hvg.hu: Mikor kezdjen gyanakodni egy szülő, hogy koronavírusos a gyereke?
Póta György: Az orvosoknak is nagyon nehéz szétválasztani az enyhe felsőlégúti fertőzéses eseteket, ugyanis a gyerekek és a fiatal felnőttek túlnyomó többségénél tünetmentesen vagy nagyon enyhe tünetekkel zajlik le a fertőzés, ráadásul sokszor nem is produkálják a klasszikus koronavírus-tünetek többségét, mint a láz, az íz- és szaglásvesztés, a nehézlégzés, a köhögés, a legyengült állapot vagy a nagyon erős fejfájás.
hvg.hu: Ezek szerint nem megoldás, hogy a szülő valamilyen jellegzetes szagú ételt szagoltat a gyerekkel, hogy megállapítsa, koronavírusos-e.
P. Gy.: Nem, ugyanis az igazolt fertőzöttek 70 százaléka egyáltalán nem produkálta ezt a tünetet.
hvg.hu: A gyerekeknél vannak jellemző tünetek?
P. Gy.: Mindenféle koronavírusos tünet jellemző gyerekkorban: a nátha, a köhögés, akár láztalan állapotban is, a hasmenés, torokfájás anélkül, hogy az ismert tünetekből 2-3 meglenne. Így százszázalékos biztonsággal teljes lehetetlenség megállapítani egy gyerekről, hogy koronavírus-fertőzött vagy sem. Nagyon sok gyerek tesztje úgy lesz pozitív, hogy előtte nem is gondoltunk erre.
hvg.hu: Ezekről a gyerekekről hogyan derül ki, hogy fertőzöttek? Kontaktként tesztelik őket vagy valamilyen beavatkozás előtt?
P. Gy.: Igen, mindezekről lehet szó. Ha gyerek lázas, rossz közérzete vagy felső légúti tünetei vannak, feltétlen otthon kell tartani, és értesíteni a háziorvost, aki a kikérdezés alapján eldönti, hogy a gyanús vagy nagyon gyanús kategóriába tartozik-e a gyerek, ha pedig igen, kér számára tesztet.
hvg.hu: A gyerekeknél eltér a betegség lappangási ideje?
P. Gy.: Ebben nincs különbség, annyit tudunk, hogy a komolyabb tünetek jelentkezése előtt 1-2 nappal már fertőzhet a gyerek, az erős tünetek megjelenése után 3-5 napig komoly lefolyású a betegség, utána pedig ugyanúgy marad a gyengeségérzés vagy más utótünetek, de szerencsére a gyerekeknél kevés az igazán komoly fertőzés.
hvg.hu: Mivel lehet otthon kezelni egy koronavírusos gyereket?
P. Gy.: Ugyanazzal, mint egy influenza esetén: fontos, hogy pihenjen, igyon teát, és szedjen vitaminokat, különösen D-vitamint.
hvg.hu: Van arra orvosi magyarázat, hogy az egy háztartásban élő család fele megfertőződik, a másik fele meg nem?
P. Gy.: Ez minden vírusfertőzésnél azon múlik, hogy aktuálisan az immunrendszerem milyen állapotban van, fogékony-e rá vagy sem. Egészséges, stabil szervezetre van szükség, fontos a táplálkozás, a kipihentség is, és a védővitaminok használata is segíthet abban, hogy ha csak enyhe kontaktusba kerülök egy fertőzöttel, nagy valószínűséggel megússzam.
hvg.hu: Gyengül a koronavírus?
P. Gy.: A tünetek alapján igen, bár ez is vitára ad okot, hiszen most annál a korosztálynál tombol a járvány, amelyiknél tavasszal is enyhébbek lettek volna a tünetek.
hvg.hu: A Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla azt mondta, a felső légúti panasszal jelentkezők nagyjából negyede koronavírusos. A gyerekeknél is ilyen lehet az arány?
P. Gy.: Lehet, hogy még kevesebb is. A bölcsődés, óvodás gyerekeknek októbertől márciusig permanens felső légúti hurutos betegségük van. Ha elfogadjuk, hogy a gyereknél ugyanaz az arányszám igaz, mint felnőtteknél, akkor az összes gyereket alapul véve ezrelékekben mérhető a fertőzöttek száma.
hvg.hu: Minden orrfolyással és köhécseléssel otthon kell maradni?
P. Gy.: Jelenleg otthon kell maradni, mert az iskolák az Oktatási Hivataltól olyan leiratot kaptak, hogy a legkisebb orrfolyással sem engedhetik be a gyereket az intézménybe, és mindenről orvosi igazolást kérnek. A gyerekorvosok munkája az elmúlt napokban másból sem állt, mint hogy a tünetmentes, és szinte alig beteg gyerekeknek igazolást írunk az alapján, amit a szülő telefonon elmond, hogy visszamehessenek az iskolába. Így napokon belül összeomolhat a rendszer. Nálam ez morális kérdés is: vajon miért nem hiheti el az óvoda vagy iskola a szülőnek ugyanazt, mint az orvos. Bármit csinálunk, minden szeptemberben a gyerekek 70-80 százaléka megfázásos tünetekkel, orrfolyással kínlódik, ami a közösségbe járás és a változékony időjárás következménye. Ha őket mind kötelezően otthon tartjuk napokig, akkor megszűnik a közoktatás.
hvg.hu: Az világos, de ha elejét akarják venni annak, hogy a koronavírus szétterjedjen egy közösségben, akkor ez nem jó módszer megelőzésre?
