A rendezetlen szabályozási háttér miatt a Brexitet követően az első alkalommal először az Egyesült Királyságban forgalomba hozott termékek esetében az EGT-n belüli további értékesítéshez a védjegyjogosult kifejezett engedélyére lesz szükség. Ez pedig a használt ruhákra is vonatkozik majd, vagyis csak akkor lehet majd szabadon kereskedni ezekkel a termékekkel a védjegyjogosult engedélye nélkül, ha azt korábban a védjegyjogosult hozzájárulásával az EGT területén belül forgalomba hozták.
Mivel Magyarország az EK-ból érkező használt ruhák egyik legnagyobb importőre az EU-n belül, ezért várhatóan szintén komoly problémákat okoz majd a koronavírus-járvány miatt töredékére eső kereslet hatására egyébként is meggyengült turkálóknak. A Taylor Wessing Budapest szakértői szerint ugyan nem feltétlenül életszerű, hogy a nagy divatmárkák tömegesen bitorlási pereket indítsanak az angol használt ruhát árusító üzletek ellen a védjegyüket viselő termékek engedély nélküli újraértékesítése miatt, de nem zárható ki, hogy bizonyos nagyobb presztízsű márkák föl fognak lépni a brand marketingpozícióját veszélyeztető másodlagos értékesítéssel szemben.