| Kedves Rostás úr, bár fentebb nem engem szólított meg, de ha már ilyen szépen összegyűltünk, engedje meg akkor, hogy én is elmondjam a magamét.
Azt hiszem abban nincs vita, hogy az éppen épülő Y-hídnak az intermodális csomópont hiányában az ég világon semmi értelme nincs. Az egyik a másik hiányában olyannyira értelmetlen beruházás, hogy nem véletlen, hogy a politika mélyen hallgat róla és úgy tesz, mintha a beruházás nem is létezne. Ezt ön is pontosan tudja, hiszen 2016-ban a saját szájával nyilatkozta a Minapnak, hogy (idézem) “a közlekedési infrastruktúrafejlesztés első eleme az intermodális csomópont. Ehhez fog kapcsolódni az Y-híd kialakítása és 3-as út a kiváltása a későbbiekben.” Magyarul a “második fázis” úgy kezdődött meg, hogy az első lépést átugrottuk. 2020 eleji hírek szerint az intermodális csomópont “közlekedésszakmai felülvizsgálata alapján készült előterjesztés” a kormány elé fog kerülni, “ami alapján döntenek a beruházás további sorsáról”. Egyszóval valami épül, amelynek az indololtságát jelentő másik, nagy volumenű fejlesztés egyáltalán nem biztos, hogy megvalósul, amennyiben mégis igen, úgy pedig nincs rá garancia, hogy mikor, vagy hogy pontosan milyen formában. És ha megenged egy személyes véleményt, amely tényleg személyes és azon alapul, amelyet én, miskolci polgárként a városomban tapasztalok. Véleményem szerint az önkormányzatiság létezése óta soha, senki nem ártott még annyit ennek a városnak várostervezési és -építészeti szempontból, mint ön. Ön egy egész város élhetőségét rendelte alá a város “közlekedhetőségének”. Ennek az is nagyszerű fokmérője, hogy rendre közlekedési beruházások valósultak és valósulnak meg, miközben ennek a városnak égető szüksége lenne rekultivációra — és nem csupán a turisztikailag kiemelt körzetekben. Ha már minősítésről beszélünk: az viszont igenis önt minősíti, hogy nyolc év nem volt elég arra, hogy akár csak a belvárosi területeket sikerüljön rekultiválni. Ha egyáltalán lett volna ilyen törekvés, nem maradt volna a Búza tér egyetlen összefüggő parkoló. Nem maradt volna a Nagy Imre utca egy porfelverő-sárdagasztó parkoló. Megszűnt volna a Hősök terén a mélygarázs miatt teljesen redundáns felszíni parkoló, ahogyan Miskolc egyik legszebb, eldugott parkocskája, az Antall József emlékpark sem lenne egy parkoló. Ahogyan a Patak utca vége és a Szent Erzyébet sétány sem, ami minden, csak nem sétány, ha csak a sétálás nem olyan tevékenység, amit újabban gépkocsival teszünk. És vegye észre, hogy ez még mindig csak a szűken vett belváros. Ön ebben a városban a két lábon járókat alárendelte a négyütemű motornak és hála az ön által tervezett és jóváhagyott beruházásoknak, bebetonozta ezt a trendet a jövőre nézve is. Úgyhogy legyen szíves, ezt a “ki mit tett le az asztalra” dolgot hanyagolja, mert amit ön letett, az valószínűleg annyit ártott ennek a városnak, amennyit kevés dolog. És mivel úgy tűnik, ön szerint az embereknek csak akkor lehet véleménye, ha neve is van hozzá, tessék: |
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Tökéletesen igaz!
Már nem Rostás a főépítész tudtommal.
Jól tudod. De a hagyatékát nyögjük még most is.
Ahhh!
„2009. jan 21. 13:56
MISKOLC — Nincs felelőse a nyári halálos stukkóomlásnak – legalábbis ezt állapított meg a most lezárult rendőrségi közigazgatási eljárás. A szakértői vélemény szerint a lyukas csatornából kifolyó víz alámosása okozta az omlást.”
Tökéletes összefoglalása a helyzetnek. Esetleg az önkormány hajlandó lenne átgondolni?
Hahaha. Ossze is fosna magat a bagazs.
Tisztelt Paszternák Úr !
Először hadd köszönjem meg, hogy bejegyzését nevének vállalásával tette meg. A felvetéseire a megszólítás kapcsán – a teljesség igénye nélkül, hiszen ez a fórum erre nem alkalmas – szeretnék válaszolni.
Y Híd. Abban valóban egyetértünk, hogy önmagában, – Szirma és Martintelep kivételével- nem oldja meg teljes körűen a környezet közlekedési gondjait. Hogy a beruházás melyik elemét építik meg első lépésként azt nem én döntöttem el. Az, hogy a „…2020 eleji hírek szerint az intermodális csomópont “közlekedésszakmai felülvizsgálata alapján készült előterjesztés” a kormány elé fog kerülni, “ami alapján döntenek a beruházás további sorsáról” erről úgy tűnik Önnek több információja van, mint nekem. Mi és milyen formában fog épülni? Ez csak a jelenlegi városvezetés érdekérvényesítő tárgyalásain múlik, mivel a város jóváhagyása nélkül semmiféle állami beruházás nem végezhető. Ha mindent újra kezdenek, akkor az biztos, hogy jelentős többlet költséget, több éves késedelmet fog jelenteni és nem is biztos hogy a kívánt cél fogják elérni. Az előzmények teljes terjedelemben megtalálhatók az Önkormányzatnál. Ha esetleg bármilyen kérdésük van evvel kapcsolatban, szívesen állok rendelkezésükre. A jelenleg engedéllyel rendelkező építészeti terveket, a hosszútávú közösségi közlekedési fejlesztéseket és vízügyi szabályozási terveket figyelembe véve, az önkormányzat részéről a fővállalkozó felé tett kérésnek megfelelően Miskolcon élő Ybl-díjas építészek, Bodonyi Csaba, Rudolf Mihály, Puskás Péter és Viszlai József készítették. Meggyőződésem, hogy Ők felelősségteljesen átgondolták az általuk készített és aláírt terveket.
