.228 Válaszként erre: Miskolc UnpluggedTisztelt Paszternák Úr !

Az Ön viszontválaszára csupán azért reagálok, (nem magyarázkodásként) mivel vélhetően a részinformációk hiánya miatt, sok alapvető félreértés lelhető fel írásában.
1. Én nem megvitatás tényére, hanem a helyére utaltam.
2. A kerékpáros koncepcióról: Azt hiszem itt komoly információ hiány van, ugyanis a Szinva melletti kerékpáros sétány nem a hivatásforgalmi kerékpárút helyett, hanem a mellett került volna megtervezésre, annál is inkább, mert ennek nagy része már el is készült és a Thököly utca átépítésének első terve is tartalmazza az Andor utca felé való továbbvezetést. Itt azt is meg kell jegyezni, hogy ezeken kívül a városi kerékpár utak országos hálózatba kötése is tervezett volt, melyben megfelelő hegyi szakaszok is beépítésre kerültek. Bízom benne hogy meg is épül.
Az Ön által idézett kifejezés pedig biztos, hogy nem hangzott el. Ez nem az én szava járásom. Ez annál is inkább így volt, hiszen azokon a vitákon, melyek a kerékpáros szervezettel való egyeztetéseken történtek, több szervezet képviselői is jelen voltak és erről semmiféle visszajelzés nem érkezett.
Ide emelném az „Y” hídra való felhajtás kérdését is. Kunhalmi Úr számára már 2013 március 25.-én kelt levélben Pfliegler Péter alpolgármester Úr egyértelműen jelezte „.. A kerékpáros munkacsoport ülésén elhangzott, hogy a Martinkertváros kerékpáros kapcsolat megoldását a város az MVSC pálya felé eső aluljárón fogja biztosítani. Akkor erre különösebb észrevétel nem érkezett, illetve nem vetődött fel annak igénye, hogy a felüljáró mellett kerékpárút legyen…” És, hogy miért itt ? Azt egyértelműen indokolta a kipufogó gázoktól mentes levegő, a Családbarát kerékpározás, a nem 16%-os hegyi lejtőnek megfelelő meredekség, a nehéz tehergépkocsik környezetének hiánya, és hogy mindezt a tervezett országos hálózatokhoz kapcsolt kerékpáros tengelyre felfűzve lehet megvalósítani. Arra kértük Kunhalmi urat, mint a kerékpárosok képviselőjét, vegye figyelembe, hogy nem csak „sport” jellegű -, hanem családos kerékpározásra is kell tervezni, ahol idős – és gyermekkorú személyeknek is kell közlekednie. Ők nem képesek felhajtani egy felüljáróra, vagy például egy buszokkal ill. nagy tehergépjárművekkel terhelt közútra. Még akkor sem, ha erre 1,5 méter széles sáv áll rendelkezésre. Az egyeztetéseken jelen lévő rendőrségi közlekedésbiztonsági szakértők is ezt kérték, hiszen ha valakik, akkor ők nagyon is tisztában voltak ezen helyzetek közlekedésbiztonsági kockázataival.
Mivel a városnak erre a beruházásra sosem lett volna elég forrása, így csak a KÖZOP programból lehetett finanszírozni a 3-as számú főútvonal kiváltását. A 3-as számú főútvonalra pedig kerékpáros forgalom, forgalmi okok miatt nem is hajthat rá, csak térben is elkülönített formában. (Ezért terveztük a Felsőzsolca felé vezető országos kerékpáros utat a Sajó hídra utólagosan kiépítésre kerülő konzollal.) Ez a megoldás az “Y” hídon ár érték arányban a javasolt családbarát megoldással szemben, jelentős többlet költséget jelentett volna. És, hogy most miért lehet mégis majd felhajtani? Mert a város evvel lemondott a főútvonal megépítésének igényéről s így a folytatás mikéntje a jogszabályok függvényében valóban kérdésessé válhat, nem beszélve az egyéb fentebb említett szempontokról.

3. A Győri kapuról pedig csak annyit, hogy országos statisztikai adatok alapján is kiemelt baleseti helyszínnek számít. Ennek megoldását a „zöld nyíl” tervezése során kellett volna megtenni. Sajnos, a kétszer egy sávra szűkített felület nem alkalmas különböző modalitások (közlekedési formák) egyidejű forgalmának lebonyolítására. S, hogy a Miskolciak miért nem használják a közösségi közlekedést? Nekem is meg van erről a véleményem, de erről inkább Őket kell megkérdezni. A kerékpáros forgalomra való átállás jó megoldásnak tűnhet, melynek minimum annyi helyigénye van, mint a gépkocsiknak (pl. derékszögű kereszteződések veszélyei) így az Ön által kifogásolt útfejlesztések nem kidobott beruházások. A kerékpározás, sajnos eléggé függ az életkortól, az életmódtól, az időjárástól, az egyéb tároló, átöltöző- zuhanyozó helyiségek meglététől és még sorolhatnánk, de ezt Önök mint kerékpáros egyesület tisztségviselői jobban ismerik.

