„A dogma hangosan él önben” – visszhangoztak 2017-ben Dianne Feinstein demokrata szenátor szavai Washingtonban, a szövetségi fellebbviteli bírójelölt, Amy Coney Barrett meghallgatásán.

Könnyen lehet, hogy a híressé vált mondat nemsokára újra elhangzik, ezúttal egy még komolyabb próbatételen. Barrett lett ugyanis Donald Trump amerikai elnök jelöltje a Legfelsőbb Bíróság Ruth Bader Ginsburg halála miatt megüresedett posztjára. Márpedig a demokraták legfőbb kételye – képes-e egy mélyen hívő katolikus jelölt elválasztani saját hitét bírói kötelességeitől – azóta sem múlt el.

A demokratáknak különösen fájó pont, hogy a konzervatív Barrett éppen az elkötelezett liberálisként és az emberi jogok védőjeként ismert és sokak által csodált Ginsburg helyére kerülhet.

„Fájdalmas irónia, hogy örökségének nagy részét éppen egy másik nő veszélyezteti” – kommentálta a jelölést a The Guardian hasábjain egy amerikai jogi egyetemi professzora.

Az persze senkit nem ért meglepetésként, hogy az amerikai elnök egy konzervatív nőt jelölt a posztra, sokakat azonban aggodalommal tölt el, hogy Barrett személye garancia arra:

az új összetételű amerikai alkotmánybíróság hosszú évtizedekre átszabhatja az Egyesült Államok ideológiai és kulturális frontvonalait.

A 48 éves, hétgyermekes anya már régóta Trump legesélyesebb jelöltje volt: a BBC szerint az elnök korábban is jelezte, hogy „tartalékolja” a megfelelő pillanatra – vagyis arra, amikor megüresedik egy hely a kilenctagú alkotmánybíróságban, melynek tagjai életük végéig töltik be a posztot. Ez a pillanat szeptember 18-án érkezett el, amikor Ginsburg 87 éves korában elhunyt, Trump pedig egy héttel később már elő is állt Barrett nevével.

A sietség a közelgő elnökválasztásnak is szólt: ha a szenátus 53 fős republikánus többsége megszavazza az új főbírót, akkor Trump jelöltje egy esetleges választási vereség ellenére is garantálná, hogy a testületben 6:3 arányú többségbe kerüljenek a konzervatívok. Ez azért létfontosságú, mert egy ilyen összetételű Legfelsőbb Bíróságban még az sem billentené át a mérleg nyelvét, ha – ahogy az már korábban megtörtént – egyvalaki a liberálisokkal szavaz.

Vallás és konzervativizmus

Amy Coney Barrett esetében ettől persze nem kell félni: szakmai hozzáértése megkérdőjelezhetetlen, korábbi véleményei pedig már bebizonyították, hogy megbízható támogatója lenne a konzervatív álláspontnak.

„Ginsburg volt az alkotmánybíróság történetében a legkövetkezetesebb liberális szavazó, Barrett pedig ugyanilyen elkötelezett. Nem formálható, mint néhány jelölt, hanem a konzervatív szavazatok alapvető támogatója” – mondta róla Jonathan Turley, a George Washington Egyetem jogászprofesszora.

A liberális szavazók különösen két témában tartanak Barrett kinevezésétől: az egyik az abortuszhoz való alkotmányos jog, a másik pedig Barack Obama 2012-ben bevezetett egészségügyi reformja, amit Trump már – mindeddig sikertelenül – többször próbált meg visszavonni. De vajon Barrett bírói kinevezése tényleg azt jelentené, hogy az Egyesült Államok búcsút mondhatna a nehezen kivívott progresszív eredményeknek? Ennél azért jóval bonyolultabb a képlet.

Barrett férjével az Indiana állambeli South Bend városában él és hét gyermeket nevelnek, akik közül kettőt Haitiről fogadtak örökbe. (A főbírójelöltnek egyébként szintén hat testvére van, ő a legidősebb közülük.) Már fiatalkorában rendkívüli intellektusáról volt ismert, a katolikus Notre Dame egyetemen végzett, melynek később oktatója is lett. Konzervatív nézetei mindig is meghatározták munkásságát, egy ideig Antonin Scalia legfelsőbb bíró mellett dolgozott, akit nemcsak a mentorának tart, hanem a testület „legrendíthetetlenebb konzervatívjaként” jellemzett.

Scaliával együtt abban hisz, hogy a bíróknak szó szerint, az alapító atyák szándékai szerint kell értelmezniük az alkotmányt. Ezt a szigorú nézetet sok liberális ellenzi, mert szerintük nem ad arra lehetőséget, hogy alkalmazkodjanak a társadalomban azóta végbement változásokhoz.

Barrettet Trump 2017-ben nevezte ki szövetségi fellebbviteli bírónak Chicagóban, ekkori meghallgatásán hangzott el a cikk elején említett kritika. Valószínűleg hasonlóan kemény kérdésekre számíthat majd októberben is, amerikai lapértesülések szerint ugyanis ekkor kezdődhet meg kinevezési folyamata.

Hangsúlyozom, hogy felekezetem vagy vallásos hitem semmiben nem befolyásolják majd bírói kötelezettségeimet

– vágott vissza akkor Barrett. Jogvédők azonban azóta is gyakran hívják fel a figyelmet, hogy Barrett gyülekezetének iskolái irányelvként fogalmazzák meg, hogy „szexuális kapcsolat csak heteroszexuális házaspárok között létezhet”.