2. „ …Véleményem szerint az önkormányzatiság létezése óta soha, senki nem ártott még annyit ennek a városnak várostervezési és -építészeti szempontból, mint ön… „ Ön egy teljes koncepcióból kiragadott elem laikus bírálatával minősít. Ez az Ön álláspontja. Ezt bízzuk az időre, mit ahogy azt is, hogy az ország legszélesebb hídjaként elhíresült Szinva-lefedés beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket. pld. levegő tisztaság stb. Egy település életében a mulasztásos vétség, az elmúlt évtizedek elmulasztott infrastrukturális beruházásai, a nem átgondolt, félbehagyott fejlesztések pld. a Petőfi utcán csatornává züllesztett Szinva, mely gyalogosan ill. kerékpárral megközelíthetetlen, vagy a Dayka G. utca, sok kárt okoztak és okoznak, mind környezetvédelmi, gazdasági, mind kulturális szempontból. pld. a 26-os elkerülő megépítésének hiánya, mely a 2010-es árvíznél a rosszul megépített csomópont miatt emberéleteket követelve húsba-vágóan jelentkezett, vagy a Debreceniek által elorzott M3-as útból lett M 30-as folytatása a határig. Ezek pótlásának kihagyása valóban nem csak felelőtlenség, hanem bűn lett volna. És ez még csak a főépítész elvégzett szakmai és nem látványos feladatainak csak egy része.
De vegyük sorba a minősítéshez felsorolt érveket. Ön kifogásolja, hogy rendre közlekedési beruházások valósultak és valósulnak meg. Igen, ebben részben igaza van. Emellett, sajnos elfelejti azokat az intézményi és magán felújításokat,beruházásokat, pld. Diósgyőri vár, Lillafüred, Tapolca, Lévay Gimnázium stb. amelyek evvel párhuzamosan történtek. De azt, azért engedje meg, hogy rögzítsem, (mint „ gyalogos ember” aki a mai napig közösségi közlekedési eszközökkel és gyalogosan közlekedik, vagy közlekedne, ha nem akadályoznák egyes beidegződött, átöröklött forgalmi megoldások), hogy a város belső élhetőségének feltétele, a jó közlekedési infrastruktúra megléte, mely terekből, utcákból és utakból áll. Itt szeretnék reagálni az Erzsébet sétányhoz fűzött megjegyzésére. Sajnos itt is igazat kell adjak Önnek. De azt is tudnia kell, hogy ezt a terültet még 2010 előtt eladta az akkori városvezetés az OTP befektető cégnek avval, hogy ott majd egy lakóparkot épít. Ezt Pirity Attila Ybl-díjas építész meg is tervezte. Sajnos az OTP ezt a szándékát felfüggesztette. S hogy mi ebből a tanúság ? Szerintem csak annyi, nem biztos, hogy a város ingatlanjainak magántulajdonba adása a megoldás, hiszen onnantól fogva a városnak nincs ráhatása erre a területre. Ahhoz, hogy a terek és utcák valóban élhetőek legyenek ami természetesen elvárható igény, előbb a tehermentesítő utakat kell megépíteni és rendbe tenni. Sajnos, ennek megoldásával Miskolc már több évtizede nem büszkélkedik. Az egyik építész mesterem azt mondta: „.Kolléga jól jegyezze meg, púderral nem lehet vérbajt gyógyítani.” Ma már tudom, igaza volt. Ezt a hátrányt nem lehet egy két év alatt, de még 8 év alatt sem behozni. Áttolni lehet, de megkerülni nem, a Vargahegyi út kiváltó szakaszának, a Futó utca szélesítésének , az északi tehermentesítő vagy a Győri kapu áldatlan állapotának megoldását. Ehhez mérhetetlen sok pénz, pénz és pénz kell. A Városfejlesztés nem a politikai 4-5 éves ciklusokban és hangerőben mérhető. Ennek ezen felül kell emelkednie. Ezért egy főépítészi beosztás sem politikai, hanem szakmai szerepvállalás.
Ön rekultivációt említ. Én inkább rehabilitációt említenék, Említi a Búza teret. Igen ebben is egyet értünk és én még a teljesség igénye nélkül kiegészíteném a Gömöri pályaudvar és a Megyei kórház évi több mint 500 000 embert érintő vasúti megálló térségével is. De ennek alapfeltétele a buszpályaudvar kihelyezése, megállóhelyek meghagyásával, mely megint több évtizedes probléma és ennek helyét leginkább egy intermodális csomópontba kell kialakítani. Mi ezt terveztük a Tiszai pályaudvar mellé a Volán és MVK telephely közelébe. Hogy ennek mi lesz a sorsa, az Önök felelős gondolkodásán múlik.
