Egy új korszak hajnalán vagyunk – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az idén második alkalommal megtartott Eurázsia Fórumon. A jegybankelnök ezt az új korszakot „Eurázsia korának” nevezte, amely szerinte egy 400-500 éves korszak lesz, amely az 1492-ben indult atlanti korszakot váltja két évtizeden belül.
Az MNB elnöke egyébként tavaly már egyszer bejelentette Eurázsia korszakát: az eurázsiai kontinens országai egyre nagyobb szerepet kapnak, együttműködésük egyre fontosabbá válik – mondta tavaly a jegybankelnök.
Egy új kor megjelenésének hajnalán járunk, amelyet Eurázsia korának nevezhetünk
– fogalmazott most a jegybankelnök.
Úgy véli, hogy emögött egy új fogalom is meghúzódik:
A 21 SZÁZAD FŐ JELLEMZŐJE A HOSSZÚ TÁVÚ FENNTARTHATÓSÁG.
A Covid–19-járványról szólva elmondta, hogy annak „láthatatlan” hatása lesz a teljes világgazdaságra nézve, és fel fogja gyorsítani Eurázsia előretörését.
Kipcsak kriptovalutára váltaná az eurót Matolcsy?
Matolcsy György a tavalyi konferencián Eurázsia egységéről és egy jövőbeli, közös, aranyalapú eurázsiai kriptovaluta létrehozásáról beszélt, amely „digitális lesz, és az aranynak és az elektromos áramnak is része lesz benne”.
A világ nagyon gyorsan változik, a jegybankelnök szerint vannak sikeres országok és még sikeresebb országok, amelyek kockázatokkal és lehetőségekkel állnak szemben. A 2020-as évekről elmondta, hogy „időrokonaink” hatással vannak a jelenre: az 1940-es évek és az 1970-es évek is óriási hatással voltak a világra. Mindkét időszakról kiderült, hogy gyorsan változik, drámai változásokat hozott az életünkben – Matolcsy György szerint ebből tanulva támogatni tudjuk Eurázsia integrációját.
Matolcsy György
Szerinte a legfőbb tanulási pont a fenntarthatóság: a ’40-es évek első fele a világháború miatt, míg a ’70-es évek az olajsokk miatt nem volt fenntartható.
Az adatok az új olaj
– jelentette ki a jegybankelnök. Tanulni kell a ’40-es és a ’70-es évek hibáiból ahhoz, hogy egy fenntartható kontinenst tudjunk építeni – tette hozzá.
Eurázsia élre tör
A világjárvány teljesen átalakította az életünket, amely sosem lesz ugyanolyan, mint korábban volt – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve, hogy „alkalmazkodnunk kell!”. A tárcavezető nem csak új kihívásként tekint a világjárványra, hanem lehetőséget is lát benne, lehetőséget, hogy versenyképessebbé és erősebbé váljunk.
Szijjártó Péter beszélt a kormány által 2010-ben elindított keleti nyitás programjáról is, amelyet sikeresnek nevezett. „Már akkor felismertük, hogy kézzelfogható módon növekszik majd a kelet szerepe.” Mint mondta, biztosak voltak abban, hogy Magyarország a megfelelő gazdaságpolitika segítségével versenyképesebbé válhat a nemzetközi piacokon.
Akkoriban támadások célpontjává váltunk a politikusok és a média részéről is, de kitartottunk
– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy megértették,hogy ezeket a támadásokat a félelem szülte. Ugyanis akik „támadták” Magyarországot, azon országok folytatták, folytatják a legnagyobb volumenű kereskedelmet például Kínával.
Szijjártó Péter
Szijjártó Péter szerint számok bizonyítják, hogy helyes döntést hozott a kormány az elmúlt 10 évben:
- Magyarország exportja 22 százalékkal nőtt a keleti irányba;
- a népesség szempontjából Magyarország a globális rangsorban 92., míg az exportlistát nézve a 44. helyen áll;
- az elmúlt év volt az első, amikor nem Németország volt a legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, helyét átvette Dél-Korea;
- a külföldi tőkebefektetések 50 százaléka a keleti országokból érkezett, míg az így újonnan létrehozott munkahelyek 40 százalékát szintén a keleti országok adják.
Erős EU-ra van szükség, csak hát…
„Mi magyarok érdekeltek vagyunk egy erős Európai Unióban” – jelentette ki, hozzátéve, hogy viták vannak arról, hogy ezt az erős nemzetállamok szövetségeként vagy egy európai egyesült államokként érjük-e el.
Gyakorlati okai is vannak az eurázsiai együttműködésnek, hiszen a világ GDP-jéből az EU szerepe 26-ról 21 százalékra csökkent, míg az USA 24 százalékra nőtt, míg Kína súlya 9-ről 16 százalékra emelkedett.
