A járvány sok minden más mellett a globális közlekedési trendeket is felkavarta, aminek az egyik érdekes következménye volt, hogy hirtelen olyan igény alakult ki a kerékpárokra, ami miatt az elmúlt hónapokban soha nem látott globális hiány alakult ki. Mégis, amikor a külföldi sajtón végigsöprő hírről értesülve boltokat kerestem fel, első ránézésre semmi nem utalt a hiányra: az eladó kerékpárok ugyanúgy álltak egymás mellett rendezett sorokban, ahogy máskor, és a polcok sem voltak üresek.
Az eladók arról számoltak be, hogy ez még a hiány csúcsán, áprilisban és májusban sem nézett ki máshogy. Viszont akik valamilyen kész elképzeléssel a fejükben mentek kerékpárt vásárolni, könnyen csalódhattak. A hiány leginkább érezhető hatása ugyanis a választék csökkenése volt, ami főleg a közép- és felsőkategóriás szegmensben volt érzékelhető.
Mostanra valamennyire már normalizálódott a helyzet, de még mindig a töredéke a választék annak, ami lenni szokott. Áprilisban leginkább a városi- és túrakerékpárokat vitték, de gyakorlatilag mindent el lehetett adni
– mesélte egy budapesti bolt eladója, aki azt is megemlítette, hogy például egy hipermarketben az alacsonyabb kategóriás szegmensben nem jellemző ez a hiány, azt a gyártók könnyebben ki tudják elégíteni, mert az alacsonyabb ár miatt a gyártók szempontjából nincs akkora kockázata a kereslet rossz előrejelzésének, mint a drágább kategóriákban. Utóbbiaknál nagyon figyelnek, hogy csak annyit gyártsanak, amennyit biztosan el is tudnak adni.
A kijárási korlátozások életbe lépése után az emberek tömegesen kezdték el a tömegközlekedés alternatíváit keresni, hogy a fertőzésveszélyt csökkentsék, és a melegebb tavaszi időjárásban a kerékpározás – a kerékpárboltok forgalma alapján – sokaknak ideális választásnak tűnt.
A keresletet az is növelte, hogy mivel a tömeges távmunka miatt az autóforgalom jelentősen csökkent, olyanok is ki merték próbálni a városi biciklizést, akik korábban a nagy forgalom miatt féltek kerékpárra ülni. A kerékpárvásárlást vagy az otthon porosodó bringa helyrepofozását emellett az is egyszerűsítette, hogy a kerékpárüzletek és a szervizek felkeresése indokolt lakhelyelhagyásnak minősült.
A hirtelen megugró kereslet másik oka az volt, hogy sokaknak nagyon hirtelen kellett új hobbi után nézniük, sok család a hétvégi biciklitúrához keresett kerékpárt, tehát a közlekedési célú vásárlás mellett a szabadidős is fellendült.
Saját becslésem alapján 30-35 százalékos lehet a keresletnövekedés, amiből nagyjából 15-18 százalékot tudnak a magyar kiskereskedők kielégíteni. A pufferkészletek most nagyjából kiürültek, a következő időszak ezeknek az újratöltéséről fog szólni
– mondta Sipiczki Róbert, a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség elnöke. Azt is megemlítette, hogy jelentős változás nem volt abban, hogy milyen fajta biciklit vettek szívesen az emberek, inkább az elmúlt évek trendjei folytatódtak, tehát például továbbra is nő a túrabiciklik és az elektromos biciklik (pedelecek) népszerűsége.
„Minden normál kerékpárt eladtunk, amit le tudtunk gyártani”
– röviden így foglalta össze az utóbbi hónapokat Berkes György.
Berkes György (jobbra) a Gepida Bartók Béla úti üzletének átadásán.
A Gepida, azaz az Olimpia Kerékpár Kft. tulajdonosa szerint a piacon senki nem volt felkészülve arra az extrém kiugrásra, amit a vírus okozott a kerékpárok keresletében. Berkes kétszeres-háromszoros növekedésről számolt be ahhoz képest, mint amennyit ki tudtak elégíteni. Ennek az egyik jele az volt, hogy a holnapjukon „megamennyiségben” iratkoztak fel készletértesítőre, ami arra szolgál, hogy értesítsék a potenciális vevőket, ha megérkezik egy termék, ami nincs raktáron.
Nem minden gyártónál volt ugyanaz a forgatókönyv
A Gepidánál a termelésben a járvány alatt nem is volt megállás, teljes kapacitással dolgoztak. A Gepidának az összes megrendelése eljött a kínai újév előtt a kínai beszállítóktól, ezért a rendes ügymenethez képest annyi változott csak, hogy máskor 90 százalékban e-kerékpárokat exportálnak, most viszont a megrendelések hagyományos biciklikre érkeztek, ezért hirtelen erre kellett váltani. Leginkább a 150-200 ezer forint közötti árkategóriára volt óriási igény, május eleje óta azonban már visszaállt a piacuk, így azóta újra drágább elektromos modelleket gyártanak inkább.