Joggal veti fel a belváros parkolási gondjait. Sajnos, a közlekedési kultúra, a szolgáltatások ellátása, kiszolgálása, igénybevétele megköveteli egy 15 km hossztengelyű városban a gépkocsival vagy akár a kerékpárral való megközelítést. Az más kérdés, hogy a 2010 előttről gondként megörökölt parkolók és a magántulajdonú belvárosi telkek poros parkolóinak megtiltása, milyen jogi és egyéb következményekbe ütközik. Mi megpróbáltuk… Ennek folytatásához és megoldásához, sok siker kívánunk. Ezek rendbe tétele a tulajdonosokon múlik. A belváros leromlott állapotú házait, kapualjait is említhette volna. Ez országos, a privatizációból itt maradt több évtizedes probléma és a vegyes tulajdonú ingatlanok sajátos sorsa. A Grafitik és az emberi ürülékek kapualjakban való megjelenése egyszerűen kulturáltság kérdése. Ez nem építészeti kérdés. Ezt csak neveléssel és nem rendeletekkel lehet megnyugtatóan rendezni. Lehet büntetni 50 ezer Ft / alkalmanként. De ez mire elég és mire jó ? Lehet azt mondani, hogy az Önkormányzat tegye rendbe és terhelje rá az ingatlanra, de miből ? Lehet felelőtlenül hangoskodva bűnöst kiáltani, bűnbakot találni és mindent, mindig újra és újra kezdeni, de ez megoldja a problémát ? A Város nem csak ingatlanokból, beruházásokból, tulajdonosokból és bérlőkből áll. Nem csak jogokból, hanem kötelességekből és felelősen gondolkodó polgárokból. Vajon Szegeden , Pécset, Debrecenben és a többi városban ez miért sikerül ? Talán azért mert…. És itt átengedem a választ Önöknek. Csak azt kérem, (mivel, mint ahogy egy fiatal építész kolléga fogalmazta, „ Ez már a Mi játszóterünk”), fogalmazzák meg a pontos céljaikat és ne engedjenek a gyors látszatsiker csábításának, ne öntsék ki a fürdővízzel együtt a gyermeket és ne felejtsék el azt, hogy Önök előtt és után is poroszkál még egy-két korosztály….. További városépítő munkájukhoz sok sikert kívánok:
Tisztelettel: Rostás László
Köszönöm Rostás László!
Tisztelt Rostás úr, először is köszönöm válaszát. Való igaz, hogy helyben a téma nem vitatható meg a teljesség igényével, gondolom részben ennek (is) köszönhető, hogy alapvetően máshogyan látunk dolgokat. Ugyanakkor ha már belekezdtünk, felvetéseire szeretnék röviden reagálni.
Intermodális csomópont: „erről úgy tűnik Önnek több információja van, mint nekem”. Sajnálatos módon a jelen városvezetés kommunikációja éppolyan siralmas, mint az előzőé volt, így én magam is csak sajtóinformációkra tudok támaszkodni. Íme a link, ahol az idézett részek forrását találja: https://boon.hu/kozelet/helyi-kozelet/viszlat-tiszais-fejlesztes-4098378/
„a nem átgondolt, félbehagyott fejlesztések pld. a Petőfi utcán csatornává züllesztett Szinva, mely gyalogosan ill. kerékpárral megközelíthetetlen” — amennyiben jól emlékszem, az ön terve volt például a Szinva nyomvonalát követő „kerékpáros folyosó”, amely (szintén ha jól emlékszem) meglehetős vitákat váltott ki ön és a helyi kerékpáros szervezet között, azt hiszem a használt szókapcsolat a „kerékpáros gettó” volt. Való igaz, hogy kerékpárral megközelíthetővé tette volna a Szinvát, ám a kerékpáros turizmusra gyakorolt jótékony hatása mellett teljesen mellőzte a hivatásforgalmi kerékpározást, mint létező jelenséget, tekintve, hogy elképzelése szerint ez a K-Ny-i irányú főfolyosó alkotta volna az ezirányú kerékpáros nyomvonal gerincét, ezzel párhozamosan pedig megszüntette volna a jelenlegi Andor-Görögszőlő-Szarkahegy tengelyt. Mindezt úgy, hogy a hivatásforgalom által érintett intézmények jellemzően a Győri kaputól északra találhatók, így ezek az ön által elképzelt főfolyosóról csak potenciális konfliktuspontokon keresztül (jellemzően: a Győri kapu forgalmi sávja és a villamospálya átszelésével) lettek volna megközelíthetők. Hadd hívjam fel figyelmét arra, hogy a Szinva folyása nem befolyásolja a kerékpáros igényeket, így a város polgárainak útvonalait teljesen értelmetlen alárendelni annak.
„vagy a Dayka G. utca, sok kárt okoztak és okoznak, mind környezetvédelmi, gazdasági, mind kulturális szempontból” — felteszem ugyanarról a Dayka utcáról beszélünk, amelyet épp most fognak meghosszabbítani több épület és fa elpusztítása árán, hogy a Reményi utcától 20 méterre és a Rácz György utcától mintegy 100 méterre új átkötő utat építsenek sok-sok millió forintból, újabb útkapacitást biztosítva a (jellemzően) belváros felé irányuló (jellemzően) személygépkocsi-forgalomnak. Ennyit a környezetvédelmi, gazdasági és kulturális szempontokról.