P. Gy.: Kellő tapasztalattal bíró orvosként azt mondom: ha igaz, hogy a tünetmentesek és az enyhe tünettel rendelkezők jóval kevésbé fertőznek, akkor meg kell kockáztatni azt, hogy egy kötelező maszkviselés mellett az iskolákban ezeket a gyerekeket bent tartjuk, mert valószínűleg nem okoznak akkora gondot, és a komolyabb tünetekkel rendelkezőkre koncentrálunk, mert ők fertőznek igazán.
hvg.hu: A kormány október elsejétől kötelezővé tette az iskolák bejáratánál a testhőmérséklet mérését. Az jelenthet megoldást?
P. Gy.: Szerintem nem, hiszen a láz és a felső légúti tünetek nem kizárólag a Covid-fertőzésre utalnak, és nagyon sok fertőzött egyáltalán nem lázasodik be. Ebből következően önmagában a lázméréssel nem fogjuk tudni kiszűrni a Covid-pozitívakat az iskolakapuban. Tévút erre az egyetlen, a koronavírusra nem kizárólag jellemző tünetre építeni egy ilyen védekezési hullámot.
Az iskolák, szülők és orvosok számára értelmezhetetlen és betarthatatlan eljárásrendet írtak elő, és tulajdonképpen a pillanatnyi gondolatuktól függ, hogy egy köhögős, orrfolyós (de nem biztos, hogy fertőzött) adott esetben 10-12 napig otthon van, más meg lehet, hogy koronavírussal bemegy az intézménybe. Nyilvánvalóan komoly tünetekkel senki se menjen be, de egy orrfolyós, láztalan gyerek maszkban nyugodtan járhatna.
Az orvosokat nagyon frusztrálja, hogy a jelenlegi eljárásrend szerint a kikérdezés, a tünetek és a saját tapasztalatai alapján kell eldöntenie, hogy tünetmentesen, vagy javuló állapotban visszaküld-e valakit a közösségbe, vagy biztonsági okokból otthon tartja 10 napig, függetlenül attól, hogy voltak-e komoly tünetei vagy sem. Többen attól félnek, hogy ha sok gyereket visszaengednek, szerepet játszanak a fertőzés továbbterjedésében, akár az idősekre való átterjedésben, de abban sem akarnak részt venni, hogy a kormányzati kommunikációval szemben az eljárásrenddel gyakorlatilag rákényszerítik az orvosokra, hogy ők ürítsék ki a közösségeket, hiszen két hét alatt majdnem mindenkit ki lehetne írni.
hvg.hu: Azt mondja, hogy iskolásoknál a maszkviselés lehet a megoldás, de egy bölcsődésre, óvodásra nem lehet maszkot adni.
P. Gy.: Az óvodásoknál az erősen náthás gyerekeket korábban is hazaküldték már.
hvg.hu: De most sokkal szigorúbb szabályok léptek életbe, a legenyhébb tünetekkel sem lehet bevinni őket, van olyan intézmény, ahol előírták, hogy otthon kell őket tartani 10 napig. Ezen sokan felháborodhatnak, de nem így lehetne elejét venni annak, hogy közösségen belül terjedjen egy betegség?
P. Gy.: A zéró tolerancia hosszú távon nem működik. A józan ész szerint picit megengedőbb lennék, a jelenleginél akkor sem lenne nagyobb baj, és a családok is jobban tudnák kezelni a helyzetet.
hvg.hu: Több szülőtől kaptunk olyan jelzést, hogy hiába derül ki egy gyerek osztálytársáról vagy akár tanáráról, hogy koronavírusos, nem történik semmi. A többi diák ilyen esetben szoros kontaktnak – vagyis tesztelendőnek – számít, vagy csak az, aki mellette ült a padban?
P. Gy.: A szülőknek igazuk van, nincs igazán pontosítva a dolog. A hivatalos eljárásrend azt adja meg szoros kontaktnak, aki legalább egy órát másfél méteren belül töltött a fertőzöttel – kortól függetlenül –, vagy ha 15 percig nagyon szoros kontaktusban volt vele, de megadják a lehetőséget arra is, hogy szoros kontaktnak kezeljenek valakit, aki két méternél távolabb, de két óránál több időt töltött a fertőzöttel zárt térben.
hvg.hu: Ha az osztályteremben végig nyitva van az ablak, zárt térnek számít?
