Áremelkedést hozhat a magánegészségügyben az egészségügyi dolgozók másodállásának eddiginél szigorúbb szabályozása. Sok állami ellátásban dolgozó, tapasztalt orvos fordíthat hátat a közkórházaknak. A kérdés leginkább az, hogy a magánellátás kész-e helyettesíteni az államit.
„Az egészségügyre ráfér a reform” – mondja a hvg.hu-nak Leitner György, a tizenkét magán egészségügyi szolgáltatót tömörítő Primus Egyesület elnöke, aki szerint a nemrégiben elfogadott, az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény önmagában előremutató, de nem elég. A hálapénz kivezetését és az orvosi bérek emelését jónak tartja, az állami és a magánellátás merev szétválasztásától azonban óv.
Törvény mondja ki, hogy 2021. január 1-től
- több lépcsőben nő az orvosok bére,
- büntethető lesz a hálapénz adása és kapása,
- az egészségügyi dolgozók kirendelésével oldanák meg, hogy mindig legyen kellő számú orvos és ápoló ott, ahol arra szükség van,
- egy orvos ugyanazon betegség miatt nem láthatja el ugyanazt a beteget az állami és a magánellátásban, kivétel elsősorban a szülész-nőgyógyászati ellátás,
- és egy orvos nem tarthat fenn magánpraxist az állami kórházban, rendelőintézetben.
A jogszabály nem tiltja, hogy egy orvos magánpraxist vigyen, mindenesetre ahhoz engedélyt kell kérni „a kormány által kijelölt szervtől”.
Az állami és a magánegészségügyet szétválasztó új rendszerben rengeteg a kérdőjel és a vitatott pont, a Magyar Orvosi Kamara első reakciója is a tiltakozás volt. A kormány célja az, hogy a beteg kipihentebb orvossal találkozzon, csak győzze kivárni. Ma ugyanis egy szakorvos átlagosan 3-4-5 helyen is dolgozik, „kizsigereli magát, ami nem jó” – véli Leitner György. Mégis úgy látja, a két szektor mesterséges szétválasztása és szembeállítása mindkettő kárára lesz, mivel
nincs két szektorra elegendő orvos ma Magyarországon.https://hvg.hu/kkv/20201030_A_maganegeszsegugyben_is_a_betegek_fizetik_majd_a_magasabb_orvosbereket#utm_source=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020_11_04&type-id=HvgWeekly&user-id=C537252B#utm_content=top
A történések hátteréről 1998 Kapuban
A globalizációnak alig van szüksége értelmiségre. Írni, olvasni,
gondolkodni, okosan beszélni tudó értelmes emberre. Csak végrehajtó,
hajcsárokat igényel. Ezért kell szűkíteni a tanulás lehetőségét,
kizárni belőle a szegény ember fiát. A globalizáció csak kis létszámú
sikeres egyént visel el, akiket pénzzel köt magához. A sok ember is
zavarja a globalizálás terveit. A népességfogyást az egészségügy
lezüllesztésével, reformjával lehet gyorsítani. Ha nem változtat Magyarország a járványvédekezés eddigi módszerein, akkor decemberre-januárra akár napi 500-550 fő is meghalhat egyetlen nap alatt majd. 2020ban gyorsitás!
A tanítás, mint értelmiségi hivatás tekintélyének lerombolása – jeles
A pedagógusok egyötödétől elvették a közalkalmazotti státuszt.
Az államosító mánia legtöbb országban ki vette a magánkézből az oktatást és nevelést. Az etatisták, a szocialisták és a különböző radikális szekták hívei is szüntelenül azt hangoztatják, hogy a nevelés, az iskolák, óvodák, elemi és középiskolák és egyetemek felállítása, állami kötelezettség.
Olvasója, irója voltam!