„a 26-os elkerülő megépítésének hiánya, mely a 2010-es árvíznél a rosszul megépített csomópont miatt emberéleteket követelve húsba-vágóan jelentkezett, vagy a Debreceniek által elorzott M3-as útból lett M 30-as folytatása a határig” — ezeket természetesen nem tudom és nem is szeretném vitatni, hiszen terhelést vesznek le a városról is, mind infrastrukturális, mind környezetvédelmi szempontból. Annyit azonban megjegyeznék, hogy ezek nem városi fenntartású közutak.
„Ön kifogásolja, hogy rendre közlekedési beruházások valósultak és valósulnak meg. Igen, ebben részben igaza van. Emellett, sajnos elfelejti azokat az intézményi és magán felújításokat,beruházásokat, pld. Diósgyőri vár, Lillafüred, Tapolca, Lévay Gimnázium stb. amelyek evvel párhuzamosan történtek.” — nem tudom, hogy irónia-e, vagy csak figyelmetlenségből adódik, de felvetésemre, miszerint „ennek a városnak égető szüksége lenne rekultivációra — és nem csupán a turisztikailag kiemelt körzetekben” sikerült négy példát is hoznia, melyek közül három (Diósgyőri vár, Lillafüred, Tapolca), nos, turisztikailag kiemelt körzet.
„ezt a terültet még 2010 előtt eladta az akkori városvezetés az OTP befektető cégnek avval, hogy ott majd egy lakóparkot épít. Ezt Pirity Attila Ybl-díjas építész meg is tervezte. Sajnos az OTP ezt a szándékát felfüggesztette. S hogy mi ebből a tanúság ? Szerintem csak annyi, nem biztos, hogy a város ingatlanjainak magántulajdonba adása a megoldás, hiszen onnantól fogva a városnak nincs ráhatása erre a területre.” — ezzel kapcsolatban rámutatnék, hogy a jelenleg is folyó, vagy előkészítés alatt álló (közlekedési!) beruházások esetében valahogy sosem volt akadály az érintett területek vagy ingatlanok újbóli tulajdonba vétele vagy kisajátítása (Y-híd, Dayka utca). Valamiért ez az érv mindig a város élhetőséget biztosítani hivatott beruházások kapcsán hangzik el, a város közlekedhetőségét célzó beruházások esetében nem.
„Ahhoz, hogy a terek és utcák valóban élhetőek legyenek ami természetesen elvárható igény, előbb a tehermentesítő utakat kell megépíteni és rendbe tenni. Sajnos, ennek megoldásával Miskolc már több évtizede nem büszkélkedik. […] Áttolni lehet, de megkerülni nem, a Vargahegyi út kiváltó szakaszának, a Futó utca szélesítésének , az északi tehermentesítő vagy a Győri kapu áldatlan állapotának megoldását. Ehhez mérhetetlen sok pénz, pénz és pénz kell.” — igazán nem értem, hogy miért építettünk annak idején olyan (meghosszabbított) villamospályát, miért terveztünk előnyben részesített villamosközlekedést a csomópontokban (amely végül nem működik a csomópontok nagy részében), miért szereztünk be nagy utaskapacitású villamosszerelvényeket, hogy azután ezek helyett ne a közösségi közlekedés felé tereljük a lakosságot, hanem a Déli tehermentesítő meghosszabbításával, az Északi tehermentesítő kiszélesítésével és az Andor – stb. utcák rovására meghosszabbításával, a Győri kapu csak-a-jó-ég-tudja-mit-csinálásával, magyarul a közutak áteresztő kapacitásának megnövelésével és a városmagban található parkoló-szaporítással utána azt mondjuk ugyanennek a lakosságnak, hogy ülj autóba bátran, lesz hol menned, lesz hol parkolnod, árasszátok el nyugodtan a belvárost. Miközben Miskolc belvárosa az év nagy részében szinte dobogós, ami a közlekedésből származó légszennyezést (jellemzően: PM10) illeti.
„Említi a Búza teret. […] De ennek alapfeltétele a buszpályaudvar kihelyezése, megállóhelyek meghagyásával, mely megint több évtizedes probléma és ennek helyét leginkább egy intermodális csomópontba kell kialakítani. Mi ezt terveztük a Tiszai pályaudvar mellé a Volán és MVK telephely közelébe. Hogy ennek mi lesz a sorsa, az Önök felelős gondolkodásán múlik.” — valóban a Búza teret említettem, de kérem olvasson vissza. A parkolók kapcsán említettem a Búza teret. És bár nem vitatom egy percig sem, hogy sem az MVK-, sem a Volán-pályaudvarnak sincs semmi helye a belvárosban, kérem vegye észre, hogy a Búza téren található parkolók jelenleg sem P+R parkoló funkcióját töltik be, így ezekre a pályaudvarok elmozgatása vajmi kevés hatással lesz. Ezek nagyrészt magánüzemeltetésű, leaszfaltozott placcok, amelyek egy tetszőlegesen kiválasztott nap egy tetszőleges időpontjában minimum 50%-ban üresek. Azaz funkciótlan hőszigetek a város közepén, amelyek a hőleadás mellett és a részbeni kihasználatlanság dacára is forgalmat vonzanak be egy olyan helyre, ahol a légszennyezettség mértéke miatt még a hősziget-jelenség nélkül is kvázi-elviselhetetlen a [bármit csinálás].
