Tavasszal Budapesten 50 százalékkal több COVID-fertőzött halt meg, mint vidéken, az őszi hullámban viszont négyszer annyi a vidéki halott, mint a fővárosi. Hogyan lett a koronavírus halálosabb vidéken, mint Budapesten? Mutatjuk.
A fordulat október hatodikán történt. Addig a fővárosban több volt a koronavírussal kapcsolatba hozható haláleset. Húsz nappal később viszont már 940 vidéki elhunyt volt, és 532 budapesti. Az eddigi legrosszabb halálozású napon a 48 halálesetből mindössze három volt fővárosi, 45 vidéki. Mi történt? Tényleg halálosabb ősszel a vírus vidéken, mint Budapesten?
Az első hullámban a legfőbb járványgóc a főváros volt. Ez megváltozott
A Válasz Online megkérdezte az operatív törzset, mi áll a számok mögött, választ azonban nem kaptunk (ha megérkezik, írásunkat frissítjük). A kórházakhoz is hiába fordultunk, onnan az operatív törzshöz irányítottak minket. A kör bezárult, de csak látszólag: lapunk számos háttérbeszélgetés és a Fővárosi Önkormányzat segítségével több fontos szempontot is be tudott azonosítani.
Július végén 4500 fertőzöttet tartottak számon, és abból 2034 budapesti volt. Most hétfőn már 62 ezernél tartott a fertőzöttek száma, és közülük 17 ezer élt a fővárosban, 45 ezer vidéken. A második hullámban egyre gyorsuló iramban nő tehát a vidéki koronavírusosok aránya.
A helyzet fokozódik, és leginkább vidéken
Budapesten a múlt héten 2500 új esetet regisztráltak, Vas megyében 600-at. (Írásunkban nem a hektikusan változó napi, hanem a heti összesített adatokat használjuk.) Ám ha megnézzük, hogyan oszlanak el ezek az esetek százezer lakosra, akkor azt látjuk, hogy
a legfertőzöttebb terület Vas megye volt, mert ott 241 új eset jutott 100 ezer emberre, míg a fővárosban 144.
A tavasszal még a legnagyobb járványgócnak számító Budapest most csak a nyolcadik helyen áll az új fertőzöttek lakosságarányos rangsorában. Vas megye után Nógrád (204), majd Veszprém (203), Győr-Moson-Sopron (170), Hajdú (165), Zala (164) és Borsod (163) következett. Ha több a fertőzött, akkor több lesz a súlyos eset és értelemszerűen a halálozás is megugrik. Eddig nem bonyolult.
Járványügyi furcsaságok
Fordulat látszik azonban tesztelésben is. Szeptember 21-e után három héten keresztül visszaesett a vizsgálatok száma, azóta ismét emelkedik. Két hete csak négy százalékkal, de a múlt héten (43. hét) immár 25 százalékkal több embert teszteltek, mint egy héttel korábban: 86 ezer vizsgálatot végeztek, soha korábban nem teszteltek ennyit, vélhetően a mentők által használt antigén gyorsteszteknek és az új ambuláns mintavételi pontoknak köszönhetően. A negyedével több vizsgálat hatására pedig felével ugrott meg az országban esetszám. (A járványhelyzet olyan súlyos, hogy száz tesztre immár 15,6 pozitív eset jut.)
Járványügyi szempontból nemcsak az a fontos, hány eset van egy adott területen, de az is, hogyan változik a pozitívok száma. Ezer új fertőzött lehet jó hír és rossz is. Ha előző héten csak 500 új esetet tartottak nyilván, akkor ezer új vírushordozó gyorsan romló járványhelyzetet jelez. Ha viszont kétezer új fertőzöttünk volt korábban, akkor ezer új vírushordozó örömteli hír, mert azt jelzi, hogy túl lehetünk a nehezén.
Sajnos ilyen javulásról nem tudunk beszámolni, a példát azért hoztuk, hogy érzékeltessük annak jelentőségét: a fertőzöttek számában tapasztalható 50 százalékos többlet nem egységesen jelenik meg az ország területén. Budapesten 40 százalékkal több fertőzöttet azonosítottak, ami igen jelentős ugrás, de a növekedés mértéke csak a 11. legnagyobb az országban. Veszprém megyében csaknem háromszorozódott (2,8) az új fertőzöttek száma az egy héttel korábbihoz képest. Ott nemcsak a világhírű kézilabdacsapat több tagja betegedett meg, de a helyi oktatási intézmények pedagógusai is tucatszám. Zalában is kétszer gyorsabban terjed a fertőzés, mint egy héttel korábban (2,1-szeres a növekmény). Több alföldi megyében is duplázódott az új esetek száma: Békésben 2,4, Jász-Nagykun-Szolnokban 2,3 és Bács-Kiskunban 2,2, Csongrádban 2,0 a növekedési mutató.
