Novák-Csomós Orsolya miskolci lakosként sok olyan emberrel találkozott, akik lakhatási problémákkal küzdenek, ami jelentheti azt, hogy nehezen fizetik ki a lakhatás költségeit, bizonytalan a lakhatásuk, rossz minőségű ingatlanban élnek vagy legrosszabb esetben hajléktalanok. Diplomamunkájában így egy olyan környeztet álmodott meg, amely a rászoruló emberek igényeit szolgálja, és ellátja őket olyan terekkel, melyekben jó élni, dolgozni és pihenni, mindezt pedig úgy tehetik meg, hogy közösségben maradnak, miközben személyes autonómiájukat is megtarthatják.
Fotó: Novák-Csomós Orsolya

Helyszín és probléma

A helyszínválasztás azért esett Miskolcra, mert a régióban a társadalom összetétele valamivel kedvezőtlenebb képet mutat, mint az ország más területein. Miskolc egykor a térség hatalmas ipari beruházásainak középpontja volt, a foglalkoztatási problémák a rendszerváltás után jelentek meg szignifikánsan. 1995-re 25000 ember veszítette el a munkáját, a munkanélküli tömegeket pedig nem várta új munkahely. Az egykori foglalkoztatottak a társadalom perifériájára szorultak.

Első lépésben Novák-Csomós Orsolya meglátogatott egy, a Vöröskereszt által üzemeltetett intézményt és ekkor szembesült vele, hogy a környéken több hasonló funkciójú szervezet is üzemel (melegedő, szálló, népkonyha stb.) A területen található épületek egy 19. század végén épült laktanyához tartoznak. A Baross utcával párhuzamosan a tiszti és legénységi laktanyák, mögöttük kórház, börtön és markotányos épület, valamint istállók épültek.

A környék bejárása során feltűntek a régi téglaépítésű istállók, amelyek erősen leromlott állapotban voltak. A homlokzatból többnyire csak a téglafal maradt, a tető több helyen beszakadt, az ablakok és az ajtók betörtek, viszont a nyílászárók sajátságos elrendezése miatt rendkívül karakteres épületek képét mutatták.

Fotó: Novák-Csomós OrsolyaFotó: Novák-Csomós Orsolya

A terület rehabilitációja azért fontos, hogy az itt élő és ide kerülő emberek élete más perspektívába kerüljön, és a lakók más társadalmi rétegekkel is kapcsolatba kerüljenek.

A tervezés során egy, a belvároshoz közeli városnegyedet képzelt el az alkotó ezen a területen, ami a város a városban elv alapján működik. A területen a szociális intézmények, a bérlakások, a szolgáltató -és üzlethelyiségek együttesen, egymást erősítve érvényesülnek.

Koncepció és szerkezet

Novák-Csomós Orsolya a szociális funkciókat ellátó intézményeket megtartotta, új funkciókkal egészítette ki őket. Elhelyezett üzlethelyiségeket, amelyek olcsó, a belvároshoz közeli alternatívát nyújthatnak kezdő kisvállalkozásoknak és startup cégeknek. A Baross utca mellett álló üres épület egy motelnek ad helyet, amely a városba érkező turisták számára nyújt olcsó szálláshelyet. Azzal, hogy az épületek új funkciókat kaptak, az épületek közötti tér is átalakult.

A helyszín hosszanti tengelyére nyílnak az épületek bütüjén elhelyezett üzletek, a volt katonai alakulótér pedig egy tágasabb rendezvénytérré alakult. A bérlakások közötti helyet közösségi kertnek jelölte ki. A nyitott terek burkolatát pigmentált betonnal tervezte halványsárga és piros színekben, amelyek a 3. bejárattól indulnak és beljebb jutva egyre intenzívebbek és játékosabbak, így oldva az egyébként szigorúan telepített épületek raszterét.
Fotó: Novák-Csomós Orsolya