4. „…Szinva folyása nem befolyásolja a kerékpáros igényeket, így a város polgárainak útvonalait teljesen értelmetlen alárendelni annak…” Miskolc egy völgyfekvésű város, melynek tengelyét a Szinva adja. A Szinva folyása valóban nem csak a kerékpárosok igénye miatt van, hanem a levegő tisztaság és az árvízvédelem miatt is. Éjszaka ezen keresztül hűl és tisztul a város levegője, a Bükkből leereszkedő friss levegő által. Többek közt, ezért is volt vétek, a Szinva korábbi lefedése, mert pontosan ezt gátolja. A Szinva szeszélyes. Órák alatt képes elérni az árvízi mértéket, mint például 2010-ben, mikor kilépett medréből és a szükséges védősáv hiánya miatt a védekezés szinte lehetetlen volt. Ezt a sávot, ami a törvényi előírások miatt min. 6 méter, előbb, vagy utóbb szintén biztosítani kell. Az viszont nem árt, ha annak, az emberi élettér számára használati értéke is van, mint pld. Felsőhámorban.

5. A Dayka G. utca esetében valóban egyről beszélünk és részben egyet is értünk. Miután 2010 előtt már több milliárdos költséggel kiépült ennek a városszerkezeti elemnek 90 %-a, így ennek befejezetlensége még több kárt okozna, mivel a Szemere utca, (amelynek egyébként a Kazinczy u. része az átmenő forgalom elől elvan zárva) és a Thököly utca között fizikailag nincs más lehetőség az északi és a déli összekötő utak átkötésére. Így még van esély arra, hogy havária helyzet esetén a teljes közlekedés összeomlását részben meg lehessen akadályozni, illetve, hogy a főtér rendezvényeinek közlekedési terhelését csökkenteni lehessen. Egyébként a Fürdő utcának és a Vargahegyi – Futó utcai teherforgalmi mentesítő útnak és a Hideg-sor Avason való átvezetésének teljes kiépítése is jelentős mértékben képes volna csökkenteni a belváros felé jövő forgalmat. Ebből a Hideg-sor első szakasza elkészült, a második szakasz felújítását, szélesítését kell még megépíteni. A vasúti híd átépítését, mivel az állami tulajdon, csak A NIF végezheti.

6. Rekultiváció alatt a természeti környezet helyre állítását értjük, mint például a Nádasréti hulladéklerakóhelyet, ezért én ismételten rehabilitációról vagy revitalizációról beszélnék. Nem iróniából és főleg nem azért mert „sikerült négy példát” hoznom, hanem azért, mert el sem férne több oldalon keresztül az oktatási-, sport-, egészségügyi–, egyházi-, szociális-, ipari épületek, intézmények, megújított és bővített épületeinek sora. Ezeknek utána nézhet tételesen is, akár a Holdingban, akár az Önkormányzat illetékes osztályain.