„Sajnos, a közlekedési kultúra, a szolgáltatások ellátása, kiszolgálása, igénybevétele megköveteli egy 15 km hossztengelyű városban a gépkocsival vagy akár a kerékpárral való megközelítést. Az más kérdés, hogy a 2010 előttről gondként megörökölt parkolók és a magántulajdonú belvárosi telkek poros parkolóinak megtiltása, milyen jogi és egyéb következményekbe ütközik. Mi megpróbáltuk…” — a szolgáltatások megközelíthetőségére vonatkozó okfejtéseimet nem ismételném meg, sem ön által emlegetett kerékpáros megközelíthetőségnek ellentmondó kerékpáros folyosó ötletét, sem az előbbi villamos-fejlesztéses okfejtésem, de azt azért hozzátenném, hogy az ön által most számonkért kerékpáros megközelíthetőség dacára az Y-hídon semmiféle épelméjű kerékpáros átjutási lehetőség nem lett volna. Érdekes módon ez a probléma azóta orvosolhatónak látszik és a tervek módosítva lettek/lesznek, így a „mi megpróbáltuk” kitételre itt is csak azt tudom mondani: sajnos nem próbálták eléggé. Ahogyan a parkolók és a magántulajdonú, poros területek visszaszerzését sem, úgy tűnik. Biztosan azért nem sikerült, mert nem út lett volna rajta (Y-híd, Dayka utca, l. mint fentebb), hanem valami emberibb dolog…
„A belváros leromlott állapotú házait, kapualjait is említhette volna. Ez országos, a privatizációból itt maradt több évtizedes probléma és a vegyes tulajdonú ingatlanok sajátos sorsa. A Grafitik és az emberi ürülékek kapualjakban való megjelenése egyszerűen kulturáltság kérdése. Ez nem építészeti kérdés. Ezt csak neveléssel és nem rendeletekkel lehet megnyugtatóan rendezni.” — de, uram, ez részben építészeti kérdés, és itt is tetten érhető, amint az építészetből kivonja az embert. Amennyiben _lenne miért áthaladni_ a kapualjakon (pl. az általam előző válaszomban már kiemelt Nagy Imre utca, Patak utca, Szent Erzsébet sétány rendbetételével nyerhető „második főutca” miatt), úgy azok a kapualjak nem sötét vizeldék, hanem élő gyalogos-útvonalak lennének. Ugyanúgy, ahogyan a Sötét-kapu is az (vegye észre: ott van miért átmenni). Vagy az ön által példaként hozott Debrecen belvárosának kapualjai, amelyeken átkelve a belső udvarokban üzletek működnek. Tudom, hogy egyszerűbb az emberek kulturálatlanságára fogni, sőt, némiképp igazat is adok önnek (még akkor is, ha emellett hozzáteszem, hogy számolja össze, hány nyilvános mellékhelyiség működik Miskolc belvárosában), ennek ellenére fenntartom, hogy azokra a területekre tudunk vigyázni, amelyek élettel is megtelnek.
„Lehet felelőtlenül hangoskodva bűnöst kiáltani, bűnbakot találni és mindent, mindig újra és újra kezdeni, de ez megoldja a problémát ? A Város nem csak ingatlanokból, beruházásokból, tulajdonosokból és bérlőkből áll. Nem csak jogokból, hanem kötelességekből és felelősen gondolkodó polgárokból.” — a különbség a városvezető/városépítész és a polgár között az, hogy előbbieket az utóbbiak bízzák meg és fizetik azért, hogy megoldják ezeket a problémákat. Úgy tűnik, önök hajlamosabbak elfelejtkezni arról, hogy a várost élő és lélegző (bár egyre inkább csak: lélegezni vágyó) emberek alkotják. Higgye el, mi tudjuk magunkról hogy létezünk. És nagyon merész dolog az utóbbiak felelősségét firtatni, miközben az előbbiek az utóbbiak általi felhatalmazásukkal (vissza)élve cselekszenek.
„fogalmazzák meg a pontos céljaikat és ne engedjenek a gyors látszatsiker csábításának, ne öntsék ki a fürdővízzel együtt a gyermeket és ne felejtsék el azt, hogy Önök előtt és után is poroszkál még egy-két korosztály” — pontosan ezt teszem. Hovatovább, pontosan ezt tettük az ön idején is. És sajnálatos, hogy azzal kell szembesülnünk most is, amivel akkor is kellett: lepattanunk a „hatalom faláról”, mintha az önök felhatalmazása egyben azt is jelentené, hogy mindannyiunk helyett tudják, hogy hogyan akarunk élni, lélegezni, közlekedni, miskolcinak lenni.
Üdv,
P. Ádám
Tisztelt Paszternák Úr !
Az Ön viszontválaszára csupán azért reagálok, (nem magyarázkodásként) mivel vélhetően a részinformációk hiánya miatt, sok alapvető félreértés lelhető fel írásában.
1. Én nem megvitatás tényére, hanem a helyére utaltam.
2. A kerékpáros koncepcióról: Azt hiszem itt komoly információ hiány van, ugyanis a Szinva melletti kerékpáros sétány nem a hivatásforgalmi kerékpárút helyett, hanem a mellett került volna megtervezésre, annál is inkább, mert ennek nagy része már el is készült és a Thököly utca átépítésének első terve is tartalmazza az Andor utca felé való továbbvezetést. Itt azt is meg kell jegyezni, hogy ezeken kívül a városi kerékpár utak országos hálózatba kötése is tervezett volt, melyben megfelelő hegyi szakaszok is beépítésre kerültek. Bízom benne hogy meg is épül.
