…374 ukrajnai, 53 szerbiai és 51 szlovákiai. Nemzetiségük nincs föltüntetve, de vélhetően legnagyobb részük határon túli magyar.

Verseny az ukrajnaiakért

A rendszerváltás után minden szomszédos országból megindult a magyar migráció az „anyaországba”. Magyarország kb. 400 ezres demográfiai veszteségét ők pótolták. Ez a folyamat a 2000-es évek közepéig, Magyarország uniós csatlakozásáig tartott. Azóta a romániai, szerbiai munkavállalók (szlovákiai magyar korábban sem nagyon jött, leszámítva egy-két határmenti munkahelyet, pl. az esztergomi Suzuki-gyárat) már nem Magyarországra jönnek. Az egyetlen kivétel Ukrajna, Kárpátalja. Az onnan migráló munkavállalók több mint felének még mindig Magyarország a cél.

Erős verseny van a munkaerőhiánnyal küszködő régióban az ukrajnai munkavállalókért. Ebben a szláv nyelvű országok előnye, hogy mind fejlettebbek Magyarországnál, így jobbak a bérek is, valamint a nyelvrokonság: egy ukrán könnyen megtanulja bármelyik szláv V4-ország nyelvét. Magyarország értelemszerűen a kárpátaljai magyarokat tudja nagyobb eséllyel ide csábítani. De egyre kevésbé: Kárpátalján már magyarul hirdetnek csehországi munkát.

A kb. 130 ezres kárpátaljai magyar közösség körében 2017-ben végzett reprezentatív kutatásuk számait Tátrai Patrik, az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat [korábbi MTA – a szerk.] CSFK Földrajztudományi Intézetének főmunkatársa ismerteti. A kárpátaljai áttelepültek közel 2/3-a választja Magyarországot, az ideiglenesen itt dolgozóknak pedig fele. Erősen jön föl Csehország: a magyar vendégmunkások 30%-a már oda megy. „Igazodnak az ukránok migrációs hálózataihoz” – mondja a kutató.

Az értelmiségi pályák közül elsősorban a tanárok mennek el (azaz jönnek ide): ők sokszor szabolcsi falvak iskoláiba, ahol tárt karokkal várják őket. Orvosmozgásról nincs adat, de interjúalanyaim a fehérgyarmati és mátészalkai kórházakban sok kárpátalajai magyar orvosról és ápolóról tudnak. Kelet-Magyarországról ugyanis Nyugat-Európába, vagy Magyarország fejlettebb régióiba költöznek a szakorvosok.

A kárpátaljai orvosok magyarországi munkavállalását nehezíti (ellentétben az erdélyiekével), hogy nincs magyar nyelvű orvosképzés, így – ahogy a szlovákiai magyar orvosok is – a szaknyelvet a többségi nyelven tanulják. Itt különbözeti vizsgát kell tenniük.

Egy férfi külföldön dolgozik

A magyarlakta kárpátalaji városokban is döntően ukrán orvosok dolgoznak. „Alig van magyar értelmiség, az is tíz évente lecserélődik a kivándorlás miatt” – mondja Tátrai Patrik. „Az Euromajdan és az ukrán-orosz háború után, aki tudott és akart, már elment. Minta lett a falusi közösségekben, hogy külföldön dolgozik egy férfi.”

A nagy rohamot nem tudta megakadályozni az sem, hogy 2016-tól kezdve a magyar kormány fizetéskiegészítő támogatásokat ad Kárpátalján. Tanárok, újságírók, orvosok, papok kapják, féléves szinten kb. 180 ezer forintot. 2017-ban 8000 hrivnya (80-90 ezer Ft) jó fizetés volt, úgyhogy a magyar támogatásnak van súlya a megélhetésben, de a kutató szerint a migrációs szándékok megváltoztatására nem elég.

A magyar állam támogatását nem csak etnikailag magyar munkavállalók kapják, hanem bárki, aki magyarokkal foglalkozik Kárpátalján.

Az elmúlt évek új tendenciája, hogy megjelentek az etnikailag ukrán munkavállalók is Magyarországon. A magyar kormány sok adminisztratív akadályt leépített, hogy jöhessenek ukrajnai munkavállalók. Költséghatékonyabb és ideológiai okokból is jobb egy ukrán, mint egy távolabbi, ázsiai vagy afrikai munkavállaló: a keresztény Ukrajnából fehér dolgozó érkezik. „De sokszor magasan képzettek is, mert sok ipari szakmunkás vesztette el a munkáját Kelet-Ukrajnában” – zárja a körképet Tátrai Patrik.https://www.szabadeuropa.hu/a/orvosvandorlas-magyarorszagra/30880570.html