Félelem, aggodalom. A kontroll és a szabadság elvesztésének érzése. Magány, elszigetelődés vagy éppen az egyedül töltött idő hiánya. Stressz, bizonytalanság. Gyász. Kimerültség. Egzisztenciális szorongás. Szorongás, félelem, hogy kimaradunk valamiből, vagy a bizonytalan jövő miatt. Reményvesztés.
Ilyen szavak állnak kis pacákban a nagy zöld koronaszörny körül, amikor ébredés után rutinszerűen a telefonomra nézek, és megnyitom az Instagramot, az meg egy rajzocskát dob elém elsőként. A friss statisztikai eredményeken alapuló „Járvány hatása a mentális egészségünkre” című grafikának már dobom is a szívecskét. Nem mintha újat mondana: már tavasszal is sejtettük, mit jelent majd a Covid ránk nézve.
Meglepetéseket azért okozott:
nem minden olyan mentális zavar gyakorisága nőtt, aminél erre számítani lehetett (ilyen az alkohol- és drogfogyasztás, a dohányzás), ugyanakkor a már eleve addikcióval küzdők állapota rosszabbodhatott.
A kényszeres zavaroknál sem következett be feltétlenül a várt romlás, de alapesetben azért ne legyenek kétségeink: a legtöbben küszködünk, és az eddig kordában tartott hangok hétről hétre hangosabbak bennünk. A rágyújthatanéktól az alvászavarokon és szomatikus tünetzavaron át a depresszióig találok most olyan problémákat a közvetlen környezetemben, amiknek 2020 elején még nyomuk sem volt.
Hogy nonstop otthon ülünk, vagy épp kint vagyunk a napról napra változó módon háborgó világban, esetleg a megélhetésünkért küzdünk, valamiképpen hat az elménkre és a lelkünkre is, és megtalálja a gyenge pontját. És hogy így az elménk milyen hatással van a testünkre, az is fontos. Mert hogy hatással van, az biztos.https://forbes.hu/a-magazin/covid-para-mit-tehetunk-lelki-egyensulyunkert-coach-meditaciooktato-pszichologus-valaszol/