AZ EURÁZSIAI ORSZÁGOK ADJÁK A VILÁG GDP-JÉNEK 61 SZÁZALÉKÁT, A VILÁGKERESKEDELEM 71 SZÁZALÉKÁT, MÍG A BEFEKTETÉSEK 67 SZÁZALÉKA EBBE A RÉGIÓBA IRÁNYUL, 80 SZÁZALÉKA PEDIG INNEN SZÁRMAZIK
– Szijjártó szerint már csak ebből is látszik, hogy egy ilyen együttműködésben milyen lehetőségek vannak.
Azzal egyet lehet érteni, hogy együttműködések kellenek, erős Európa, kihívásokhoz alkalmazkodni, fenntarthatóság (fejlődésben is) és a szövetségeseké a jövő gondolván Eurázsia. Viszont az egyenlő feltételek érvényesülése, hogy Kína ne legyen önhatalmúlag mindenható hanem egyenlő esélyeket, azonos feltételeket kell megteremteni a kontinensek között, hogy mindenki adottságaihoz, lehetőségeihez alkalmazkodva fejlődjön mind az 5 kontinens. Ne pedig úgy fejlődjön Ázsia-Kína, hogy csak ő a többiek meg emiatt hátrányt szenvednek vagy lemaradnak hanem az egyenlő esélyek, egyenlő feltételek megteremtése, hogy minden kontinens kivegye részét és szerepét a lehetőségekből és a fejlődésből és szem előtt tartva a környezettudatosságot, környezetvédelmet is. A kis országok pedig a nagyok szövetségeseiként részesülve ők is előnyökből. Vámterheket eltörölni ami akadályozza a fejlődést és a javak igazságosabb elosztása. Hiszen mindenki a nyertesek oldalán szeretne lenni mert aki most lemarad az kimarad az pedig végleges leszakadást jelentene tehát a szövetségeken túl a kiegyensúlyozottság, alkalmazkodás a kihívásokhoz és egyenlőség, igazságosság elve ezeknek is érvényesülni kell, hogy senki ne a másik hátrányára fejlődjön hanem egyenletesen így senkit nem ér hátrány vagy érdeksérelem. Régiók közti egyenlőtlenségek kiigazítása „finomhangolása” egy fenntartható fejlődéssel lehetséges, hogy ne legyenek ekkora különbségek fejlettségi szinten régiók és régiók között hanem lehetőséget adni a fejlődő országoknak is felzárkózni a fejlettekhez legalább megközelíteni őket gazdasági téren. Minimális különbségek mindig lesznek de lényeg „ne szakadék” szintű különbségek legyenek régiók és régiók között hanem ha egy fejlődő ország a fejlettek színvonalát ha el nem is tudja érni de legalább megközelítse az arányosság elve és így mindenkinek lehetőleg biztosítani a felzárkózást ami segítség lehet a szülőföldön való megélhetéshez is, boldoguláshoz és így a migráció is jelentősen csökkenthető lenne mert az is óriási teher a migráció jelenleg.
Ez az Eurázsia-i korszakba lépés félő, hogy a klímaváltozásra, globális felmelegedésre erős hatással lesz a sok multi gyár mértéktelenül nagy terjedése felfűti az időjárási klímát és kataklizmát felfordulást okoz majd az időjárásban sajnos látjuk a következményeket a másfél fokos hőmérséklet emelkedés pusztító károkat okoz a földön Afrikában nem ritka a 45 c forróság amiben már hőgutát lehet kapni. Vagy a nyári európai aszály amely Afrika szaharai térségéből szökött fel egészen délnyugat Európáig nyáron Spanyolországba Madridban, Barcelonába 40 c mértek hasonlóan Franciaországban is Toulouse, Marseille, Montpellier -ben is 40 c és hosszú száraz,forró aszály nyáron de Nagy-Britanniában sem volt ritka a 33 c ami ott igencsak ritka még nyáron is de a skandináv félsziget déli részén is mértek nyáron 30 c-ot ahol általában nyáron is csak átlagosan 23 c van már ott is 30 c. Nyaranta a forró, kínzó aszály. A forró szaharai eredetű levegő ha veszít is erejéből de „felszökik” nyaranta néha a skandináv félsziget déli részéig, Az ősz is átlagosan melegebb az évszakhoz képest telente pedig nem egyszer van amikor néha hómentes a skandináv félsziget déli része sőt a mindig telente havas orosz síkság is nem egyszer telente olyan enyhe ,hogy a mínusz 10 c havas telek helyett enyhe esős 7 c van. De itt a kárpát medencében is lassan már a havat nem is ismerjük télen mert enyhe esős telek vannak sokszor a valamikori pár éve lévő havas telek helyett. A hosszú forró aszályos nyarakat meg hirtelen villám árvíz követ tehát szélsőségessé vált az időjárás mert a sok multi gyár az üvegházhatás miatt terheli a légkört és szinte felfűti azt így az időjárás természetes jellege megváltozik. Felfűtött bolygó az eredménye de az USA, Oroszország,Kína, India tagadja a klímaváltozást pedig az akkor is van ha nem veszünk róla tudomást tehát vissza kell fogni ezt a civilizáció ekkora hatalmas térnyerését gyárakkal stb… Mert pár évtized múlva élhetetlen lesz a bolygó és a természet visszavág és visszafoglalja majd ami az övé. Környezetvédelemre, környezettudatosságra ha nem figyelünk csak terjednek tovább a multik mérhetetlenül akkor annak beláthatatlan környezeti és egészségügyi hatásai kockázatai lesznek élhetetlen bolygóval sajnos. Ázsia-Kína ekkora hatalmas civilizációs térnyerését nem szabad lenne engedni mert környezetszennyező hasonlóképpen mint az USA és Oroszország. csak mindent a profit hajt és ez lesz az emberiség veszte mert a természet erre válaszul visszavág majd sajnos már most tapasztalni a klímaváltozás, globális felmelegedés kedvezőtlen hatásait ami a szervezetet is megviseli a környezet mellett sajnos.
