…mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője.

Oroszi Beatrixszal, az ITM munkacsoport-vezetőjével és Röst Gergellyel, a Szegedi Tudományegyetem matemtikusával beszélgettek az Inforádió Aréna című műsorában arról, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a tesztek és a fertőzöttek száma Magyarországon.

Oroszi Beatrix arról beszélt, hogy nem tudják az összes koronavírus fertőzöttet megtalálni a mostani tesztelési kapacitással, hanem annak csak egy részét.

„Tehát menne még följebb az a járványgörbe, de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, annak pedig a szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy hét vagy egy nap alatt mennyi tesztet vagyunk képesek végezni. Tehát nem azért nem nő az esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem azért, mert a tesztelési kapacitásunk elérte a felső határát.” – mondta.

Oroszi szerint éppen ezért a napi esetszámok mindig 800 és 1200 között fognak mozogni, mert ennél több laboratóriumi tesztet egy nap nem tudnak végezni. Röst Gergely pedig arról beszélt, hogy az elmúlt napokban azt lehetett látni, hogy a megnövekedett esetszámmal nem tartott lépést a tesztelések száma, a pozitív tesztek aránya egyre nőtt. Ez azt jelenti, hogy a naponta jelentette esetszámok nem a járvány valós számait mutatják.

Röst rávilágított arra is, hogy ha két nap ugyanannyit tesztelnek, és a második napon több a pozitív esetek aránya, akkor abból lehet arra következtetni, hogy több a fertőzött, arra viszont nem, hogy mennyivel, mert nincs ilyen egyértelmű kapcsolat. Oroszi szerint éppen ezért téves az a feltételezés, amely szerint azért van több pozitív eset, mert több az elvégzett teszt. Ugyanis ez csak akkor lenne igaz, ha a pozitivitás aránya ennek megfelelően csökkenne. (via hvg.hu)