Az Ön által idézett kifejezés pedig biztos, hogy nem hangzott el. Ez nem az én szava járásom. Ez annál is inkább így volt, hiszen azokon a vitákon, melyek a kerékpáros szervezettel való egyeztetéseken történtek, több szervezet képviselői is jelen voltak és erről semmiféle visszajelzés nem érkezett.
Ide emelném az „Y” hídra való felhajtás kérdését is. Kunhalmi Úr számára már 2013 március 25.-én kelt levélben Pfliegler Péter alpolgármester Úr egyértelműen jelezte „.. A kerékpáros munkacsoport ülésén elhangzott, hogy a Martinkertváros kerékpáros kapcsolat megoldását a város az MVSC pálya felé eső aluljárón fogja biztosítani. Akkor erre különösebb észrevétel nem érkezett, illetve nem vetődött fel annak igénye, hogy a felüljáró mellett kerékpárút legyen…” És, hogy miért itt ? Azt egyértelműen indokolta a kipufogó gázoktól mentes levegő, a Családbarát kerékpározás, a nem 16%-os hegyi lejtőnek megfelelő meredekség, a nehéz tehergépkocsik környezetének hiánya, és hogy mindezt a tervezett országos hálózatokhoz kapcsolt kerékpáros tengelyre felfűzve lehet megvalósítani. Arra kértük Kunhalmi urat, mint a kerékpárosok képviselőjét, vegye figyelembe, hogy nem csak „sport” jellegű -, hanem családos kerékpározásra is kell tervezni, ahol idős – és gyermekkorú személyeknek is kell közlekednie. Ők nem képesek felhajtani egy felüljáróra, vagy például egy buszokkal ill. nagy tehergépjárművekkel terhelt közútra. Még akkor sem, ha erre 1,5 méter széles sáv áll rendelkezésre. Az egyeztetéseken jelen lévő rendőrségi közlekedésbiztonsági szakértők is ezt kérték, hiszen ha valakik, akkor ők nagyon is tisztában voltak ezen helyzetek közlekedésbiztonsági kockázataival.
Mivel a városnak erre a beruházásra sosem lett volna elég forrása, így csak a KÖZOP programból lehetett finanszírozni a 3-as számú főútvonal kiváltását. A 3-as számú főútvonalra pedig kerékpáros forgalom, forgalmi okok miatt nem is hajthat rá, csak térben is elkülönített formában. (Ezért terveztük a Felsőzsolca felé vezető országos kerékpáros utat a Sajó hídra utólagosan kiépítésre kerülő konzollal.) Ez a megoldás az „Y” hídon ár érték arányban a javasolt családbarát megoldással szemben, jelentős többlet költséget jelentett volna. És, hogy most miért lehet mégis majd felhajtani? Mert a város evvel lemondott a főútvonal megépítésének igényéről s így a folytatás mikéntje a jogszabályok függvényében valóban kérdésessé válhat, nem beszélve az egyéb fentebb említett szempontokról.
3. A Győri kapuról pedig csak annyit, hogy országos statisztikai adatok alapján is kiemelt baleseti helyszínnek számít. Ennek megoldását a „zöld nyíl” tervezése során kellett volna megtenni. Sajnos, a kétszer egy sávra szűkített felület nem alkalmas különböző modalitások (közlekedési formák) egyidejű forgalmának lebonyolítására. S, hogy a Miskolciak miért nem használják a közösségi közlekedést? Nekem is meg van erről a véleményem, de erről inkább Őket kell megkérdezni. A kerékpáros forgalomra való átállás jó megoldásnak tűnhet, melynek minimum annyi helyigénye van, mint a gépkocsiknak (pl. derékszögű kereszteződések veszélyei) így az Ön által kifogásolt útfejlesztések nem kidobott beruházások. A kerékpározás, sajnos eléggé függ az életkortól, az életmódtól, az időjárástól, az egyéb tároló, átöltöző- zuhanyozó helyiségek meglététől és még sorolhatnánk, de ezt Önök mint kerékpáros egyesület tisztségviselői jobban ismerik.
4. „…Szinva folyása nem befolyásolja a kerékpáros igényeket, így a város polgárainak útvonalait teljesen értelmetlen alárendelni annak…” Miskolc egy völgyfekvésű város, melynek tengelyét a Szinva adja. A Szinva folyása valóban nem csak a kerékpárosok igénye miatt van, hanem a levegő tisztaság és az árvízvédelem miatt is. Éjszaka ezen keresztül hűl és tisztul a város levegője, a Bükkből leereszkedő friss levegő által. Többek közt, ezért is volt vétek, a Szinva korábbi lefedése, mert pontosan ezt gátolja. A Szinva szeszélyes. Órák alatt képes elérni az árvízi mértéket, mint például 2010-ben, mikor kilépett medréből és a szükséges védősáv hiánya miatt a védekezés szinte lehetetlen volt. Ezt a sávot, ami a törvényi előírások miatt min. 6 méter, előbb, vagy utóbb szintén biztosítani kell. Az viszont nem árt, ha annak, az emberi élettér számára használati értéke is van, mint pld. Felsőhámorban.
