Az Észak szerkesztősége még augusztus 5-én eljuttatta kérdéseit a városháza sajtóosztályára. Többek között szerettük volna megtudni, hogy mit jelent pontosan az, hogy az önkormányzat az építtetőt „felszólította a balesetveszélyes állapot” megszüntetésére, hogyan kell ezt képzelni. Rákérdeztünk, hogy a felszólítás a balesetveszélyes állapot megszüntetésére
azt jelenti-e, hogy az építkező le fogja-e bontani az eddig épített létesítményt. Feltettük azt a kérdést is, hogy hogyan és mikor értesült róla az önkormányzat, hogy ilyen építkezés zajlik a belvárosban. Hogy lehet azt elképzelni, hogy a város egyik frekventált pontján a város vezetői nem vették észre az építkezést, holott július 25-én, pénteken a Velünk a Város frakció a Szinva teraszon tartott sajtótájékoztatót? – kérdeztük a sajtóosztályt. Hozzátéve: akkor biztosan látniuk kellett volna a képviselőknek, hogy tőlük mintegy húsz méterre zajlik valami.
Képgaléria: Szinva befedése
Meg szerettük volna tudni, hogy amennyiben az építtető nem kezdte volna meg az építkezést, és jogszerűen jogkövetőként szeretett volna eljárni, milyen engedélyekre lett volna szüksége egy, a Szinván átívelő terasz építéséhez, és hogy a Szinva felett lévő másik, évek óta működő terasz milyen engedélyekkel bír, valamint hogy amióta az a terasz működik, változott-e az építésügyi szabályzat.
Szerkesztőségünk augusztus 25-én elküldte a kérdéseket újra, amelyre az alábbi válasz érkezett augusztus 29-én: „Mivel folyamatban lévő ügyről van szó, annak lezárásáig szíves türelmét kérjük. A hivatal megegyezésre törekszik, hogy mind a városlakók, mind a vállalkozó számára megelégedésre okot adó döntés születhessen. Abban az esetben, ha ez a döntés megszületett, tájékoztatni fogjuk a sajtót.”
Válaszra váró kérdések
Felszólítás, vizsgálat elrendelése szerepelt a korábbi sajtónyilatkozatokban. A legutóbbi tájékoztatás azonban úgy fogalmaz: megegyezésre törekszik a hivatal. Kérdés ugyanakkor, hogy jogsértés esetén egy közigazgatási szerv hivatkozhat-e arra, hogy folyamatban lévő ügy kapcsán nem ad tájékoztatást, és hogy egy közigazgatási eljárásban van-e olyan határozat vagy végzés, amely: „megelégedésre okot adó döntés”. Felmerül továbbá: építési engedély nélkül végzett tevékenység esetén hatóságként kinek és hogyan kell eljárnia? Az építésügyi feladatok átszervezése kapcsán kihez tartoznak az építési hatósági ügyek: a miskolci hivatalhoz vagy a kormányhivatalhoz? A polgármesteri hivatal egyáltalán dönthet-e a kérdésben, indíthat-e eljárást? Hatósági bírság szabható-e ki ebben az esetben, illetve hogy bontásra van ítélve az építmény, vagy fennmaradási engedélyt is kérhet az építtető?