Az észak-amerikai országban azt tanítják, hogy a szerelem az szerelem, nemtől függetlenül, a gyerekekben pedig nem merül fel, hogy a bőrszín miatt ne lehetne barátkozni egymással. Legalábbis ez a Juharszirup szerzőjének tapasztalata.

„Hálás vagyok, hogy Kanadában élek a családommal. Most éppen két friss történés miatt.

Dúró Dóra két hete darálja a mesekönyveket, mert szerinte ha két herceg szereti egymást egy könyvben, akkor a mesét olvasó gyerek is meleg lesz. És ha a kis szaros a háromfülű nyúllal is szimpatizál, akkor majd jól beengedi a migránsokat az országba és akkor mi Mária országával?

Nos, a fiam agyát is mossák egy ideje azzal itt Kanadában, hogy két néni és két bácsi is szeretheti egymást és lehet gyerekük és azt is családnak hívják. Mondják errefelé, hogy „Love is love”.

Ha Dúró Dórának igaza lenne, akkor Márk ma nem azon aggódott volna, hogy az a kislány, akivel a hétvégén sokat játszott fiatalabb nála és így tutira nem lesz jó feleség jelöltnek. Timkával próbáltunk nagyon komoly arcot vágni ehhez a komoly témához.

De tessék a sorok között olvasni és azon gondolkodni, hogy vajon Magyarországon most valakik azt akarják, hogy ha már migránsok nem jönnek, akkor legalább a melegektől meg lehessen menteni a magyart és ne arról szóljon a közbeszéd, hogy a járványban hányan betegednek meg és hányan halnak meg?

Na de miért is kezdtem el írni erről?

Márk és Shrey

A napokban az egyik reggel vittem suliba Márkot, aki 100 méterről meglátta a haverját és óriási hangon elkezdte kiabálni, hogy „Hello Shrey!” Én addig átszellemülten sétáltam, élveztem a reggeli enyhe időjárást és majdnem leugrottam a járdáról, ahogy a gyerek mellettem elüvöltötte magát.

Shrey egyébként egy 7 éves kissrác, Márkkal tavaly óta egy osztályba járnak, és ha nem lenne a járvány, akkor már minden bizonnyal oda-vissza mennének a hétvégi playdate-ek, mert Márkkal nagy haverok és mindketten imádják a Pokemont.

Shrey egyébként indiai származású, és a vonásai alapján Magyarországon valószínűleg simán lecigányoznák. Minket viszont az nem érdekel, hogy a családja jobban szereti-e a curry-t a paprikás krumplinál, mert a két gyerek jól kijön egymással, ezen kívül Shrey anyukája (Lily) nagyon kedves hölgy, bevándorló, mint mi, egy nagy pénzügyi szolgáltatónál dolgozik, mint mi és ugyanolyan ember, mint mi.

Márk annyit jegyzett meg eddig, hogy Shrey-nek barnább a bőre, mint az öve. Ettől eltekintve nem hiszem, hogy bármi más különbséget látna a haverjában.

Egy baleset története

És most nézzük meg a második okot is.

Márk egy hete csúnya balesetet szenvedett. Túl nagy sebeséggel gurult le a lejtőn a bicajával és fejre állt. Jól összeverte magát, az álla csúnyán felszakadt, amiből dőlt a vért.

Akkor még nem tudtuk, hogy mennyire komoly a helyzet, úgyhogy bevittem a Waterloo-i Grand River kórházba.

Összesen két órát töltöttünk a sürgősségin, ahol nagyon figyeltek arra, hogy az emberek elkülönítve várakozzanak, maszkot viseljenek és nem mellesleg volt idejük és kedvük arra, hogy megpróbálják felvidítani a láthatóan fájdalommal küszködő kisfiút.

Márknak egyébként csontja nem tört (csoda), az állán a bőrt csak megragasztották, varrni nem kellett és valami csodálatos módon még agyrázkódást sem szenvedett.

Elég nagy különbség ez ahhoz képest, amikor Magyarországon sürgősségi ellátásra szorultam 2016-ban, mert akkor 10 órát szenvedtem vakbélgyanúval a Honvéd kórház sürgősségi osztályán este 9 és másnap reggel 7 között.

Ott feküdtem összegörnyedve egy hideg (vas)padon, majd amikor végre megjött a reggeles műszak és ultrahangra kerültem, akkor látták, hogy komoly a helyzet és 9-kor már toltak be a műtőbe.

Állítólag kevésen múlt, hogy nem perforált a vakbelem, de ezt kis csak mellesleg és nagyon óvatosan adták a tudtomra.

Jelenleg tehát kétszeresen hálás vagyok azért, hogy a családom Kanadában él és a gyermekem egy ilyen országban nőhet fel.”

Ha érdekelnek kanadai történetek, látogass el a Juharszirup blogra!