5. A Dayka G. utca esetében valóban egyről beszélünk és részben egyet is értünk. Miután 2010 előtt már több milliárdos költséggel kiépült ennek a városszerkezeti elemnek 90 %-a, így ennek befejezetlensége még több kárt okozna, mivel a Szemere utca, (amelynek egyébként a Kazinczy u. része az átmenő forgalom elől elvan zárva) és a Thököly utca között fizikailag nincs más lehetőség az északi és a déli összekötő utak átkötésére. Így még van esély arra, hogy havária helyzet esetén a teljes közlekedés összeomlását részben meg lehessen akadályozni, illetve, hogy a főtér rendezvényeinek közlekedési terhelését csökkenteni lehessen. Egyébként a Fürdő utcának és a Vargahegyi – Futó utcai teherforgalmi mentesítő útnak és a Hideg-sor Avason való átvezetésének teljes kiépítése is jelentős mértékben képes volna csökkenteni a belváros felé jövő forgalmat. Ebből a Hideg-sor első szakasza elkészült, a második szakasz felújítását, szélesítését kell még megépíteni. A vasúti híd átépítését, mivel az állami tulajdon, csak A NIF végezheti.
6. Rekultiváció alatt a természeti környezet helyre állítását értjük, mint például a Nádasréti hulladéklerakóhelyet, ezért én ismételten rehabilitációról vagy revitalizációról beszélnék. Nem iróniából és főleg nem azért mert „sikerült négy példát” hoznom, hanem azért, mert el sem férne több oldalon keresztül az oktatási-, sport-, egészségügyi–, egyházi-, szociális-, ipari épületek, intézmények, megújított és bővített épületeinek sora. Ezeknek utána nézhet tételesen is, akár a Holdingban, akár az Önkormányzat illetékes osztályain.
7. A Kisajátításnak és az ingatlan vásárlásnak megvannak a szigorú szabályai. A kisajátítás csak meghatározott közcélból történhet és ez kártérítés mellett hajtható végre, még akkor is ha az érintett tulajdonos ezt nem akarja, mivel a közérdek felülírja az egyéni érdeket s ez többnyire komoly konfliktusokkal jár együtt. Az ingatlan vásárlás esetén ez viszont csak akkor történhet, ha az adott tulajdonos az ingatlanját el kívánja adni. Amit Ön kifogásol, az mind közterületet érintő közcél miatt kerül kisajátításra, az esetek döntő többségében állami forrásból. Az Önkormányzatnak ilyenre csak akkor van lehetősége, ha rendelkezik az ehhez szükséges forrással, vagy más feladattól vonja el. Ezért egy adott ingatlan vétele, csak nagyon komoly megfontolással történhet meg. Tagja voltam a Magyar Építész Kamara Alkotmányi és Jogi bizottságának, s ez által elég sok hazai és külföldi példára volt rálátásom. Bizony, az esetek többségében a nem kellően előkészíttet esetek okoznak súlyos károkat egy-egy közösség számára.
Az Ön által említett Búza téri parkolókat, a piac 2010 előtt készített rehabilitációja kapcsán kellett volna megoldani. Ez sajnos nem történt meg. Emellett egy használhatatlan „üvegház” épült, ami piacként csak igen jelentős többlet üzemeltetési költséggel működtethető. Ennek költségeit utólag kigazdálkodni szinte lehetetlen. Itt még a beüzemeltetés és a kistermelői piac kialakítása is komoly anyagi terhet jelentett a város számára. A parkoló felület pedig valóban nagy aszfaltozott felületnek tűnik, de arra mindenképpen számolni kell, ha valamilyen piaci fertőzés vagy bármilyen katasztrófa helyzet van és a piacot akár hónapokra is be kell zárni, akkor gondoskodni kell egy ideiglenes piac kialakításáról s annak moshatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie.
A Selyemréti strand esetében a fejlesztéshez szükséges parkolókat 2010 előtt ugyanúgy elfelejtették betervezni. Ezért az Önkormányzatnak kellett a régi villanytelepi (korábban a város tulajdonában lévő) ingatlanokat jóval magasabb áron, visszavásárolni, hogy ott, a szükséges parkolókat ki lehessen alakítani és ne terheljük rá a gépkocsikat a környező lakásokra. Említhetném itt még a Hősök terén mint közterületen megépített magán jellegű parkoló visszavásárlási gondjait is… Stb. És lehetne még sok egyéb ügyletet is említeni, de a piaci és üzleti titoktartás ezt nem teszi lehetővé. Kérem higgye el, attól, hogy Ön ezeket a gondokat és összefüggéseket nem látja, ezek az ingatlan vásárlások – visszavásárlások a források és a lehetőségek mértékéig megvalósultak.
8. A légszennyezettséghez pedig annyit érdemes hozzátenni, hogy a Búza téri mérő állomás azért méri állandóan a rossz értékeket, mert a légköri mozgásokból adódó s nem csak közlekedésből, hanem, a Sajóbábony felől véderdő hiányában érkező nagy mennyiségű finom porszennyezést a bükkből érkező pára megköti s erre rakodik a közlekedésből származó káros-anyag. Így ezt az érzékeny műszerek pedig azonnal jelzik. Többek közt ezért is kellett kiemelni a 26-os sz. főút 17.000-es gépkocsi számmal terhelt forgalmát, 15 milliárd Ft-os állami beruházásként, ezért kell kihelyezni a busz pályaudvart és ezért kell a 3-as út forgalmát megosztani, hogy a Szinva természetes módon kiöblíthesse a völgyet egy Sajó parti nagy-párologtató képességű véderdő telepítéssel s így tisztább legyen a levegő. És még ezt is lehetne folytatni.
