A COVID-19 világjárvány alatt kevés szó esik egy másik „járványról”, a metabolikus szindróma és elhízás tömeges terjedéséről. A rossz minőségű táplálkozás talán a legjelentősebb faktor a krónikus, életmóddal összefüggő betegségek (pl. elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, szív-és érrendszeri betegség stb.) kialakulásában.
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC), az amerikai közegészségügyi intézet a napokban arról számolt be, hogy a COVID-19 súlyosabb eseteinek hátterében meghúzódó két leggyakoribb ok a szív-érrendszeri betegség (68 százalék) és a cukorbetegség (22 százalék). A maszk-, higiénés és szociális távolságtartási szabályokon túlmenően a CDC adatai szerint az említett alapbetegséggel küzdők körében hatszor gyakrabban kerülnek kórházba a koronavírusos fertőzöttek. A halálozási arány pedig tizenötször magasabb.
Hazánkban eddig 620 (szeptember 3-i adat) halálesetből mindössze 4 elhunyt páciens esetében nem volt igazolható egyik fenti alapbetegség sem (a hivatalos fordulat erre: „alapbetegség nem ismert”), ugyanakkor a többi, 615 halálesetből 248 esetben (40 százalék) szív-érrendszeri, 317 esetben (51 százalék) magas vérnyomás betegség, 121 esetben pedig cukorbetegség a meghatározó alapbetegségek között szerepelt.
Az Egyesült Királyságban az új koronavírussal súlyosan fertőzött emberek kétharmada túlsúlyos vagy elhízott volt, Olaszországban a vírusfertőzés következtében elhunytak 99 százaléka magas vérnyomásban, cukorbetegségben és szívbetegségben szenvedett. Magyarországon a KSH és a Koronavírus járványügyi csoport elemzései és adatai alapján kijelenthető, hogy a koronavírusban elhunytak 82 százaléka a fent említett 3 alapbetegség valamelyikével mindenképpen rendelkezett, a fennmaradó 18 százaléka halálesetet rák és egyéb visszafordíthatatlan betegség (pl. veseelégtelenség) okozta. A magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívbetegség, összefoglaló néven a metabolikus szindróma károsodott immunfunkciókhoz és COVID-19 fertőzés esetén súlyosabb tünetekhez és szövődményekhez vezethet .
Az inzulin a vércukor (vér glükóz) szintjét szabályozó egyik legfontosabb hormon. A metabolikus szindróma egyik legfőbb hajtóereje az inzulinrezisztencia, az inzulin hormonra adott károsodott biológiai válasz. A rendellenes vércukorszint fontos szerepet játszik a gyulladások és a légúti betegségek kialakulásában, azok fenntartásában és súlyosbodásában. Egy tanulmány kimutatta, hogy COVID-19 fertőzés esetén a jobb vércukorszinttel rendelkezők szervezete sokkal jobb immunválaszra képes, és ezek a betegek nagyobb eséllyel gyógyulnak, mint a rosszabb inzulinérzékenységgel rendelkezők.
A vércukorszintet meghatározó legfontosabb tényező az étrendi szénhidrát, vagyis a finomított szénhidrátok (pl. a liszt), a keményítő és egyszerű cukrok fogyasztása. A modern, nyugati országokban azonban az egészségügyi szakemberek jórészt az alacsony mértékű zsír- és magas mértékű szénhidrátfogyasztást javasolják, összehangban a WHO általános ajánlásával. Ezt az étrendi irányelvet alkalmazzák a kórházak a COVID-19-ben szenvedők ellátásakor.
Vajon milyen hatással lesz ez a betegekre a fentiek ismeretében? A probléma nem csak az ápolási otthonokban és kórházaknál jelentkezik. A járványügyi korlátozások megjelenése és terjedése óta sokan olcsó, nem romlékony alap-élelmiszereket tárolnak, például – a szénhidrátban gazdag tésztát, kenyeret, rizst és gabonaféléket (link FT). Vásárlói szokásainkat ráadásul a nagy százalékban feldolgozott és előrecsomagolt élelmiszerek is dominálják; az USA-ban a rendelkezésre álló élelmiszerek 71 százaléka „ultrafeldolgozott” besorolású. A pizza, fánk, gyümölcslé és egyéb cukros üdítők valószínűsíthetően az inzulin túltengését és különböző gyulladásokat okozhatnak, különösen azoknál, akik metabolikus szindrómában szenvednek.
Mivel a világ egy új vírus gyors terjedésével néz szembe, kevés lehetőség volt COVID-19-es betegek gyógyulási esélyeit tesztelni alacsony szénhidráttartalmú étrendre. Meggyőző bizonyítékok vannak azonban arra, hogy az étrendi szénhidrát mennyiségi és minőségi korlátozása biztonságos és hatékony módja a jó vércukor kontroll és a fogyás elérésének, valamint a 2. típusú cukorbetegség kezelésében szükséges gyógyszeres terápia csökkentésének.
Összehasonlítva az alacsony szénhidráttartalmú és az alacsony zsírtartalmú étrendet, egy átfogó elemzés azt mutatta, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrend kiegyensúlyozottabb vércukor-háztartást segített elő 2. típusú cukorbetegségben szenvedőknél.
Ugyan az általános ajánlások még mindig a nagymértékű szénhidrátfogyasztás mellett szólnak, az utóbbi években egyre többen kérdőjelezik ezt meg. Az étkezési szénhidrátok mennyiségi és minőségi korlátozása egy egyszerű és biztonságos lépés. Noha a COVID-19 kórélettana többtényezős, az inzulinrezisztencia a káros anyagcsere-funkciók meghatározó tényezője, és így alapvetően határozza meg a szervezet immunrendszerének ellenálló képességét. Mivel az USA lakosságának 88 százaléka elégtelen anyagcserével rendelkezik , a COVID-19 fertőzésben szenvedő betegeknél kialakuló szövődmények is sokkal súlyosabbak.
A fenti kutatásokból egyértelműen következik, hogy a maszkviselési és távolságtartási szabályok mellett az étrend legalább annyira fontos.