Ötvenhatosok emléktúrát tartanak a Bódva-völgyében
Galvács, 2020. október 22. – A Bükk 900 Természetbarát Egyesület az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére már negyedik alkalommal rendezi meg a Bódva-völgyi 56-osok Emléktúrát, amelyre diákcsapatokat várnak a térség általános és középiskoláiból. A járványügyi helyzet miatt az emléktúrát kiegészítő iskolai interaktív történelemórákat filmre véve juttatják el a diákokhoz. A MOL Helyi Érték Programja félmillió forinttal támogatja a kezdeményezést.
A mai túrán azt a korábban elkészült rendhagyó tanösvényt járják be, mely a Galvács környéki dombokon állít emléket az 1956-os forradalom Bódva-völgyi munkástanácsának. A Bükk 900 Természetbarát Egyesület kezdeményezésére az emléktúra mellett történelemversenyt és interaktív órát is szerveznek a fiataloknak.
„A Bódva-völgyi 56-osok Emléktúra lehetőséget nyújt arra, hogy a természetjárást összekapcsoljuk a történelmi múlt felidézésével és ezen keresztül a fiatalok számára példát állítsunk. Sajnos a járványügyi helyzet miatt az idén kevesebben vállalták a személyes részvételt, illetve az interaktív történelem órákat más formában, filmre véve juttatjuk el a tanulókhoz. Nagyon reméljük, hogy a tavaszra meghirdetett 1956 Emlékezete történelemversenyre sok diák jelentkezik”– mondta Hatvaniné Vályi Nagy Ágnes, a Bükk 900 Természetbarát Egyesület önkéntese.
A ma délelőtti megemlékezésen az 5 km-es túrán a diákok koszorút helyeznek el az Edelényi Munkástanács tagjainak állított emlékműnél és felidézik a 64 évvel ezelőtt történt Bódva-völgyi eseményeket, Benke András szendrői református lelkipásztor pedig áhítatot tart a tanulóknak.
A MOL Alapítvány a helyi civil szervezetek, kezdeményezések támogatására hozta létre a MOL Helyi Érték Programot, amelyre év elején összesen 413 pályázat érkezett be és végül 60 szervezet kapott egyenként félmillió forintos, vissza nem térítendő támogatást. A MOL Alapítvány Helyi Érték programjára négy kategóriában lehetett pályázni országszerte: jövő generációja, kultúra, környezetvédelem-fenntarthatóság és társadalom.
További információ: www.molalapitvany.hu
a kormánypárti Vasárnap készített interjút Dózsa Lászlóval, aki az interjúban azt mondta: „Úgy vélem, nem az a fontos, hogy ki van a fényképen, hanem sokkal inkább az, hogy ki mit csinált 1956 októberében. Örülök, hogy őszintén beszélhetek mindezekről, mert úgy érzem, ebből a plakátügyből egy elvtelen lejárató hadjárat kerekedett, amely megviselt, és amelynek a nyomait ma is magamon viselem. Négy éve valóban kínszenvedésként élem ezt meg, sokan el is fordultak tőlem, a szakmában is, holott én sohasem voltam hazug. Tévedni – akaratlanul is – sokszor tévedtem, de ez keresztényi és emberi dolog. Megbocsátást remélek.”
Nem elég, hogy Dózsát, ahogy azt mesélte, 14 éves korában, 1956-ban – amikor Csepelt egyébként repülőgépek bombázták – lefotózták fegyverrel, sapkában, majd – miután felgyújtott egy orosz tankot, és megölt két oroszt (akik aztán hasonlítottak a később megszületett gyerekeire) – elfogták, falhoz állították, légvédelmi ágyúval „széttrancsírozták”, átlőtték a nyakát, a holttestére tojásgránátot dobtak, de túlélte, napokig kórházban volt, majd az ÁVH elvitte, úgy fejbe rugdosták, hogy mindkét hallócsontja eltört, csontszilánkok mentek az agyába, és a klinikai halál állapotába került, tömegsírba tették, forró mésszel leöntötték, de egy sírásó meglátta, hogy mozog az ujja, majd „Kárpáti professzor” 10 órás műtéttel megmentette, és még ezután is megmaradt a máig megőrzött sapkája (ráadásul mindkét kivégzőjével találkozott), a megtorlást pedig azért kerülte el, mert halottnak hitték