Az előadás előtt elsőként dr. Hegedüs Csabával beszélgettünk.

– Miért tarja fontosnak a KIMBA, hogy országszerte megismertesse az akadémiát az utánpótlás korú sportolókkal és szüleikkel?
– Járjuk az országot és minden klubhoz és szakosztályhoz eljutunk. Tizenegy állomást terveztünk, mindenhol igyekszünk bemutatni a Kozma István Magyar Birkózó Akadémiát. Mindenki tuja, hogy Diósgyőr a magyar birkózás egén egy nagyon komoly csillag. Minél több gyereket és az ő szüleiket is szeretnénk arról meggyőzni, hogy érdemes ezt az utat választani, mert a mai kornak megfelelően a feltételrendszerek tekintetében, szakmaiságában, elképzelésünk és akaratunk szerint a világ legjobb akadémiáját akarjuk létrehozni. Aki velünk tart, azt út közben megtanítjuk legyőzni a világot, ahogy rengeteg tanítványom megtette és sokan a jövőben is meg fogják tenni.

– Deák-Bárdos Mihállyal volt alkalmam kicsit beszélgetni és kicsit előre szaladva már jelezte, hogy vannak olyan gyerekek Diósgyőrben, akik már biztosan meghívást kaphatnak az akadémiára.
– Hamarosan végéhez ér az országjáró körutunk, ezt követően november 7-én és 10-én nyilvános napot tartunk Csepelen az akadémián , ahol a diósgyőri szülőknek is bemutatjuk az akadémiát és bemutatkozik a 8-10 velünk szerződött iskola is. Nagyon nagy felelősség 13-14 éves gyerekeket egy ilyen akadémiára bevinni, de mi szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel. Annak idején elindítottam a Mr. Tus birkózó-sportiskolát, ami mondhatjuk, hogy sikeres volt, így a tapasztalatunk már megvan. Várjuk a diósgyőri birkózókat is!

– Puskás Öcsi bácsi mondta, hogy: „Kis pénz – kis foci, nagy pénz – nagy foci”. Most látjuk, hogy a kormányzati szándék és az anyagi lehetőségek terén minden feltétel adott. Mikorra várható, hogy ennek kézzel fogható eredményei lesznek az utánpótlás és a felnőtt világversenyeken?
– Nekem Öcsi bácsi barátom volt, nagyon szerettük egymást. Személy szerint viszont nem értek egyet ezzel a kijelentésével, akkor sem, ha klasszikus. Az én véleményem az, hogy az elkötelezett és hozzáértő munka sokkal fontosabb a pénznél. Az ember ugyanakkor mindig arra törekszik, hogy a feltételrendszert is biztosítsa, az akadémián ez megvan, így már csak világszintű munkát kell végezni és akkor 3-5 éven belül már kézzel fogható eredményeink lesznek. Erre a legjobb példa a közelmúltból Lőrincz Tamás, aki 20 évesen már felnőtt Európa-bajnokságot nyert, ez a tervünk most is.

Az országjáró körút diósgyőri állomásán természetesen jelen volt dr. Szinay Attila, a DVTK birkózó szakosztályának elnöke is.

– Hogyan kell elképzelni a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia és a DVTK együttműködését a gyakorlatban?
– A Magyar Birkózó Szövetség úgy döntött, hogy a legtehetségesebb magyar korosztályos versenyzőket akadémiai rendszerben képzi tovább, azért érkezett Hegedűs Csaba és a KIMBA stábja, hogy bemutassa a szülőknek és az edzőknek a létesítményt. A birkózásban is valamit tenni kell, hiszen most egy generációváltás következik. Az olimpia után az ismert nagy nevek várhatóan elköszönnek az aktív pályafutástól és nagy a verseny továbbra is. Hazánkban nagyságrendileg 4500 igazolt versenyző van, ez nem mondható nagy számnak. Grúziában például 6000. A világ élvonala folyamatos fejlődést kíván és remélhetőleg ez az akadémia lesz az, ami a gyerekeket abba az irányba viszi, hogy életformájuk lesz a birkózás és lehetőséget teremt arra, hogy külföldön is sokat gyakoroljanak, eddzenek, és megismerjék a világ élvonalát.

– Amikor egy akadémia szóba kerül, és el kell vinni a gyerekeket akár csak 100 kilométerrel arrébb, az egy nagy kihívás a szülőknek is. Aki méltó rá, annak életvitelszerűen ott kell laknia majd Csepelen, esetleg szó lehet egyfajta közös szakmai együttműködésről is?
– Több lehetőség is van. Az egyik forgatókönyv szerint akár 16-17 éves korban is be lehet költözni a csepeli létesítménybe, ahol XXI. századi körülmények várja a gyerekeket és ott partneriskolákkal együttműködve kollégista rendszerben folyik a munka. A másik együttműködési forma szerint a válogatott keretet rendszeresen együtt viszik edzésre Budapesten. Ez is egy fejlődési lehetőség. Sőt arra is nyílik lehetőség, hogy 18 év fölött kapcsolódjon be valaki az akadémia munkájába. Az nagyon fontos, és ebben a diósgyőri birkózás véleménye is vastagon benne van, ha valaki felkerül Budapestre, akkor is 18 éves koráig az anyaegyesület színeiben versenyez tovább, tehát nem működik az elszívó hatás, ami más sportágaknál jellemző. Azaz, hogy onnantól valamelyik budapesti klubnak szállítja az eredményeket egy tehetséges fiatal, és ezzel a hátország gyengül. Ha valamelyik diósgyőri birkózó úgy dönt, hogy ott folytatja tovább, akkor is a DVTK-nak hozza az eredményeket. Ez alapfeltétel volt.

– Úgy látom, hogy mindenki nagyon lelkes, hogy a többi sportághoz a birkózás is mintha felzárkózna ezzel az akadémia rendszerrel a már korábban akadémiákat indító sportágak mellé. Mikor lehet szerinted kézzel fogható eredménye ennek a rendszernek?
– A Németh Szilárd vezette elnökségnek most van lehetősége, és a szövetségnek pénze arra, hogy belevágjon ebbe a munkába. Megvan a politikai támogatottság, így úgy is feltehetnénk a kérdést, hogy mikor, ha nem most? Utánpótlás vonalon jó a magyar birkózás, csak perspektívát kell adni a fiataloknak. Ha valaki a legjobb az országban, akkor ő még választhatja életformának a birkózást, de ha valaki csak a második legjobb, akkor ott már felvetődik a kérdés, hogy érdemes-e folytatni, vagy más pályát kell választani. Reméljük, hogy az akadémiai rendszer és az ösztöndíj program több embert tart majd ezen a pályán. Az is tény, hogy a látványsportágak elviszik a városból a gyerekeket, mi vállaljuk azt a szerepet, hogy a régióban, akár falvakban is népszerűsítenénk a birkózást és minél több gyereket igyekszünk majd egy olyan pályára állítani, amit a mi felhajtó szerepünk és az akadémia nélkül lehet, hogy nem is érne el. Ez egy életpálya lehet, az országnak pedig az a jó, ha minél több sikeres versenyzője van.