Kísértetiesen hasonló világos, lapos tetős, ívelt homlokzatú, három-négy emeletes társasházakat látunk, a jellegzetes kerek fürdőszoba-ablakokkal és sima vonalakkal. Amikor, még a brit mandátumterületen, a húszas-harmincas években felépítették Tel-Avivot, a tervezők a korabeli legmodernebb stílust, a Bauhaust választották.
(Forrás: uniquetraveldestinations.wordpress.com)
A Bauhaus szó a mai magyar köznyelvben leginkább lakáshirdetésekben jelenik meg, közkeletűen a harmincas évek modern stílusban épített villáit és társasházait értik alatta. Az építészettörténészek nagy bosszúságára, akik szerint a „bauhaus” – így, kis kezdőbetűvel – egy konkrét műhely volt, és csak a tagjai által épített házakra használható a neve.
(Forrás: Bauhaus Center)
Építészekben Tel-Avivban sem volt hiány, a hitleri üldözések elől a Németországban bezárt bauhaus-műhely számos zsidó tagja költözött ide. Mintegy négyezer ház alkotja a Fehér Városnak nevezett negyedet, ahol szinte kizárólag csak a harmincas évek táján épített Bauhaus-épületek állnak. Bár találunk sorházszerűen beépített modernista házakat is, legtöbbjüket kis előkertre nyílik, és csendesebb kertvárosi utcák található, egészen hasonlóan a budapesti Pasaréti út és a Szilágyi Erzsébet fasor környékére.
(Forrás: Bauhaus Center)
A tel-avivi Bauhaus-házakat persze nem csak a sok zsidó menekült, hanem a klíma is a maga képére formálta. A hőség miatt a magyar Bauhausra jellemző nagy üvegfelületek helyett kis ablakokat terveztek, és a teraszoknál alapvető kritérium lett, hogy a felettük levő tető, vagy másik terasz mindig beárnyékolja őket. S mert a vasbeton nyáron minden elővigyázatosság ellenére forró e tájon, a környék tele van kis kiülős kávézókkal, street-food helyekkel, ami a mi sétánkat is kellemesebbé tette.
(Forrás: Bauhaus Center)
A huszadik század második felében a „Fehér Várost” elhanyagolták, új negyedek és magasházak épültek, és a Bauhaus-épületetek egyre rosszabb állapotba kerültek. Olyannyira, hogy 1996-ban az UNESCO veszélyeztetett műemléknek nyilvánította őket. A kétezres években aztán megindult a felújításuk, de az épületek fele-harmada még elég lepusztult képet mutat. Így legalább számunkra még nagyobb a hasonlóság Budapesttel.
(Forrás: Bauhaus Center)
Akit komolyabban érdemel a téma, annak érdemes felkeresnie a Bauhaus múzeumot Tel-Avivban. Aki ”light” változatban érdeklődik, annak a Dizengoff utcában levő Bauhaus Centert ajánljuk, amely röviden ismerteti a negyedet, s ahonnan két órás szervezett séták is indulnak. De a jegy árát megspórolhatjuk, ha a neten található térkép segítségével magunk indulunk felfedező sétára a Fehér Városban. A Bauhaus Centerben kis antikvárium is működik, ahol régi építészeti könyveket, magazinokat árulnak olcsón. Mi még egy angol nyelvű szovjet filmmagazint is találtunk ott a hatvanas évek elejéről.
(Forrás: https://www.openingceremony.us)
A Fehér Város 2003-ban került fel az UNESCO Világörökség listájára. Tel-Aviv 2155 kilométerre fekszik a magyar fővárostól. Tel-Avivba fapados repülővel is elutazhatunk Budapestről.
https://vilagorokseg.blog.hu/2015/01/17/tel_aviv_feher_varos_izrael