Unalomig ismételt adat, hogy 1,3-szoros terjedési ütem fölött hosszabb távon az egészségügyi ellátórendszer összeomlása várható. Magyarországon pedig az új fertőzöttek számának növekedési üteme 1,3-as adat alatt csak Pest megyében (1,1) és Somogy megyében volt. A dél-dunántúli megye az egyetlen, ahol múlt héten kevesebb, mégpedig 20 százalékkal kevesebb új fertőzöttet találtak, mint egy héttel korábban.
Vagyis nem egyszerűen több az új eset vidéken, de a növekedés üteme is nagyobb, mint a fővárosban.
A helyzet gyorsan romlik, a múlt héten 35 százalékkal több fertőzöttet ápoltak kórházban, a halálozási adat 46 százalékkal haladta meg az előző hetit, és 20 százalékkal nőtt a lélegeztetőgépen levők száma. A halálozáson kívül azonban a többi adatot nem látjuk területi bontásban.
A kulcs az idősotthonok és a kórházak védelme
Az első hullámban a főváros magasabb halálozási adata abból is adódott, hogy az idősotthonok és a kórházak gyorsan átfertőződtek, az pedig könnyen belátható, hogy egy 19 éves makkegészséges sportoló az esetek többségében könnyebben átvészeli a betegséget, mint egy 90 esztendős, aki marokszám szedi a gyógyszereket. Az első magyarországi fertőzötteket március elején regisztrálták, egy hónap múlva a vírus már tömeges megbetegedéseket okozott a Pesti úti idősotthonban.
A nyár végéig a kormány hivatalos adata szerint az országban összesen 142 idősotthoni gondozott halt meg, minden negyedik elhunyt ebből a körből került ki. A fővárosban összesen 99 szociális gondozott halt meg, vidéken pedig 43. Csak a Pesti úton 313 lakó fertőződött meg, közülük 55 embert nem tudtak meggyógyítani.
Október elején úgy látszott, hogy nem sokat tanult az ország a tavaszi példából: Müller Cecília országos tisztifőorvos már akkor 25 szociális otthon érintettségéről beszélt, közülük négyben volt 20-nál több fertőzött.
Az ok nyilvánvaló: hiába hirdetnek látogatási és kijárási tilalmat, ha a dolgozók hazajárnak egy fertőzött környezetbe, és – akár tünetmentesen – beviszik a vírust az otthonba.
A nagy szociális intézmények pedig még ma is sokban hasonlítanak a 20. századi kollégiumokhoz és laktanyákhoz:
nem ritkán 50-70 emberre jut egy közös vizesblokk. Milliós belépti díj nélkül négyágyasnál kisebb szobába szinte reménytelen bekerülni. Távolságtartásra, amely a vírus elleni védekezés alapja, ezek az intézmények alig nyújtanak lehetőséget.
A tesztelés, a fertőzöttek elkülönítése emiatt itt még fontosabb, mint általában. Az őszt úgy kezdte meg a szociális szektor, hogy továbbra sem volt lehetőség a dolgozók tervszerű és rendszeres átszűrésére. Ha az országban összesen 6-16 ezer vizsgálatot végeznek, azzal lehetetlen a szociális és az egészségügyi szféra több tízezres igényét kielégíteni. Előfordult, hogy szeptemberben egy vidéki otthonban letesztelték a lakókat, ám hiába találtak pozitívokat közöttük, a második vizsgálati hullámra nem volt mód, mert hiány volt a mintavételi pálcából.
A kormány áprilistól politikai célra használta a fővárosi idősotthonok átfertőződését, hogy így bizonyítsa Karácsony Gergely főpolgármester alkalmatlanságát. Mivel a kabinet nem sorolja a legfontosabb védelmi intézkedések közé a tesztelést, a főváros szeptember óta 6721 PCR vizsgálatot biztosított az idősotthonoknak, ezzel 4200 dolgozót és közel 1600 ellátottat tudtak átszűrni, eddig megakadályozva az áprilisi Pesti útihoz hasonló súlyosságú járvány kialakulását. Péntekig összesen 45 pozitív személyt találtak a fővárosi tesztekkel. A fertőzöttek száma ennél magasabb, mert például a kórházak is tesztelik a hosszabb időt bent töltő lakókat, mielőtt visszaengednék őket az otthonokba. Péntekig 36 fővárosi idősotthoni gondozott volt kórházban és 14-en haltak meg. Hétfőn azután újabb gócot azonosítottak, a Baross utcai idősotthon Csokonay utcai otthonában 29 közül fertőzött közül 14-nél mutatták ki a vírus jelenlétét.