A globális felmelegedés pedig elképesztő időjárási jelenségeket produkál majd kemény telet jósolnak. A sarkvidéki óceán lassabban fagy be a kelleténél ezen túlmenően Extrémebb kilengéseket okoz az időjárásban. Az északi sark térségében a légnyomásokban egyre nagyobb kilengések várhatók ez olyan szóhasonlattal mintha a „hűtőszekrényben hajszárítóval fújnánk be” vagyis olyan ellentétes légköri áramlások lehetnek amely az enyhébb atlanti légáramlatokat északabbra tolja viszont annak a hátoldalán a sarki jeges légtömegeknek szabad utat adva északról és szibéria felől az Urál hegységen áttörve „végigszaladva” az Orosz síkságon „áttörve” a kárpát medencét zúdulhat be a jeges légtömeg majd az idei télen majd több időjárási hullámban. Hideg telet jósolnak. Valamint a magas légköri futóáramlatok a szokásos nyugati atlanti áramlatok helyett északi és keleti áramlatok gyakorisága is okozója lehet majd a hidegebbnek. Valamint a napfoltok is csökkentek így a szoláris minimum-maunder minimum amikor is valamelyest átlagban hűvösebb lehet valamint az északi sarkon a sarki jég a sós tengervízben feloldódva a golf áramlatnál is hatással lehet kisebb, nagyobb eltérések is lehetnek a számításokban mert a légköri helyzet mindig változik,változásban van de a jelenlegi helyzetben lehet következtetni ok és okozati tényezőket figyelembe véve. A másfél sok helyen 2 c -os átlaghőmérséklet emelkedés is extrémebb kilengéseket, szélsőségeket okozhat az időjárásban. Tavalyi és előző években is tapasztaltunk extrémebb kilengéseket az időjárásban amikor is volt olyan amikor télen a balkán félsziget déli részéig is lejutott a hideg sőt vagy amikor még Görögországban Thesszaloniki-ben is havazott. vagy az Olaszországi Velencében is pár évvel ezelőtt télen. Sőt a nyári és téli szélsőségek kilengése is extrémebb nyaranta a szaharai forró afrikai levegő felszökik skandinávia déli részéig , télen pedig a sarki hideg nem csak a kárpát medencéig jut le hanem távolabbra is eljut az adria vagy a földközi tenger északi részéig egyes téli időszakokban amikor Thesszaloniki és Velence is valamelyik télen fehérbe borult tehát a téli hideg és a nyári meleg sokkal messzebbre jutnak el mint eddig megszokhattuk az utóbbi 5 évben ez is a klímaváltozás változékonyságának szélsőségessége miatt is. Tehát elsivatagosodás sem lesz meg eljegesedés sem hanem inkább évekre vetítve nyaranta szélsőséges melegek, télen meg szélsőséges hidegek. A megszokott átlagos hőmérsékletekből lesz kevés mert inkább a szélsőségek gyakorisága váltakozik majd mind többször. A tél Kanadában, Észak-Amerikában, Szibériában, Skandináviában, Észak, Kelet és Közép Európában (így a kárpát medencében is Magyarországon is) hidegebb lehet majd a tél egyes modellezések szerint tehát amiben van bizonytalanság tehát hiszen mindig változik a légkör de a hidegebb lehet az esélyesebb a jelek szerint. (természetesen télen hideg van de most extrémebb hideg lehet nem az átlagos megszokott)Ezek az intő jelek is figyelmeztetnek, hogy vigyázni kell a bolygónkra és fokozottan védeni a környezetet, káros anyagok kibocsátásának csökkentése, zöld környezet támogatása, komolyan venni a klímaváltozást ami szélsőségeket okoz (nem csak a szélsőséges melegben de a szélsőséges hidegeket is hozhat) mert már a „küszöbön” a klímaváltozás negatív hatásai.