USA. Először lesz női alelnöke az országnak, ahogy személyében először lesz fekete, illetve dél-ázsiai származású alelnöke is

Joe Biden megválasztásával az is eldőlt, hogy az Egyesült Államok következő alelnöke Kamala Harris lesz. Harris megválasztása több szempontból is történelmi: először lesz női alelnöke az országnak, ahogy személyében először lesz fekete, illetve dél-ázsiai származású alelnöke is.

Harris 2016-ban került be a szenátusba, előtte ügyészként dolgozott Kaliforniában. Elindult az elnökjelöltségért is, az egyik vitán 2019 nyarán kifejezetten keményen támadta Bident is, ugyanakkor a végső jelöltségre nem volt esélye.

Az 55 éves Harris bevándorló szülők gyereke, anyja Indiában, apja pedig Jamaicán született. Szülei válása után Harrist hindu anyja, a rákkutatóként és jogvédőkén tevékenykedő Shyamala Gopalan Harris nevelte.

Harris a Howard University hallgatója volt, majd az University of Californián szerezte meg jogi diplomáját, utána közszolgaként helyezkedett el. 2003-ban már San Francisco körzeti ügyésze volt, majd első nőként és első feketeként választották meg Kalifornia legfőbb ügyészi posztjára. Ekkor már a Demokrata Párt feltörekvő tehetségei között tartották számon. Két ügyészi ciklus után 2017-ben lett szenátor. Politikusi pályája során főleg a későbbi bíró, Brett Kavanaugh, illetve William Barr meghallgatásán mutatott kemény kérdéseivel szerzett magának hírnevet.

A Demokrata Párt progresszívabb, balra húzóbb tábora nem nézte jó szemmel, hogy Harris ügyészségi múltját, még ha Harris magát progresszív ügyésznek is nevezte egyszer. Miután alelnökjelölt lett, kampányeseményeken többször is változtatást sürgetett a rendőrség működésében, és többször beszélt arról, hogy a rendszerszintű rasszizmus felszámolására van szükség az igazságszolgáltatásban.