A hajléktalanokra is próbálnak vigyázni, körükben közel ezer tesztet végeztek és 11 pozitív esetet találtak. A vizsgálatokra azért van szükség, hogy ne alakulhassanak ki helyi járványok, ne százszámra kapják el a fertőzést az amúgy is beteges emberek. A Kamara utcai idősotthon figyelmeztetett arra, milyen gyorsan tud terjedni a vírus a zárt közösségeken belül: ott még szeptemberben 29-en fertőződtek meg. Ez is olyan intézmény, amelynek a vizesblokkok jelentik a gyenge pontját. Ideális támadási felület a vírus számára, ha ötven idős és beteg embernek kell reggel és este rövid időn belül a közös mosdóhelyiségeket felkeresni. (A hajléktalanok szálláshelyein esetenként még rosszabb a helyzet, előfordul, hogy hetvenen járnak egy helyre WC-re vagy zuhanyozni.)
A halálozási adatokból és az elhunytak életkorából, súlyos betegségeiből arra következtethetünk, hogy
vidéken jelentős számban lehetnek ápolási otthonok, idősotthonok lakói és kórházi fertőzöttek az elhunytak között.
Ám a vidéki sajtóból csak az intézeti járványok azonosíthatók be, halálesetekről nem írnak a lapok. Nyíregyházán például a Tündérkert Szeretetotthon 67 idős lakója közül 21-en voltak koronavírusosak október elején, a Somogy megyei Barcson 39 lakó közül 26-nak lett pozitív a tesztje, Nógrádban a bátonyterenyei otthon két telephelyén 66 vírusgazdát találtak, de Pécstől Debrecenig a fertőzés sok szociális intézményben jelen van.
A helyzet különösen nehéz volt szeptember elején, akkor annyit kellett várni a tesztek eredményére, hogy az idősotthonokban a vizsgálatoknak nem volt sok gyakorlati értelme. Forrásaink szerint azóta a lehetőségek és a népegészségügy hozzáállása is sokat változott. Volt, ahol sikerült megegyezni a járványüggyel: ha három gondozott tesztje pozitívnak bizonyul, akkor minden lakót letesztelnek. Olykor maguk az intézmények kérik, hogy a dolgozóikat ne egy hullámban vizsgálják. A környezet ugyanis sok esetben olyan fertőzött, hogy félnek, nem maradna, aki ellássa a gondozottakat. A védelmükben több helyen bevezették az úgynevezett 15 perces szabályt: egy dolgozó sosem tölthet negyed óránál többet egy légtérben egy idős emberrel, hogy akkor se fertőzhesse meg, ha esetleg hordozná a vírust. (Abból indulnak ki, hogy a járványügy szoros kontaktnak azt tekinti, aki 15 percet vagy annál többet töltött el egy fertőzött közvetlen közelében.)
Több szociális intézmény vezetője is azt állította lapunknak, hogy voltak koronavírusos haláleseteik, de így is kevesebb ember hal meg az otthonokban, mint az előző években. Ugyan a koronavírus fokozottan veszélyes az idősotthoni lakókra, ám van egy komoly ellenhatás: az egészségügyben nagyobb hangsúlyt fektetnek most a higiénére, ezért a gondozottjaik ritkábban halnak bele kórházi fertőzésekbe. A látogatási tilalom miatt a hozzátartozók sem fertőzik meg akaratlanul a lakókat, így javulnak az életesélyeik.
Kórházak új szerepben
A koronavírus hazai feltűnése után eleinte az összes beteget a Dél-Pesti Centrumkórház trópusi osztályán kezdték ellátni, mert előnynek gondolták, hogy az ott dolgozó szakemberek sokféle vírusfertőzést, kezelési módot ismernek. Persze ők sem láttak még pandémiás koronavírust, és nekik sem áll rendelkezésükre hatásos gyógyszer, de mégis volt már gyakorlatuk ritka nyavalyák gyógyításában.
