Aligha mondunk újat azzal, mennyire felgyorsult a világunk, ezt valószínűleg naponta, mindannyian tapasztaljuk. Sokkal gyorsabban változik a környezetünk, mint akár öt vagy tíz évvel ezelőtt, módosul a személyes és a családi állapotunk, a környezetünk és a vagyonunk. Arra, hogy milyen fokú változások következhetnek be, amelyekre reagálni érdemes, sajnálatos módon pont ezekben a hónapokban látunk markáns példát. Kevés olyan tényező van, mint a koronavírus-járvány, amely ennyire jelentősen átrendezheti a viszonyainkat.
„Ezekre a változásokra nem lehet felkészülni. Azt viszont megtehetjük, hogy időről időre áttekintjük a végrendeletünket, hogy az a valós helyzetet tükrözi-e, vagy olyan változások következtek be, amelyek már indokolnak akár nagyobb módosításokat is” – hívja fel a figyelmet Parti Tamás közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökhelyettese. Ez a megközelítés hasonlatos ahhoz, mint amikor valakinek mondjuk vagyonbiztosítása van – ott is, ha nagyobb értékű használati tárgyak vásárlását követően nem aktualizálja valaki ingóságai biztosítási értékét, akkor félő, hogyha bekövetkezik a baj, a kára nem vagy nem teljes egészében térül meg.
Egy végrendeletet számtalan ok miatt érdemes módosítani. Ilyenek – a teljesség igénye nélkül –, ha a végrendelkezőnek:
- gyermeke születik,
- unokája születik.
Vagy ha a végrendelkező:
- örökbe fogad,
- kitagad valakit,
- összeveszik a családdal,
- nyer vagy éppen ellenkezőleg, veszít egy üzleten vagy egy befektetésen,
- új vállalkozást alapít,
- kiderül az egyik gyerekéről, hogy alkalmas lesz tovább vinni a céget, amiben addig nem hitt,
- meghal egy rokona.
Egy beszélgetést mindenképpen megér
„Ha valaki rendezni szeretné a saját vagyoni viszonyait öröklésjogi szempontból, vagy aktualizálná végrendeletét a megváltozott élethelyzetéhez, az előbb-utóbb eljut egy közjegyzőhöz. A közjegyző pedig el tudja mondani, hogy a végrendelkezés terén milyen lehetőségei vannak, hogyan tudja majd módosítani a végrendeletét, ha szükség lesz rá” – mondja Parti Tamás.
Azt nem lehet megmondani, hogy milyen életkorban érdemes végrendeletet írni. Ez Parti Tamás szerint ugyanis javarészt attól függ, ki, mikor jut el arra a szintre, hogy a jövőjét, vagyoni viszonyait végiggondolja. Előfordult már, hogy valaki huszonévesen nagyon komoly végrendeletet készíttetett, mert felelősséget érzett kiterjedt családjáért, s meg akart tenni mindent, ami rajta múlt, hogy a rokonai ne vitatkozzanak halála esetén. Az is gyakran előfordul, hogy valaki azért készíttet fiatalon végrendeletet, mert olyan sportot vagy foglalkozást űz, ahol az élete fokozott kockázatnak van kitéve. Ilyen például az autóversenyzés.
A túlzásba vitt részletezés sem mindig jó
Noha a végrendeletet nem kell feltétlenül szakembernek készítenie, akár otthon magunk is írhatjuk, de érdemes szakemberre bízni, mert az öröklés bonyolult kérdés, és egy-egy hiba akár végzetes lehet. Egy végrendeleti öröklés egyszerűnek tűnhet, de amint van kötelesrészre jogosult örökösünk vagy hagyatéki hitelezőink, rengeteg olyan szempont merül fel, amelyre a laikus végrendelkező nem is gondol.
Első ránézésre talán meglepőnek tűnik, de a túl precíz végrendelet is fejfájást okozhat. Sok örökhagyó igyekszik minél pontosabban körülírni, hogy melyik vagyontárgyát, értékpapírját kire hagyja, tételesen, akár sorozatszámokkal – például az értékpapír sorozatszámával – felsorolva azokat. Az évek során aztán adja és veszi az újabb értékpapírokat, az állampapírból kötvény, a részvényből befektetési alap lesz, amivel meg is van a baj: az új befektetésre ugyanis már nem terjed ki a végrendelet. Előfordult már, hogy sok tízmilliós vagyon szállt így az államra az eredetileg örökösként nevezett személy helyett, mivel az örökhagyó halálakor már nem léteztek a megnevezett értékpapírok. A végrendelkező ugyanis nem úgy rendelkezett, hogy „minden vagyonom”, vagy „a vagyonom értékpapír része”, vagy „ezek és ezek az értékpapírok”, hanem konkrétan felsorolta azokat. Így hiába akarta a legjobbat, a hibás akarat nem tudott teljesülni halála után.
Három-ötévente érdemes felülvizsgálni
Célszerűbb, ha csak gyűjtőfogalmakat használ a végrendelkező, és a különféle értékpapírjai helyett azt írja például, hogy „befektetéseim”. Ugyanakkor azt érdemes és fontos is felsorolni vagy elmondani a végrendeleti örökösöknek, hol találhatók ezek a befektetések, hogy majd tudják, mit, hol kell keresni. Azaz, a végrendeletnél elég egyértelművé tenni, mi a hagyaték tárgya, nem kell tételesen számba venni minden egyes vagyonelemet.
Egy szakember egyebek mellett képes ebben segíteni, mivel tudja, mik azok a vagyontárgyak, amelyeket érdemes konkrétan megnevezni, és melyek azok, amelyeket elegendő gyűjtőfogalommal meghatározni. Mindenképpen frissíteni kell a végrendeletet, három-ötévente le kell ülni, át kell nézetni egy szakemberrel, és meg kell újítani, mert így lehet a végrendelet tartalmát leginkább az aktuális élethelyzethez igazítani.
| Melyik végrendelet az érvényes? |
| Azt is fontos tudni, mi lesz a sorsa egy korábban készült, majd újraírt vagy visszavett végrendeletnek. Ha ugyanis az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. Ugyanakkor a korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései – ha az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg – hatályban maradnak. Magyarán, ha valaki végrendelkezik a nyaralójáról és az autójáról először, majd másodszor csak az autójáról rendelkezik eltérően, akkor a nyaralóról a korábban leírtak maradnak hatályban.
Azt is jó tudni, hogy a közjegyzői letétbe helyezett, majd onnan visszavett végrendelet is hatályát veszti. Ez akkor jelenthet problémát, ha a visszavett végrendelet a fiókba kerül, és nem semmisítik meg, vagyis a dokumentum ránézésre hatályosnak tűnik, de mégsem az. hvg.hu |