Miért fontos, hogy beoltassam magam?

A magyar hatóságok és a kormány tagjai sem véletlenül hangsúlyozzák minden nap, hogy kérjünk oltást. Ezzel nemcsak saját megfertőződésünket akadályozhatjuk meg, hanem az egészségügyi rendszer túlterhelését is.

Akkor most hol kell jelentkeznem a vakcináért?

Minden esetben a háziorvosnál, de nagyon fontos, hogy telefonon hívjuk fel, ezzel is elkerülve a zsúfoltságot a rendelőben. Ő majd ad egy időpontot, amikor bemehetünk hozzá a vakcináért.

Ma akkor már mehetek is beadatni magamnak?

Nem biztos, de akár szerencsénk is lehet. Müller Cecília országos tiszti főorvos korábbi tájékoztatása szerint az influenza elleni védőoltások már a háziorvosoknál vannak, október 20-tól pedig a lakosság számára is elérhetőek. Mivel azonban telefonon kell bejelentkezni és az első napokban feltehetően sok lesz az érdeklődő, nem biztos, hogy az orvosunk rögtön be fog tudni hívni.

Kell fizetnem?

Nem. A kormány úgy döntött, hogy ebben az évben nemcsak a krónikus betegek, hanem mindenki ingyen kapja meg az oltást – persze csak akkor, ha kéri.

Mi történik akkor, ha én még várnék egy kicsit?

Természetesen az a legjobb, ha minél előbb beadatjuk magunknak a vakcinát, hiszen akkor a védettség is előbb kialakul, de ha egészségesek vagyunk és vigyázunk magunkra, sosem késő megkapni az injekciót.

Úgy tudom, többféle védőoltás létezik, melyiket fogom megkapni?

Eddig úgy volt, hogy a háziorvosok a magyar gyártású 3Fluart vakcinát adják be a jelentkezőknek, de ezt most egy kicsit megkavarta a hír, mely szerint a kormány lefoglalta a teljes készletet a Sanofi által gyártott influenza elleni oltásból, a Vaxigrip Tetrából. Ezt azt jelenti, hogy mindkettő rendelkezésre áll majd, de arról egyelőre hiába kérdeztük a Nemzeti Népegészségügyi Központot, hogyan határozzák meg, hogy melyik vakcinából hova kerül, nem kaptunk konkrét választ.

Mi a két vakcina között a különbség?

A Vaxigrip Tetra egy négykomponensű, az adott évben fertőző vírus ellen optimalizált, hasított vírust tartalmazó oltóanyag, míg a Fluartban „elölt vírus” található. A hasított vírus a megbetegedést akadályozza meg, kiváltja a szükséges immunválaszt, viszont nem tartalmazza azokat a komponenseket, amelyek az elölt vírusban az esetleges kellemetlenebb mellékhatásokért felelnek. Vagyis a Vaxigrip annyiban jobb, hogy a vírus több változata ellen véd és kevesebb a mellékhatása, de ez nem jelenti azt, hogy a Fluart ne lenne hatásos.

A másik fontos különbség, hogy a 3 éven aluli, valamint a súlyos, szövődményes influenza szempontjából kockázati csoportba tartozó gyerekek számára csak a Vaxigrip adható. Az NNK tájékoztatása szerint ahogy eddig, a gyerekek oltása a háziorvosnál vagy a házi gyermekorvosnál igényelhető, szintén ingyenesen.

De miért kellett egyáltalán lefoglalni?

Erre a kormány nem adott egyértelmű választ, de az általunk megkérdezett szakértők azt valószínűsítik, hogy a hatóságok így akarták biztosítani, hogy a Vaxigrip minden gyerek és kockázati csoportok számára elérhető legyen, és ne kapkodják el az emberek a patikákban.

Mit tegyek, ha mégis magamnak akarom megvenni a vakcinát?

Ez esetben nincs jó hírünk, az oltás a kormányzati intézkedések miatt egyelőre sem a gyógyszertárakban, sem az oltóanyagközpontokban nem lesz elérhető. Éppen ezért akkor sem fogjuk megkapni, ha korábban jelentkeztünk a cégünk által felajánlott oltásra.

