Rostás László
.101
Tisztelt Paszternák Úr !
Először hadd köszönjem meg, hogy bejegyzését nevének vállalásával tette meg. A felvetéseire a megszólítás kapcsán – a teljesség igénye nélkül, hiszen ez a fórum erre nem alkalmas – szeretnék válaszolni.

Y Híd. Abban valóban egyetértünk, hogy önmagában, – Szirma és Martintelep kivételével- nem oldja meg teljes körűen a környezet közlekedési gondjait. Hogy a beruházás melyik elemét építik meg első lépésként azt nem én döntöttem el. Az, hogy a „…2020 eleji hírek szerint az intermodális csomópont “közlekedésszakmai felülvizsgálata alapján készült előterjesztés” a kormány elé fog kerülni, “ami alapján döntenek a beruházás további sorsáról” erről úgy tűnik Önnek több információja van, mint nekem. Mi és milyen formában fog épülni? Ez csak a jelenlegi városvezetés érdekérvényesítő tárgyalásain múlik, mivel a város jóváhagyása nélkül semmiféle állami beruházás nem végezhető. Ha mindent újra kezdenek, akkor az biztos, hogy jelentős többlet költséget, több éves késedelmet fog jelenteni és nem is biztos hogy a kívánt cél fogják elérni. Az előzmények teljes terjedelemben megtalálhatók az Önkormányzatnál. Ha esetleg bármilyen kérdésük van evvel kapcsolatban, szívesen állok rendelkezésükre. A jelenleg engedéllyel rendelkező építészeti terveket, a hosszútávú közösségi közlekedési fejlesztéseket és vízügyi szabályozási terveket figyelembe véve, az önkormányzat részéről a fővállalkozó felé tett kérésnek megfelelően Miskolcon élő Ybl-díjas építészek, Bodonyi Csaba, Rudolf Mihály, Puskás Péter és Viszlai József készítették. Meggyőződésem, hogy Ők felelősségteljesen átgondolták az általuk készített és aláírt terveket.

2. „ …Véleményem szerint az önkormányzatiság létezése óta soha, senki nem ártott még annyit ennek a városnak várostervezési és -építészeti szempontból, mint ön… „ Ön egy teljes koncepcióból kiragadott elem laikus bírálatával minősít. Ez az Ön álláspontja. Ezt bízzuk az időre, mit ahogy azt is, hogy az ország legszélesebb hídjaként elhíresült Szinva-lefedés beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket. pld. levegő tisztaság stb. Egy település életében a mulasztásos vétség, az elmúlt évtizedek elmulasztott infrastrukturális beruházásai, a nem átgondolt, félbehagyott fejlesztések pld. a Petőfi utcán csatornává züllesztett Szinva, mely gyalogosan ill. kerékpárral megközelíthetetlen, vagy a Dayka G. utca, sok kárt okoztak és okoznak, mind környezetvédelmi, gazdasági, mind kulturális szempontból. pld. a 26-os elkerülő megépítésének hiánya, mely a 2010-es árvíznél a rosszul megépített csomópont miatt emberéleteket követelve húsba-vágóan jelentkezett, vagy a Debreceniek által elorzott M3-as útból lett M 30-as folytatása a határig. Ezek pótlásának kihagyása valóban nem csak felelőtlenség, hanem bűn lett volna. És ez még csak a főépítész elvégzett szakmai és nem látványos feladatainak csak egy része.

