Felmérési- és állapotrögzítő tervdokumentáció

A műemlék épület telkének beépítése
A 9821. törzsszámon nyilvántartott Miskolc, Kazinczy u. 7. sz. (2486. hrsz.) alatti műemlék zsinagóga épület 1861-63 között készült romantikus stílusban, amelybe sok bizánci – mór elem is vegyült. Az épületet Ludwig Förster tervezte, aki a budapesti Dohány utcai neológ zsinagóga, Európa legnagyobb és a világ 2. legnagyobb zsinagógájának tervezője is volt.

A miskolci zsinagóga telke U-alakban (északi, nyugati és déli oldalon) földszintes ill. földszint + tetőtér beépítéses, magastetős épületekkel beépített. Az épületekben többek közt konyha-étterem, titkárság, kiállítóterem, imaterem, szociális blokk és rituális fürdő is található. A déli oldalon egy időszakos használatú, több lakóegységből álló vendégszállás is helyet kapott. Az északi szárnyban is található két önálló, állandó használatú lakóegység. A telek keleti oldalán, a földszintes épületek karéjába áll a zsinagóga hatalmas épülete.

A Déryné és Kazinczy utcák közötti kelet-nyugati hossztengelyű telek fekvése szinte kínálta magát, hiszen a tájolási kötöttségek (a szentély falának pontosan keleti tájolásúnak kell lennie) nem okoztak gondot az épület utcaképbe illesztésénél.

A miskolci Kazinczy utcai zsinagóga a magyar romantikus építészet egyik kiemelkedő alkotása. Jelenleg is őrzi eredeti külső megjelenési formáját. Eredetileg nyugati oldali orgonakarzattal épült, azonban 1864-ben az ortodox hívők tiltakozása miatt átalakították, átrendezték és orgona elhelyezésére nem került sor.

A műemlék épület
A zsinagóga háromhajós tömege kívülről bazilikás megjelenésű. A nyugati – bejárati – homlokzat fő síkjából a főhajó középrizalitként enyhén kilép és az oldalhajók fölé emelkedve tört vonalú, oromzatos lezárást kap. Az oromzat csúcsán Mózes táblák jelennek meg. A főhajó tengelyében, az oldalhajók magasságában helyezkedik el a nyolc ívből, az azokat meghosszabbító, majd nyolc ágú csillagokat körülzáró pálcikákból álló körablak. Közvetlenül alatta, s a főbejárat fölött a homlokzatot négy, félkörívvel záródó nagyméretű ablak töri át. A főbejáratot közvetlenül egy-egy neoromán oszlop és az azokra ültetett félkörív keretezi. A főkapu szemöldökpárkánya és a nagy négyes ablak könyöklőpárkánya közötti keskeny mezőben szalagszerű márványtábla van elhelyezve héber szöveggel és héberül az építés évével („A teremtés 5623. évében”). Az oldalajtók a főbejárat ívének vállmagasságáig érnek. A kapuszárnyat míves, neoromán motívumokat idéző kovácsoltvas pántok díszítik.

Az épület nagysága, díszítettsége a korabeli városi izraelita hitközség jelentőségét, gazdasági lehetőségeit és kulturális igényeit jelzi. Az épület 1100 ülőhellyel rendelkezik.

A hitéleti tér – templomtér – legfontosabb berendezési tárgyai is díszes kialakításúak. A pontosan kelet – Jeruzsálem – felé néző szentély Tóra tekercseket őrző frigyszekrénye tetején Mózes tábla motívumok jelennek meg. Az aron koides díszes kialakítású. A tér közepén található a kerítéssel körbevett ünnepi emelvény, ami a Tóra felolvasásának helye – bima emelvény.

A nyugati oldali bejárati előcsarnok két oldalán díszes kézmosók találhatóak. A hitéleti térben, az előcsarnokból a hitéleti térbe vezető nyílások között 2 db aprólékos kidolgozású soá (shoah) holokauszt emléktartó került elhelyezésre.

A határoló épületszerkezetek alkotta tér, annak díszítése és a terek berendezési tárgyai, térelhatároló elemei, korlátai, lámpái, fa és acél díszítő elemei egyedi hangulatú, kiváló akusztikájú, ünnepélyes bizánci – mór hangulatú teret hoznak létre.

Miskolc, Kazinczy u. 7. alatti zsinagóga épület felmérési és állapotrögzítő dokumentációja