Az épületek közül háromba tervezett bérlakásokat. A szerkezetet egy, a ház a házban megoldással képzelte el. A lakó-kubusok könnyűszerkezetes technológiával épülnének, aminek egy acélváz az alapja. A homlokzatok téglaborítását megtartotta, a lakóegységeket pedig nem egy megadott raszterhez, hanem a nyílások helyzetéhet igazította, ami változatos méretű és kialakítású lakásokat eredményezett. A privát és közösségi tereket az északi oldalra szorította, a nyitott oldalfolyosó lehetővé teszi az érdekes nyílásrendszer belső megjelenését. A lakások a külső folyosóra nyílnak, melynek következtében a nappali terek a déli oldalról kapnak fényt.

A változatos elrendezés lehetővé teszi, hogy többféle családtípus igényeit kielégítse. A lakóegységeket nappali-teakonyha, hálószoba és fürdőszoba alkotja.

A személyes holmik tárolására beépített szekrényeket helyezett el, a nappali-teakonyha helyiségbe mini konyhát tett, ami mosogatóból, hűtőből és mikrohullámú sütőből áll. A rendelkezésre álló hely ésszerű kihasználása miatt a lakásokon belül a falba tolóajtókat süllyesztett. Mivel a telek gyakorlatilag síknak tekinthető és a lakások egy része maradt az eredeti padlószinten, lehetőség volt akadálymentes egységek kialakítására. A lakások közé ékelt közlekedőkön az emeletre jutunk, ahol az épületen végigfutó, nyitott folyosóról nyílnak az emeleti egységek.

Az épület közepén a privát terek sorozata megszűnik, az így felszabadult hely pedig közösségi térré válik a földszinten konyhával és étkezővel, az emeleten társalgóval és könyvsarokkal. Az épületek között folytatódik ez a közösségi tér, egy veteményes kert formájában. A kisméretű lakások célja az, hogy privát szférához juttassa a lakosokat, egy hely, ahol aludhatnak, fürödhetnek, de a főzést, a mosást és a kikapcsolódáshoz tartozó funkciókat is a közösségi térben álmodta meg.

Működés

A jelentkezőknek kérvényezni kell a lakhatást, arról pedig, hogy kik kerülhetnek be az intézménybe, a szociális munkások döntenek. A döntést az ott lakó közösségnek is jóvá kell hagynia. A bekerülés nemtől és életkortól függetlenül lehetséges, meghatározott egészségügyi feltételnek kell megfelelni, valamint képesnek kell lenni az önellátásra.

Vállalni kell a közösségi terek rendben tartását, fejlesztését és a házak közötti veteményeskertek gondozását, amelyet minden héten egyénre szabott óraszámban kell végezni. Részt kell venni a havonta megrendezésre kerülő gyűlésen, ahol a lakók megbeszélik a hónap történéseit, egyeztetik a soron következő feladatokat és döntenek az új lakók érkezéséről.

A lakásokért négyzetméterenként térítési díjat kell fizetni, ami fedezi a fenntartás költségeit. A lakóegységek mérete és befogadóképessége lehetővé teszi a szegényebb anyagi helyzetű családok elhelyezését is.

A lakók segítséget kapnak az ügyeik intézésében, de segítik őket a munkahelykeresésben is. A rászorulók legfeljebb két évig lakhatnak itt, utána más alternatívát kell találniuk. Abban az esetben azonban, ha valaki az itt töltött évek alatt a közösség nélkülözhetetlen tagjává válik, ez az idő meghosszabbítható.
Fotó: Novák-Csomós Orsolya

Összegzés

Az egykori laktanya épületeinek újragondolása város a városban szituációt eredményez. Novák-Csomós Orsolya célja a terület rehabilitációjával az volt, hogy a veszélyeztetett emberek még a kezdeti stádiumban megfelelő otthonhoz jussanak és egyben közösségben is maradhassanak. Legyen számukra egy kompromisszumos, de megbízható életteret biztosító otthon, ahonnan aztán tovább tudnak lépni, miután feltételeik javulnak.