A People of Praise nevű csoport néhány gyakorlata még sok hívő katolikust is meglepne: a tagok ugyanis élethosszig tartó hűséget fogadnak egymásnak, majd mindenki mellé kijelölnek egy személyes tanácsadót, akit férfiak esetében vezetőnek (head), nőknél pedig szolgálólánynak (handmaid) hívnak. A The New York Timesnak jelenlegi és volt tagok azt állították, hogy a tanácsadók olyan komoly döntésekben is iránymutatást adnak, mint hogy protezsáltjaik kivel randevúzzanak, házasodjanak, hol éljenek, elvállaljanak-e egy munkát, vagy hogyan neveljék a gyermekeiket. Azt pedig maga a jelölt is többször hangoztatta már, hogy „az élet a fogantatásnál kezdődik”.

Abortusz, fegyverek és egészségügy

Barrett már fellebbviteli főbíróként is több fajsúlyos ügyben nyilvánított véleményt – ilyen például az abortusz, a szabad fegyverviselés, a bevándorlás vagy egyetemi szexuális zaklatás. Bár a terhességmegszakításról konkrét döntést nem kellett hoznia, többször szavazott olyan törvények ellen, melyek az abortusz különböző szigorításai ellen születtek.

Indiana állam 2016-ban törvényt hozott arra, hogy terhességmegszakítás után a magzat maradványait minden alkalommal el kell temetni vagy hamvasztani. A fellebbviteli bíróság később úgy határozott, hogy a törvény alkotmányellenes, Barrett azonban 2018-ban az ügy újratárgyalása mellett szavazott, ezzel jelezve, hogy nem ért egyet a döntéssel. Egy évvel később az újratárgyalást támogatta abban a bírósági döntésben is, amely nem engedte Indiana államnak, hogy a 18 éven aluli lányok szüleit akkor is értesítsék az abortuszról, ha ők kifejezetten a bíróságtól kértek rá engedélyt.

Trump főbírójelöltje egy 2019-es véleményében a széles körű fegyverviselés szabadsága mellett is kiállt, amikor nem értett egyet azzal a döntéssel, mely megtiltotta volna a fegyvervásárlást azoknak, akiket súlyosabb bűnökért ítéletek el. A pert egy csalás miatt elítélt férfi indította, Barrett pedig azzal érvelt, hogy ha valaki ellen nincs bizonyíték erőszakra, akkor a fegyverviselés megtagadása sérti alkotmányos jogát.

Barett tavaly egy szexuális zaklatással vádolt fiatal diák ügyében is véleményt mondott, aki azért perelte be a Purdue Egyemet, mert véleménye szerint nem tudta magát megfelelően megvédeni az intézmény vizsgálóbizottsága előtt.

„Az ügy arra futott ki, hogy ki mit állított. Az egyetemnek arról kellett döntenie, hogy a női áldozatnak, vagy a férfi vádlottnak higgyen” – írta a Reuters szerint Barrett, aki szerint elképzelhető, hogy az intézmény úgy döntött, az áldozatnak hisz, mert „ő egy nő”, a vádlottnak pedig azért nem, mert „ő egy férfi”. Az ítélet végül engedélyezte a fiúnak, hogy nemi diszkriminációra alapozva folytassa az ügyét.

Ilyen előzményekkel sokan tartanak attól, mi lesz akkor, ha Barrett megválasztása után olyan ügyekben kell döntenie, mint az 1973-as Roe kontra Wade ítélet, mely kimondta a szabad abortuszhoz való jogot, vagy Barack Obama egészségügyi törvénye. Barrett abortuszról alkotott nézetei miatt rendkívül népszerű a pro-life mozgalmak támogatói között, Donald Trump elnök pedig a Fox News adásában úgy fogalmazott, „lehetségesnek tartja”, hogy jelöltje a törvény felülbírálata mellett dönt. Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy Barrett ennél sokkal pragmatikusabb bíró, aki hisz a precedens elvében.

Emellett az is valószínűtlen, hogy az ítélet újra a Legfelsőbb Bíróság elé kerüljön, sokkal inkább elképzelhető, hogy Barrett „apróbb” szigorításokat fogja támogatni, de nem a teljes tiltást.

Joe Biden demokrata elnökjelölt és pártja amiatt is támadta Trumpot, hogy a jelölés több millió amerikai egészségügyi ellátását veszélyeztetné, utalva arra, hogy Barrett 2012-ben kritizálta John Robert legfelsőbb bíró döntését, aki alkotmányosnak ítélte az Obamacare-t. Ez azonban szintén nem jelenti azt, hogy Barrett lenne a mérleg nyelve, amikor a kérdésről ismét a Legfelsőbb Bíróságnak kell döntenie.

Egyelőre mindenesetre úgy tűnik, a demokraták nem sokat tehetnek Barrett kinevezése ellen. Ahogy korábban a HVG360 cikke már utalt rá, az alkotmány csak annyit mond ki a legfelsőbb bíróság tagjairól, hogy őket az elnök a szenátus tanácsát követve és egyetértésével nevezi ki. Egy esetleges választási vereség esetén Trump a következő év január 20-áig, a kongresszus pedig január 3-áig marad hivatalban, ha tehát a terv szerint októberben megkezdődnek a meghallgatások, minden adott ahhoz, hogy Amy Coney Barrett személyében új korszak kezdődjön a Legfelsőbb Bíróság történetében.