Hol milliárdos állami támogatással, hol adókedvezményt jelentő rozsdaövezeti besorolással segíti a hatalom a Tihanyi-félsziget értékes területeinek beépítését. Az ország egyik legszebb tája elkerített luxuslakóparkká válhat.
Tósoki Imre (Fidesz–KDNP) tihanyi polgármester adta elő a „tihanyi rozsdaövezetek kijelölése” napirendi pontot az önkormányzati közgyűlésben. A kormány által idén hozott rendelkezés értelmében az építtetőnek 27 százalék helyett 5 százalék áfát kell fizetniük olyan beruházások során, amely rozsdaövezeti besorolást kaptak.
A szabályozás kritikusai már korábban is rámutattak arra, hogy egy fővárosi sétálóutcában lévő foghíjtelekre is kimondható, hogy annak beépítése adóengedményt érdemlő közérdek. Most pedig az ország egyik legkiemeltebb, UNESCO világörökségi státuszban bízó települése is úgy érzi, rozsdaövezeteinek felszámolása össztársadalmi áldozatot igényel. Amennyiben kormányzati megerősítést nyer az önkormányzat minapi döntése, és a kompkikötőben jelentős adókedvezménnyel lehet majd építkezni, úgy Soós Péter tulajdonos állítása, miszerint „a beruházás magánfinanszírozásban valósul meg” már csak formailag felel meg a valóságnak: állami pénzeket ugyan nem kapnak, de megtarthatják annak egy részét, ami a költségvetésnek járna. A Tihany kapuja elnevezésű apartmanház és üzletközponthoz strand is épül, ahova majd napi ötezer forintért lehet bejutni, míg egy 43 négyzetméteres, második emeleti lakást a hozzá tartozó 25 négyzetméteres terasszal 90 millió forintért árulnak majd.
A cikk teljes terjedelmében az e heti HVG Fókuszban rovatában és online a hvg360-on olvasható.