De vegyük sorba a minősítéshez felsorolt érveket. Ön kifogásolja, hogy rendre közlekedési beruházások valósultak és valósulnak meg. Igen, ebben részben igaza van. Emellett, sajnos elfelejti azokat az intézményi és magán felújításokat,beruházásokat, pld. Diósgyőri vár, Lillafüred, Tapolca, Lévay Gimnázium stb. amelyek evvel párhuzamosan történtek. De azt, azért engedje meg, hogy rögzítsem, (mint „ gyalogos ember” aki a mai napig közösségi közlekedési eszközökkel és gyalogosan közlekedik, vagy közlekedne, ha nem akadályoznák egyes beidegződött, átöröklött forgalmi megoldások), hogy a város belső élhetőségének feltétele, a jó közlekedési infrastruktúra megléte, mely terekből, utcákból és utakból áll. Itt szeretnék reagálni az Erzsébet sétányhoz fűzött megjegyzésére. Sajnos itt is igazat kell adjak Önnek. De azt is tudnia kell, hogy ezt a terültet még 2010 előtt eladta az akkori városvezetés az OTP befektető cégnek avval, hogy ott majd egy lakóparkot épít. Ezt Pirity Attila Ybl-díjas építész meg is tervezte. Sajnos az OTP ezt a szándékát felfüggesztette. S hogy mi ebből a tanúság ? Szerintem csak annyi, nem biztos, hogy a város ingatlanjainak magántulajdonba adása a megoldás, hiszen onnantól fogva a városnak nincs ráhatása erre a területre. Ahhoz, hogy a terek és utcák valóban élhetőek legyenek ami természetesen elvárható igény, előbb a tehermentesítő utakat kell megépíteni és rendbe tenni. Sajnos, ennek megoldásával Miskolc már több évtizede nem büszkélkedik. Az egyik építész mesterem azt mondta: „.Kolléga jól jegyezze meg, púderral nem lehet vérbajt gyógyítani.” Ma már tudom, igaza volt. Ezt a hátrányt nem lehet egy két év alatt, de még 8 év alatt sem behozni. Áttolni lehet, de megkerülni nem, a Vargahegyi út kiváltó szakaszának, a Futó utca szélesítésének , az északi tehermentesítő vagy a Győri kapu áldatlan állapotának megoldását. Ehhez mérhetetlen sok pénz, pénz és pénz kell. A Városfejlesztés nem a politikai 4-5 éves ciklusokban és hangerőben mérhető. Ennek ezen felül kell emelkednie. Ezért egy főépítészi beosztás sem politikai, hanem szakmai szerepvállalás.

Ön rekultivációt említ. Én inkább rehabilitációt említenék, Említi a Búza teret. Igen ebben is egyet értünk és én még a teljesség igénye nélkül kiegészíteném a Gömöri pályaudvar és a Megyei kórház évi több mint 500 000 embert érintő vasúti megálló térségével is. De ennek alapfeltétele a buszpályaudvar kihelyezése, megállóhelyek meghagyásával, mely megint több évtizedes probléma és ennek helyét leginkább egy intermodális csomópontba kell kialakítani. Mi ezt terveztük a Tiszai pályaudvar mellé a Volán és MVK telephely közelébe. Hogy ennek mi lesz a sorsa, az Önök felelős gondolkodásán múlik.

Joggal veti fel a belváros parkolási gondjait. Sajnos, a közlekedési kultúra, a szolgáltatások ellátása, kiszolgálása, igénybevétele megköveteli egy 15 km hossztengelyű városban a gépkocsival vagy akár a kerékpárral való megközelítést. Az más kérdés, hogy a 2010 előttről gondként megörökölt parkolók és a magántulajdonú belvárosi telkek poros parkolóinak megtiltása, milyen jogi és egyéb következményekbe ütközik. Mi megpróbáltuk… Ennek folytatásához és megoldásához, sok siker kívánunk. Ezek rendbe tétele a tulajdonosokon múlik. A belváros leromlott állapotú házait, kapualjait is említhette volna. Ez országos, a privatizációból itt maradt több évtizedes probléma és a vegyes tulajdonú ingatlanok sajátos sorsa. A Grafitik és az emberi ürülékek kapualjakban való megjelenése egyszerűen kulturáltság kérdése. Ez nem építészeti kérdés. Ezt csak neveléssel és nem rendeletekkel lehet megnyugtatóan rendezni. Lehet büntetni 50 ezer Ft / alkalmanként. De ez mire elég és mire jó ? Lehet azt mondani, hogy az Önkormányzat tegye rendbe és terhelje rá az ingatlanra, de miből ? Lehet felelőtlenül hangoskodva bűnöst kiáltani, bűnbakot találni és mindent, mindig újra és újra kezdeni, de ez megoldja a problémát ? A Város nem csak ingatlanokból, beruházásokból, tulajdonosokból és bérlőkből áll. Nem csak jogokból, hanem kötelességekből és felelősen gondolkodó polgárokból. Vajon Szegeden , Pécset, Debrecenben és a többi városban ez miért sikerül ? Talán azért mert…. És itt átengedem a választ Önöknek. Csak azt kérem, (mivel, mint ahogy egy fiatal építész kolléga fogalmazta, „ Ez már a Mi játszóterünk”), fogalmazzák meg a pontos céljaikat és ne engedjenek a gyors látszatsiker csábításának, ne öntsék ki a fürdővízzel együtt a gyermeket és ne felejtsék el azt, hogy Önök előtt és után is poroszkál még egy-két korosztály….. További városépítő munkájukhoz sok sikert kívánok:

Tisztelettel: Rostás László