9. Élettel megtelt főutca kérdésköréhez a 2010 előtti főutca állapotára hívnám fel a figyelmét. Az üzletek a főutcai plázaprojekt következtében kiürültek, a főutcán alig volt élet. 2019-ben ez messze nem így volt, a főutca élettel telítetté vált. S ugyanez vonatkozik egynéhány 2010 óta bekapcsolt kapualj esetében is. Ehhez idő és kereskedő-fogyasztó-barát környezet. A fejlesztési tervek közül, amelyekre a források rendelkezésre álltak 2019-ben, tartalmaztak közterületi jellegű kapualj felújításokat is, melyek a magántulajdonú kapualjak számára követendő példaként állnának. A Nyilvános illemhelyek esetében szintén a tervek közt szerepeltek ilyen helyek kialakításai – létrehozásai. A jelenlegiekkel az a baj, hogy az üzemeltetőik nem hajlandók este 10-ig üzemeltetni, ugyanúgy mint a főutcai tourinform irodát sem, ami egyértelműen nem életszerű. Én azt tartom, hogy azokra a területekre lehet vigyázni, melyeknek jó, felelősen gondolkodó és cselekvő gazdái vannak.
Sajnos az ingatlan tulajdonosok (s természetesen vannak kivételek) valóban csak a jogaikkal kívánnak élni, miközben a kötelességeikről elég gyakran elfeledkeznek. A Városlakók közül azokról a neveletlenekről, akik a város, vagy a főutcai kulturált életet nehezítik, kérem kérdezze meg MIÖR munkatársait, vagy az ott lakókat, Ők biztosan sok meghökkentő érdekes „mesét” tudnának mesélni, legyen ez a város peremén, vagy a belvárosban. A városlakókkal szemben a „felhatalmazással való (vissza)élést” én elég merész kijelentésnek gondolom a fentiek tükrében. Nem ajánlanám ennek általánosítását, inkább egy olyan középút megtartását, ahol mint egy tesz-vesz városban, mindenki teszi a dolgát, éli és élni hagyja az életet, a szórakozni vágyó nem ellensége a helyben lakónak, de ugyanígy a gyalogos, a kerékpáros, autós sem egymásnak, hanem egymás életterének tisztelői és kiegészítői. Tudom, hogy minden kérdésére nem tudtam Önnek megfelelő választ adni, de remélem, hogy ez által talán árnyaltabban tud tekinteni az elmúlt időszak történéseire.
Tisztelettel: Rostás László
Kedves Mester! Azon kéne elgondolkodni a bizonyítvány szánalmas magyarázgatása helyett, hogy az áldásosnak cseppet se nevezhető működése hány %-ban felelős azért, hogy a miskolciak a választásoan annak tudatában is elzavarták a pártját, hogy lehetett sejteni a mokesz félék visszaszivárgását?
A pártjának meg azért, hogy mire volt jó magát két cikluson pozícióban tartani a biztos bukáson és a város lepusztításán kívül?
Ugyan. Miskolc szomjazta a „mokesz félék”-et.
Virágozzatok!
Hajrá Szeged, hajrá Debrecen!
Veres Pál 12 milliót, Alakszai 5,5 milliót költött az FB kampányra
Tessék, szépen „besétálni” ?????
„Az ellenzék közös miskolci polgármesterjelöltje október 13-a után zöldfolyosót alakít ki a Szinva patak mentén, hogy az a lakók kikapcsolódását szolgálja.
Veres Pál, az ellenzék közös miskolci polgármesterjelöltje tudja, hogy minden igazán szép európai várost átszel egy folyó. Miskolc szerencsés helyzetben van, hiszen ott van neki a Szinva patak.
Nem véletlen, hogy ez a város egyik jelképe. ”
Polgármesterként Veres Pál meg fogja becsülni a patakot. Rendezettebbé, besétálhatóvá fogja tenni. Kis parkokat alakít ki a patak mentén, valamint eléri, hogy el lehessen menni kerékpárral a Szinva partján akár Lillafüredig is.
Mert a miskolciaknak joguk van egy zöldebb, élhetőbb városhoz!”
Kriza legnagyobb bűne, hogy rostást nem zavarta el utcát seperni.
Te már ott vagy?
Kriza legnagyobb bűne, hogy nem Balog Zoltánt és Hoffmann Rózsát jelölte meg városvezetőnek a 2019-es kampány elején.
„Ha, már voltak szívesek alám vágni, folytassátok” jelszóval
Ez az összegyűlés hol történt?
Itt, az északhírnökön, egy korábbi bejegyzésnél. 🙂
https://www.eszakhirnok.com/2020/11/08/ehhez-kell-epuljon-egy-uj-varosresz-a-jozsef-attila-ut-a-sajo-es-a-vasuti-vonalak-kozti-teruleten-a-nap-kommentje/
Ybl díj?????? Ez egy rangot jelent, de Miskolcon még egyik építész sem tervezett és épített meg olyan színvonalon, mely építész a maga munkássága és annak színvonala mögött hagyott. Ugatni én is tudom a szakmát és osztogatni a haverok között a semmiért a díjakat. Lásd Bató ház, a BOKIK felújított épülete, Polgármesteri Hivatal, Pátria tömb, BAMA áruház, és stb, stb. Megannyi elfuserált épület és még díjat is kaphatni lehetett érte.