P. Gy.: Igen, ennek a cseppfertőzés terjedése szempontjából van jelentősége. Betű szerint nézve ilyen esetben nem kötelező az egész osztályt szoros kontaktnak tekinteni és tesztelni, de azért a gyerekeket ismerve nehéz elképzelni, hogy ha egész nap együtt voltak a teremben, ne tudták volna átadni a fertőzést. A tesztelésnél az orvosnak azt kell figyelembe vennie, hogy van-e bármilyen tünete a gyereknek. Személy szerint úgy gondolom, hogy annál, aki igazolt koronavírus-fertőzöttel került kapcsolatba, akkor is indokolt a tesztelés, ha csak enyhe tüneteket mutat. Az eljárásrend szerint a tünetmentes, nem szoros kontaktokat nem kell tesztelni, viszont mindenképp tanácsolják ilyen esetekben is a 14 nap otthonlétet.
hvg.hu: Gyerekeknél nem 10 nap az előírás?
P. Gy.: 10 napot tünetmentesen kell otthon lenni, ezért én inkább 14-et mondanék.
hvg.hu: A 10 napra hazaküldött gyerek igazoltan hiányzik és szükség esetén a szülőt is kiírják táppénzre?
P. Gy.: Igen, a szülő kaphat táppénzt, a gond csak az, hogy a jelenlegi szabályok szerint 6 éves kor fölött évente 14 nap gyermekápolási táppénz jár.
hvg.hu: Az durván egy karantén.
P. Gy.: Igen, kis túlzással a szülők nagy része októberre már el is használja ezt a keretet, sőt, van, aki már március-áprilisban megtette. És miután a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb, nem megoldás, hogy a nagyi vigyázzon a beteg gyerekre, mert nem tudni, hogy valójában nem enyhe lefolyású koronavírusos-e a gyerek, aki megfertőzi a nagyszülőt, akinél már nem annyira enyhe a betegség lefolyása.
hvg.hu: Tavasszal a kormány, illetve Müller Cecília országos tiszti főorvos folyamatosan arról beszélt, a nagyszülőket tartsák távol az unokáktól. Most ugyan beszél a kormány az idősek védelméről, de erről nincs szó. Ön mit tanácsol?
P. Gy.: A vírusfertőzésnek nincs köze ahhoz, hogy a kormány mit kommunikál. Miután egy gyereknél nehéz megmondani, hogy koronavírusos-e, nyugodtan kimondhatjuk, hogy bármelyik gyerek lehet tünetmentes vírushordozó. Semmi esély sincs arra, hogy őket kiszűrjük, így a nagyszülőkre nézve minden közösségbe járó gyerek potenciális veszélyforrást jelent.
hvg.hu: Tehát ugyanazt a szigorú távolságtartást volna célszerű tartani a nagyszülőktől, mint tavasszal?
P. Gy.: Akkor nagyon hangsúlyozták, most pedig azt mondom, a józan ész diktálta önkéntes szabályokat kellene a családoknak betartaniuk.
hvg.hu: Mit tegyen a szülő, ha kiderül, hogy az osztályban van egy koronavírussal fertőzött tanár vagy diák?
P. Gy.: Ha kiderült, akkor már nagyjából mindegy, a gyerek addigra elkaphatta, hivatalos besorolásként nem szoros kontaktként volt jelen. Nehéz dilemma, hogy ilyenkor a fertőzött kiemelése után mit kell tenni, folytatódjék-e tovább a tanítás azt kockáztatva, hogy a vírus a közösségen belül cirkulál, vagy mindenkit hazaküldjenek két hétre, hogy megszakítsák a fertőzést. Utóbbi egy láncreakciót indíthat el: ha az osztály összes gyerekének teljes családját 14 napos karanténba küldjük, nem lesz, aki dolgozzon, kiürül a város.
hvg.hu: De akkor mi a jó megoldás?
P. Gy.: Én azokat az eseteket nem tartanám kötelezően otthon, akik csak kicsit köhögnek, de nem lázasak vagy nem érzik rosszul magukat – például nincs végtagfájdalmuk, rossz közérzetük, kínzó fejfájásuk –, de ismétlem, a maszkhordásnak vagyok a híve, azzal, hogy így a közösségben felderítetlen eseteket is figyelembe véve a terjedést nagy mértékben meg lehetne állítani. Nem tudok ex katedra kijelentéseket tenni, de azt tudom gyakorló orvosként, hogy ezzel a vírussal a következő hónapokban meg kell tanulni együtt élni.
hvg.hu: Lehet vele együtt élni?
P. Gy.: Kénytelenek vagyunk, nem tudunk mit csinálni, teljesen kivitelezhetetlen, hogy az összes család egy lakásba bezárva éli le a következő 4-6 hónapot.
*A cikk címét pontosítottuk, az eredeti verzió félreérthető volt, Póta György nem az igazoltan fertőzött diákok közösségbe engedéséről beszélt, hanem azokról, akiknél nem derült ki a fertőzöttségük.https://hvg.hu/itthon/20200917_Hazi_gyermekorvos_koronavirus_maszk_iskola#utm_source=hvg_top&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020.09.18&utm_content=top1&type-id=HvgTopHvg&user-id={@(%22@%22)sid}