Ezek szerint nem választhatom meg, hogy melyik típusú vakcinát kérem?

Úgy tűnik, hogy nem. Azt kapjuk, amit a háziorvosunk bead. A Nemzeti Oltóközpont egyébként inkább a kivárást javasolja a Vaxigripet választó ügyfeleinek, mert szerintük jelenleg nehéz vakcinához jutni a közegészségügyben, és a négykomponensű oltás jobb minőségű. Ezen kívül a rendelőkben elkaphatjuk a Covid–19-et is, mert sokan tünetekkel mennek orvoshoz.

Lesz elég influenza elleni oltás, ha mindenki megrohamozza a háziorvosi rendelőket?

Ez természetesen attól függ, hányan jelentkeznek, de a korábbi – igaz, koronavírus előtti – tapasztalatok alapján nem lesz érte hatalmas roham. A kormány idén ugyanúgy 1,3 millió adagot rendelt a vakcinából, mint tavaly, ennek nagy része azonban eddig ment a kukába. (Ehhez jön még idén a Vaxigrip, ami több százezres tétel is lehet.) A hivatalos adatok szerint egyébként a 2019/2020-as influenzaszezonban 719 898-an kaptak influenza elleni ingyenes védőoltást, 69,3 százalékuk 60 év feletti volt.

Miért nem lehet felhasználni a tavalyi oltásokat?

Az influenzavírus rendkívül változékony, szezonról szezonra változhat. Ez az oka, hogy az influenza elleni oltóanyagban található vírustörzsek is változnak. Így a védettség azokra a vírustörzsekre is kiterjed, amelyek az előző évben alkalmazott vakcinában nem voltak benne. Százszázalékos pontossággal pedig senki nem tudja megmondani, hogy a következő influenzaszezont a vírus milyen mutációja okozza majd.

Beadás után mennyi idővel biztosít védettséget az oltás?

A védettség kialakulásához 10-14 nap szükséges.

Félek a mellékhatásoktól, ez jogos?

Minden védőoltásnak lehetnek mellékhatásai. A klinikai vizsgálatok és az eddigi tapasztalatok alapján a vakcina beadását követően ugyan előfordulhat láz, bőrpír, enyhe végtagfájdalom vagy enyhe fejfájás, ezek a tünetek azonban átmenetiek, és sokkal enyhébbek, mint egy influenza megbetegedés során kialakuló súlyos szövődmény, például tüdőgyulladás.

Mindenki megkaphatja az influenza elleni oltást?

Sajnos azok nem, akik allergiások valamelyik összetevőjére – erről kérdezze háziorvosát – és lázas betegeknek sem lehet beadni. (Koronavírussal fertőzötteknek pedig pláne.) De ezen kívül gyerekek, kismamák, idősek és krónikus betegek is nyugodtan beadathatják maguknak. Akik nem kaphatják meg, azok számára úgy lehet bizonyos fokú védelmet biztosítani, hogy a szoros környezetükben élőket beoltják, ezzel hozzájárulnak hozzátartozóik és szűkebb-tágabb környezetük védelméhez is.

Meddig hatásos az oltás?

Az influenza elleni oltások az adott szezonban hatásosak, a következő évben – mint már írtuk – a mutációk miatt újat kell belőlük készíteni.

Hogyan hat egyáltalán a vakcina?

Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese ezt korábban úgy magyarázta: régebben gyakoriak voltak az élő, ám legyengített kórokozót tartalmazó oltások – ezek lényege, hogy enyhe betegséglefolyást okozva készítik fel a szervezetet a fertőzésre. A napjainkban használatos védőoltások nagy része azonban nem ilyen: a legújabb típusú oltások többsége a kórokozóknak csak egy kis darabját tartalmazza, amely önmagában nem okoz betegséget, de mivel a vírusra nagyon jellemző rész, az immunrendszer felismeri azt és elkezd ellenanyagot termelni. Így sokkal felkészültebbé válik a szervezetünk a valós megbetegedésre.

hvg.hu