Fütyülések és fújjolások közepette jelent meg a munkások között Alekszandr Lukasenko a minszki gépgyárban. Az MZKT dolgozói azt kiabálták az elnöknek, tűnjön el. Az országot 26 éve irányító elnök, aki vasárnapi, hivatalosan 80 százalékkal – de minden bizonnyal rendszerszintű csalással – megnyert választási győzelme után folyamatos tüntetésekkel és sztrájkkal néz szembe, a tüntetőkkel közölte:

„Maguk azt mondják csalással ment le a választás, ezért újabbat akarnak? Válaszolok: lement a választás. Amíg maguk nem ölnek meg, új választás nem lesz!”

– idézte az elnököt a Newsru.com.

A tüntetésekkel és sztrájkkal szemben láthatóan vesztésre álló elnök részben Moszkva támogatásában bízik, ám nem lehet biztos benne, hogy a Kreml teljes mellszélességgel és kézzelfogható erőkkel kiáll mellette, bár van jele annak, hogy Oroszországból Belarusz felé tartanak jelöletlen belügyi erők. Ez a bizonytalanság is jele lehet annak, hogy a munkásokkal közölte: kész alkotmányos keretek között megosztani az elnöki hatalmat, de semmiképp sem „az utca nyomása alatt.”

Lukasenko igyekezett elbagatellizálni a tüntetések jelentőségét: szerinte 150-200 ember tüntetése egy-egy gyárban nem dönt el semmit, a munka alapvetően tovább folyik. Elmondta, hogy ő, akit most van, aki rossz elnöknek tart megvédte a munkahelyeket, hogy ne kerüljenek tömegek az utcára. „Aki dolgozni akar, dolgozzon. Aki nem, azt mi nem is kényszerítjük” – idézte az elnököt az állami Belta hírügynökség, amely a jelek szerint nem sztrájkol, bár nem is a megszokott üzemmódban működik.

 

Jelöletlen szürke Kamazok kelet felől
Szürke, jelöletlen teherautókból álló konvoj indult meg Oroszországból Belarusz felé – írta hétfőn a Telegram üzenetküldő csatornán szemtanúk felévételei alapján a Coflict Intelligence Team.

A szürke Kamazok pontosan úgy néznek ki, mint a belügyi biztonsági erőkkel operáló Roszgvargyija állományában lévő járművek.

A határhoz közeledő gépek megjelenése azt sejteti, hogy Vlagyimir Putyin valóban arra készül, hogy a belarusz elnökkel folytatott megbeszélésnek megfelelően segítséget nyújt Alekszandr Lukasenko hatalmának fenntartásához. (Igaz, egyelőre nincsen szó arról, hogy a határt is átlépték volna az orosz járművek.) Egyelőre nem állítható bizonyossággal, hogy Moszkva elszánta magát Lukasneko fegyveres megsegítésére. Kapcsolata Lukasenkóval Putyinnak nem volt felhőtlen – az anyagi támogatásról rendszeresen vitázott Minszk Moszkvával -, és nem kizárt, hogy a Kreml Lukasenko utódjában is gondolkodik.

Ha mégis átlépnek Belarusz területére az orosz elnök karhatalmistái, az kiszámíthatatlan fordulatot jelenthet a 9,5 milliós országban, ahol az országot 26 éve irányító elnök egyelőre vesztésre áll az egyre erősödő tiltakozásokkal szemben, amelyek azok után indultak meg, hogy augusztus 9-i elnökválasztás után Lukasenkót immár hatodik alkalommal, 80 százalék feletti támogatottsággal hozta ki győztesnek a Központi Választási Bizottság.

Az elnök eleinte a vitatható választási győzelmei után szokásos tiltakozásra számított, ez azonban nem csak az egykori szovjet köztársaság 29 éves önállóságának legkeményebb tüntetéssorozata lett, de minden eddiginél jobban megingatta a sajátos szovjetnosztalgiára építő – a politikai szabadságjogok megnyirbálásáért cserébe sokáig szociális biztonságot ígérő – rezsim vezetőjének székét.

Az eddig két halálos áldozattal járó, országos tüntetéseknek nincsen vezetőjük – miután az ellenzék fő jelöltjét, Szvetlana Tyihanovszkaját a szomszédos Litvániáig szállították a belarusz titkosszolgálat emberei -, a központi helyszínt is mellőzik, így néhány nap után kiderült, hogy a rendőrségnek és speciális egységeiknek nincs elég kapacitásuk arra, hogy a tüntetéseket erővel szétzavarják. Azóta a karhatalom inkább visszavonult, teret engedett a tüntetéseknek – amelyek sokkal nagyobbak, mint amilyet Lukasenko a maga oldalán a hét végén össze tudott hozni.

Az igazi fordulatot az hozta meg, hogy a szűnni nem akaró, a rendőrök kemény fellépése, a csaknem hétezer őrizetbe vett ellenére folytatódó tüntetések mellett sztrájk is kezdődött. A legnagyobb fémipari és gépipari gyárak után hétfőn már az állami tévé is sztrájkba kezdett.

Ezután az újságírók az állami televízió épülete előtt kezdtek tüntetésbe, amelyen Szvetlana Tyihanovszkaja képviselője is megjelent.