kérdezni, hogy a piacon mire van szükség, és ehhez kell rendelnünk a képzéseinket.

 

A veszély nem a változásban van, hanem a mozdulatlanságban, mondta egyszer.

Ezt így is gondolom.

De a változás mindig nehéz. Az egyetem esetében egy nagy szervezetet kell „beindítani”. Dr. Varga Judit azt nyilatkozta, nagy munkára számít.

Nagyon nagy munkára. Tudatosítanunk kell az oktatókban, hogy a teljesítményünket egyénileg és közösségi szinten is fokozni kell. Azon kell elgondolkodnunk, hogy mit kell azért tennünk, hogy hatékonyak legyünk. Változtatnunk kell az eddigi munkaintenzitáson. Lehet, hogy semmi gond nem lett volna, ha maradunk állami egyetem, de azzal a nehézségi nyomatékkal, amellyel eddig működött az intézmény, nem tudunk a XXI. században hatékonyak lenni.

A hatékonyság miben mérhető?

Például, hogy mi keressük a kapcsolatot a cégekkel. Megkapjuk a megrendelést, megnézzük, hogy tudjuk-e teljesíteni, elvégezzük a költségelemzést, válaszolunk, szerződést kötünk.

A nyelvtudás kulcskompetencia, hangsúlyozta a pályázatában. Májusban döntött úgy a kormány, hogy nyelvvizsga nélkül is megkaphatják az államvizsgázott fiatalok az oklevelüket. Korábban a Miskolci Egyetemen is több ezer hallgató azért nem kapott diplomát, mert nem volt nyelvvizsgája. Az Észak rákérdezett, hogy hogyan zajlik a nyelvoktatás az egyetemen. Azt a választ kaptuk: nincs kötelező nyelvoktatás.

Sajnos sehol sincs. Szeretnék olyan kurzusokat is elindítani, amelyek a munkaerőpiaci kompetenciákat segítik, és ennek egy markáns eleme a nyelvtudás. Nyelvvizsga nélkül az esélyét sem szerzi meg a hallgató annak, hogy diplomás munkakörben dolgozzék. Nem lehet valaki versenyképes a munkaerőpiacon nyelvtudás nélkül. Azt szeretném, hogy ne kerüljön ki egyetemünkről hallgató piacképes nyelvtudás nélkül.

És ehhez van humánerőforrás?

A humánerőforrás itt van, de ki kell pillantanunk a karos és a szakos logikából, és megértenünk, hogy vannak összegyetemi érdekek.

Cél a nemzetközi kapcsolatok erősítése is, mondta az egyetemi kuratórium elnöke. Jelenleg erősnek tűnik a német, az ukrán, a román, a lengyel, a szlovák vonal. Merre várható elmozdulás?

A kínai vonalat kell erősítenünk. Szeretném megduplázni a külföldi hallgatók számát. A gond, hogy az angol nyelvű képzéseink mesterszakok, és nincs orvosképzésünk. Szeretnénk megnyerni neves külföldi professzorokat, hogy publikáljanak együtt a mi professzorainkkal. És fontos lenne, hogy az oktatóink is tudjanak külföldön publikálni.

A Miskolci Egyetem szerepelt a QS Top Universities listáján. Más magyar egyetemek évek óta jobb helyen vannak, mint a Miskolci Egyetem. Hogyan értékeli ezt az eredményt?

Sokan elfelejtik azt, hogy 29 ezer felsőoktatási intézmény van a világban, és benne lenni az első 800-ban, az mindenképpen eredmény. De az egyetemnek egy forinttal sincs több azzal, hogy szerepelünk világrangsorokon. Ez leginkább azt a célt szolgálja, hogy külföldön láthatóbban jelen tudunk lenni.

 

Minden városvezető, politikus el szokta mondani, hogy együtt kíván működni az egyetemmel. A Miskolci Egyetem is együtt kíván működni a politikusokkal?

Egy vidéki egyetem vezetője nem teheti meg, hogy annak a városnak és annak a megyének a vezetőivel, amelyben ő az egyedüli mint felsőoktatási intézmény, ne tartson kapcsolatot. Az egyetem az értelmiség megtartó bázisa, a társadalmi-gazdasági fejlődés katalizátora. És nem is nagyon szeretném, hogy térségfejlesztési ügyekben az egyetem megkérdezése nélkül szülessenek döntések.

https://boon.hu/kozelet/helyi-kozelet/magasabb-fokozatra-kapcsol-az-egyetem-4460531/