Ám hétfőn már 2600 ember volt kórházban, ezért újabb és újabb intézményeket, és egyre kisebbeket jelölnek ki járványkórházi feladatokra. Olyan kórházakat, amelyeknek a hasonló súlyosságú és összetettségű eseteket eddig tovább kellett küldeniük a nagyobb, jobban felszerelt, több specialistával rendelkező centrumokba. A koronavírusos betegek ellátása óriási szakmai kihívás, mert a vírus egyszerre több szervet is megtámadhat, a szívtől a májon át a veséig, és belső vérzést is képes okozni. Az ellátásba a fővárosi kórházak után előbb a nagyobb, majd az egyre kisebb vidékieknek is bele kell tanulniuk. Nem tudjuk, mekkora különbség van a halálozási adatokban az ellátásba régebben és újonnan bekapcsolódó intézmények között, de az biztos, hogy most már 41 intézményben vannak koronavírusos esetek.
Tömeges betegellátás
A kórházaknak meg kell ugraniuk egy komoly akadályt: az egyedi ellátásról a tömegesre való átállást. Mindez fokozottan érinti a járványsújtotta megyéket. Tamás László János, a győri kórház főigazgatója szeptember végén azt mondta, hat intenzív ágy áll rendelkezésre koronavírus-fertőzöttek számára az intézményében, de ezt napokon belül 30-ra szeretnék felfejleszteni. Azóta már 40 ágynál tartanak. Akkor a tavaszi számokkal együtt ezer eset volt a megyében, egy hónap múlva, most hétfőn viszont már közel 3700 koronavírusosnál tartottak, és a környező területekről ennek összesen több mint a duplája is hozzájuk tartozott.
A főigazgató szavait azért idézzük, mert a napokban egy szakmai konferencián részletesen is beszélt az azóta eltelt időről és gyógyítási eredményekről. Az év első hat hónapjában 44 pozitív beteget ápoltak Győrben, közülük négy halt meg, vagyis tízszázalékos volt a kórházi esetek között a halálozás. Szeptember óta 296 beteg közül 59-et veszítettek el, ez 20 százaléknak felel meg.
Szeptemberig 25 betegből 23-at le tudtak venni a lélegeztetőgépről, ez elképesztő eredmény, szinte biztosan magyar csúcs, de Európában sem sok kórház büszkélkedhet hasonlóval. Azóta 65 lélegeztetett betegből 36-ot sikerült megmenteniük, a többi meghalt. A halálozási ráta ősszel a lélegeztetettek között 45-50 százalékos volt, ami nagyjából a Dél-Pesti Centrumkórházénak felel meg. Sok kórház büszke lenne rá, de sokkal gyengébb eredmény, mint a tavaszi volt.
A több alkalommal az ország legjobb kórházának választott intézmény is megszenvedi tehát a járvány miatt tömegessé váló ellátási igényt.
A betegek számának növekedésével még az átvezénylésekkel együtt sem tud lépést tartani a képzett személyzet bővülése.
Ráadásul a járvány a kórházi dolgozókat sem kíméli, több mint száz dolgozójuk fertőződött meg. (Leggyakrabban nem a kórházban, hanem otthon.)
A kórházon akkora a nyomás, hogy a PCR-tesztjeiknek rendszeresen 20-30 százaléka pozitív. Vajon ilyen az országos arány, tehát 2-3 millió koronavírusos van már az országban? Nos, nem egészen. A Válasz Online értesülése szerint egyre több helyen – Győr-Moson-Sopronban is – a háziorvosok úgy próbálják a „tesztéhséget” csillapítani, hogy „előszűrik” a koronavírusos betegeket. Mivel a megfázásosnak ható tünetekről nem tudják eldönteni, mi okozza őket, antibiotikum kúrát javasolnak. Tesztet csak akkor kérnek, ha ettől nem lesz jobban a beteg. (Persze nem lesz, mert az antibiotikum hatástalan a vírusfertőzésre.)
Halálosabb tehát a koronavírus vidéken, mint a fővárosban? Hosszan elemeztük az okait, miért nőtt meg a halálesetek száma nagyobb arányban vidéken, mint a fővárosban. Mondhatnánk azt is, hogy helyreáll a rend, hiszen sokkal többen Budapesten kívül, mint belül. Ám van még egy fontos adat, amit eddig nem említettünk: a szeptember eleje óta megfertőződőknek Budapesten 1,1 százaléka halt meg, vidéken pedig 1,7 százaléka. A különbség jelentős, ám a vidéki halálesetek számának megugrását nem elsősorban ez, hanem a fertőzöttek számának jelentős növekedése okozta.
Nyitókép: Matyi Marianna, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala Népegészségügyi Osztályának osztályvezetője, megyei tisztifőorvos (b), munkatársai (b2, b3) és Kovács Katalin intézményvezető (j) lakókkal beszélgetnek a Bőcsi Idősek Otthonában, ahol ellenőrzést végeztek 2020. április 27-én. Fotó: MTI/Vajda János