Neuzer András, a Neuzer Kerékpár Kft. alapítója és ügyvezetője elmondása alapján az esztergomi székhelyű kerékpárgyártó cég az első félévét a hullámvasútszerű működés jellemezte, hol megcsappanó, hol az egekbe szökő rendelésszámmal.
„Nálunk egy év általában úgy néz ki, hogy február-március körül kiszállítjuk a kerékpárokat az exportpiacokra. Idén viszont már az év elején tömegesen érkeztek a lemondások, ahogy sorra zártak be a kerékpárboltok például Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban vagy Szlovéniában” – mesélte Neuzer, aki azt is megemlítette, hogy ezekben az országokban részben sikerült új piacokat találni az online rendeléseken keresztül.
Munkások dolgoznak a Neuzer Kft. kerékpárgyárában, az Esztergomi Ipari Parkban. Fotó: MTI/Soós Lajos
De a korábbi megrendelések közül sem mondták le az összeset teljesen, csak elcsúsztatták őket a nyitás utánra. Emiatt viszont cash-flow problémák keletkeztek. „Volt egy olyan időszak, amikor nagyjából 1,5 millió eurónyi számla állt kifizetetlenül a beszállítók felé, de szerencsére tekintettel voltak a helyzetre és kivárták a boltok újraindulását, amikor újra fizetni tudtunk” – mondta Neuzer András.
A beszállítók egy másik része közben viszont nem tudott szállítani a magyar üzemnek. A járvány miatt sok olasz és francia beszállító leállt, a kínai megrendelések pedig a leállások miatt több hónapos csúszással sokszor csak március végén, április közepén indultak. A gyár ezek miatt nagyjából két hónapig 60 százalékos kapacitáson üzemelt, a dolgozók csökkentett munkaidőben dolgoztak.
A bértámogatáson kívül az is segített nekik az életben maradásban, hogy a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) pályázatán elnyertek egy támogatást, amiből három darab 3D nyomtatót állítottak üzembe.
Ezek napi 12 órában folyamatosan dolgoztak, ami megkönnyítette a dolgunkat valamelyest, mert nem kellett várni a kínai alkatrészekre
– mondta Neuzer, aki szerint az sokat számított, hogy a kormány a kijárási korlátozások alatt lehetővé tette a kerékpárszervizek nyitva tartását, ezért vásárolni is lehetett kerékpárt.
Így amikor az exportpiacok leálltak, a kieső megrendeléseket részben a hazai kereslet helyettesítette. Május közepétől már komoly túlkereslet jelentkezett, ami egészen júniusig kitartott. Neuzer nagyjából 40 százalékos forgalomnövekedésről és soha korábban nem tapasztalt eladási mennyiségekről számolt be a hazai piacon. A fejlesztők feladata az volt, hogy minél gyorsabban tervezzenek olyan modelleket, amiket a rendelkezésre álló, hiányos alkatrészekből és az eredetileg exportra tervezett modellek átalakításával lehetett legyártani.
Komoly tényező Magyarország az európai gyártásban
Magyarország egyébként jelentős kerékpárgyártónak számít Európában. 2016-ban 402 ezer kerékpár készült hazánkban a kerékpárgyártók európai szervezetének (CONEBI) adatai szerint. Ezzel Magyarország adja az összes Európai Unióban gyártott kerékpár 3 százalékát, ami jóval több, mint a magyar gazdaság 1 százalékos súlya az EU-ban.
A gyártók által realizált forgalom alapján is jelentős bicikligyártó Magyarország az EU-n belül: a CONEBI 2018-ra vonatkozó adatai alapján nagyjából 100 millió eurós forgalommal Magyarország az uniós forgalom 5,4 százalékát bonyolította le. Ennél csak Portugália, Franciaország, Románia, Németország és Olaszország forgalma volt jelentősebb.
Magyarországon az elmúlt években nem változtak érdemben az iparági erőviszonyok: ahogy az alábbi ábrán is látszik, a legnagyobb szereplő a holland tulajdonban lévő, 300 ezres kapacitású Accell Hunland, ami tószegi üzemében főleg új generációs elektromos kerékpárokat gyárt, amelyeket jelentős részben európai piacokra exportál, ahol egyébként piacvezetőnek is számít.
https://g7.hu/vallalat/20200831/magyarorszagon-is-erezheto-a-globalis-kerekparhiany/