„Nem elég magyarnak lenni, de azért segíthet”
– a legenda szerint a fenti, álláskereső újoncokat eligazító felirat Zukor Adolf, a magyar származású hollywoodi filmmogul irodája falán állt. A Paramount Pictures atyja, valamint William Fox néven ismert, szintén „hungarikum” sorstársa – aki nem más, mint a 20th Century Fox alapítója – angolul már hosszú évtizedekkel ezelőtt életrajzi regényeket írt, idén novemberben pedig végre szülőhazájukban – immár magyarul – is elérhetővé válnak a kötetek.
ÉS HA A „KÖTELEZŐ IRODALOM” NEM LENNE ELÉG, A KÉT OLVASMÁNYOS ÉS RENDKÍVÜL SZÓRAKOZTATÓ KÖNYV ALAPJÁN FOX VS. ZUKOR – EGY HOLLYWOODI TÖRTÉNET CÍMMEL DOKUMENTUMFILM IS KÉSZÜL AZ AMERIKAI FILMIPART FORRADALMASÍTÓ BORSODIAKRÓL, HISZEN MI LEHETNE IZGALMASABB, MINT MOZIT CSINÁLNI A MOZI NAGYÁGYÚIRÓL?
Kamaszok a tengerentúlon
Megtalálták a 20th Century Fox magyar alapítójának szülőházát
Fuchs Vilmos Tolcsván, a Petőfi utca 10-ben lakott, mielőtt megteremtette volna Hollywoodot.
Zukor Adolf és Fried Vilmos (angolosított és közismert nevén William Fox) Ricséről és Tolcsváról indult el Amerikába, hogy lefektessék mesébe illő karrierjük alapköveit. E magyar férfiak nevéhez fűződik két világhírű és befolyásos filmstúdió, a Paramount Pictures és a Twentieth Century Fox születése. Mindketten büszkén vállalták származásukat, személyüket pedig az amerikai szakirodalom a mai napig Hollywood magyar alapítóatyjaiként tartja számon .
Igaz, hogy más vizeken eveztek, ám az amerikai identitás az ő hatásukra formálódott újjá. Zukor az első amerikai nagyjátékfilm (az 1913-as The Prisoner of Zenda) producereként, míg Fox a hangosfilmek óriásaként vált ismertté.
ŐK VOLTAK A TÖRTÉNELEM ELSŐ, 1929-ES OSCAR-DÍJÁNAK NYERTESEI IS.
Zukor Adolf életútja tényleg megér egy misét – regényt meg pláne. Mindössze 15 évesen, 1888-ban, szülei elvesztése után egymaga vágott neki a nagyvilágnak, és emigrált az Egyesült Államokba. Kezdetben még csak szőrmeárus(segéd)ként kereste kenyerét, ám 1904-ben egy filléres bódéhoz társult (itt egy penny bedobása fejében 3 perces mozidarabokat vetítettek). A film iránti szerelme ekkor lobbant fel, a mozgóképekben pedig azonnal üzletet látott. Miután 1912-ben megvásárolta a Sarah Bernhardt főszereplésével készült Erzsébet királyné című francia film forgalmazási jogát, szó szerint bezsebelte a korabeli Amerikát.
Sarah Bernhardt az Erzsébet királyné című filmben 1912-ben.
Néhány szorgos év után, 1916-ban megszületett a Paramount Pictures
A cég Jesse L. Lasky stúdiójával, a Feature Play Companyval olvadt egybe. Az ő nevéhez fűzhető a „star system” kialakulása és az abban látott potenciál kihasználása is, ami egy újfajta módszer volt a filmcsillagok befuttatásához. Az ígéretes (külsejű) színészeket dicsőítették, szinte elérhetetlen státuszú emberekké emelve őket. Művésznevet és új, sokszor hamis élettörténetet, identitást kaptak, ezáltal pedig komplett karakterekké váltak, hogy aztán sok-sok évig az ipar egyeduralkodói legyenek (pl. Joan Crawford vagy Rock Hudson). E színészek perszónája sokkal inkább meghatározó volt, mint magukban a filmekben nyújtott alakításuk vagy éppen a tehetségük vagy annak hiánya.
ZUKOR ÉLETMŰVÉT 1949-BEN OSCAR-DÍJJAL IS HONORÁLTÁK, VALAMINT AZON KEVÉS MAGYAR EGYIKE LETT, AKI CSILLAGOT KAPOTT A HÍRESSÉGEK SÉTÁNYÁN.
Zukor önéletrajzi kötete, a The Public Is Never Wrong 1953-ban jelent meg. Ennek a műnek készült el most a magyar fordítása, A közönség sohasem téved című memoár. A filmmogul őszintén taglalja kalandos életútját, magyarországi gyermekkorát, a
TENGERENTÚLI MOZGÓKÉPIPAR FELVIRÁGZÁSÁT, EMELLETT A HOLLYWOODI FILMIPAR EMBERI ÉS MŰHELYTITKAIT IS.
Hiába hagyta ott szülőhazáját, Zukor életében örökké fontos szerepet játszottak a magyarok, legfontosabb hazai támasza pedig felesége, Kaufmann Lottie volt.
A Paramount Pictures 1947-ben.
Az első magyar Oscar-díjas
Zemplén nem csak szőlőt, sztárokat is jócskán terem, hiszen Tolcsván, Hegyalja szívében, Zukortól mindössze 50 kilométerre látta meg a napvilágot a másik magyar filmmogul, Fried Vilmos, ismertebb nevén William Fox is. A 20th Century Fox stúdió alapítóatyja, a hangosfilm úttörője 1879-ben született, hányatott sorsú zsidó bevándorló szülők gyermekeként küzdötte fel magát az amerikai filmipar képzeletbeli trónjára.
Zukorhoz hasonlóan szintén a ruhaiparban kezdett dolgozni, vállalata már akkoriban remekül prosperált. Páratlan üzleti érzéke azonban a filmek világáig repítette, túladott textilcégén, és egy brooklyni mozit vásárolt, ahol hamarosan filmeket kezdett gyártani.
VILÁGHÍRŰ STÚDIÓJÁT, A FOX CORPORATIONT A VILÁG LEGNAGYOBB FILMIPARI VÁLLALATÁVÁ VARÁZSOLTA
Ő volt az első magyar, aki 1929-ben a filmtörténet egyik legelső Oscar-díját vehette át a Virradat című film producereként. Ám 1929 nem csak ünneplésre, tragédiára is okot adott. Az MGM stúdió felvásárlását fontolgató Fox autóbalesetet szenvedett, s mire felépült, beütött a nemcsak Zukort, de őt is anyagilag sújtó világgazdasági válság.
William Fox feltételezhetően 1925-ben
A Disney kivágja a Fox szót a 20th Century Foxból
Az egér megette a rókát.
Innen már nem volt visszaút, egy évvel később alig 18 millió dollárért vált meg cégbirodalmától, ami különben több mint az összeg tízszeresét, potom 200 millió dollár értékű részvényt érhetett. Elfeledetten, magára hagyatva halt meg, ám személyével ellentétben stúdiójának neve a mai napig csillog az amerikai filmbiznisz egén.https://index.hu/kultur/2020/10/19/nem_eleg_magyarnak_lenni_de_azert_segithet_hollywood_magyar_zsido_zemplen_oscar_dij/