7. A Kisajátításnak és az ingatlan vásárlásnak megvannak a szigorú szabályai. A kisajátítás csak meghatározott közcélból történhet és ez kártérítés mellett hajtható végre, még akkor is ha az érintett tulajdonos ezt nem akarja, mivel a közérdek felülírja az egyéni érdeket s ez többnyire komoly konfliktusokkal jár együtt. Az ingatlan vásárlás esetén ez viszont csak akkor történhet, ha az adott tulajdonos az ingatlanját el kívánja adni. Amit Ön kifogásol, az mind közterületet érintő közcél miatt kerül kisajátításra, az esetek döntő többségében állami forrásból. Az Önkormányzatnak ilyenre csak akkor van lehetősége, ha rendelkezik az ehhez szükséges forrással, vagy más feladattól vonja el. Ezért egy adott ingatlan vétele, csak nagyon komoly megfontolással történhet meg. Tagja voltam a Magyar Építész Kamara Alkotmányi és Jogi bizottságának, s ez által elég sok hazai és külföldi példára volt rálátásom. Bizony, az esetek többségében a nem kellően előkészíttet esetek okoznak súlyos károkat egy-egy közösség számára.
Az Ön által említett Búza téri parkolókat, a piac 2010 előtt készített rehabilitációja kapcsán kellett volna megoldani. Ez sajnos nem történt meg. Emellett egy használhatatlan „üvegház” épült, ami piacként csak igen jelentős többlet üzemeltetési költséggel működtethető. Ennek költségeit utólag kigazdálkodni szinte lehetetlen. Itt még a beüzemeltetés és a kistermelői piac kialakítása is komoly anyagi terhet jelentett a város számára. A parkoló felület pedig valóban nagy aszfaltozott felületnek tűnik, de arra mindenképpen számolni kell, ha valamilyen piaci fertőzés vagy bármilyen katasztrófa helyzet van és a piacot akár hónapokra is be kell zárni, akkor gondoskodni kell egy ideiglenes piac kialakításáról s annak moshatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie.
A Selyemréti strand esetében a fejlesztéshez szükséges parkolókat 2010 előtt ugyanúgy elfelejtették betervezni. Ezért az Önkormányzatnak kellett a régi villanytelepi (korábban a város tulajdonában lévő) ingatlanokat jóval magasabb áron, visszavásárolni, hogy ott, a szükséges parkolókat ki lehessen alakítani és ne terheljük rá a gépkocsikat a környező lakásokra. Említhetném itt még a Hősök terén mint közterületen megépített magán jellegű parkoló visszavásárlási gondjait is… Stb. És lehetne még sok egyéb ügyletet is említeni, de a piaci és üzleti titoktartás ezt nem teszi lehetővé. Kérem higgye el, attól, hogy Ön ezeket a gondokat és összefüggéseket nem látja, ezek az ingatlan vásárlások – visszavásárlások a források és a lehetőségek mértékéig megvalósultak.

8. A légszennyezettséghez pedig annyit érdemes hozzátenni, hogy a Búza téri mérő állomás azért méri állandóan a rossz értékeket, mert a légköri mozgásokból adódó s nem csak közlekedésből, hanem, a Sajóbábony felől véderdő hiányában érkező nagy mennyiségű finom porszennyezést a bükkből érkező pára megköti s erre rakodik a közlekedésből származó káros-anyag. Így ezt az érzékeny műszerek pedig azonnal jelzik. Többek közt ezért is kellett kiemelni a 26-os sz. főút 17.000-es gépkocsi számmal terhelt forgalmát, 15 milliárd Ft-os állami beruházásként, ezért kell kihelyezni a busz pályaudvart és ezért kell a 3-as út forgalmát megosztani, hogy a Szinva természetes módon kiöblíthesse a völgyet egy Sajó parti nagy-párologtató képességű véderdő telepítéssel s így tisztább legyen a levegő. És még ezt is lehetne folytatni.

9. Élettel megtelt főutca kérdésköréhez a 2010 előtti főutca állapotára hívnám fel a figyelmét. Az üzletek a főutcai plázaprojekt következtében kiürültek, a főutcán alig volt élet. 2019-ben ez messze nem így volt, a főutca élettel telítetté vált. S ugyanez vonatkozik egynéhány 2010 óta bekapcsolt kapualj esetében is. Ehhez idő és kereskedő-fogyasztó-barát környezet. A fejlesztési tervek közül, amelyekre a források rendelkezésre álltak 2019-ben, tartalmaztak közterületi jellegű kapualj felújításokat is, melyek a magántulajdonú kapualjak számára követendő példaként állnának. A Nyilvános illemhelyek esetében szintén a tervek közt szerepeltek ilyen helyek kialakításai – létrehozásai. A jelenlegiekkel az a baj, hogy az üzemeltetőik nem hajlandók este 10-ig üzemeltetni, ugyanúgy mint a főutcai tourinform irodát sem, ami egyértelműen nem életszerű. Én azt tartom, hogy azokra a területekre lehet vigyázni, melyeknek jó, felelősen gondolkodó és cselekvő gazdái vannak.

Sajnos az ingatlan tulajdonosok (s természetesen vannak kivételek) valóban csak a jogaikkal kívánnak élni, miközben a kötelességeikről elég gyakran elfeledkeznek. A Városlakók közül azokról a neveletlenekről, akik a város, vagy a főutcai kulturált életet nehezítik, kérem kérdezze meg MIÖR munkatársait, vagy az ott lakókat, Ők biztosan sok meghökkentő érdekes „mesét” tudnának mesélni, legyen ez a város peremén, vagy a belvárosban. A városlakókkal szemben a „felhatalmazással való (vissza)élést” én elég merész kijelentésnek gondolom a fentiek tükrében. Nem ajánlanám ennek általánosítását, inkább egy olyan középút megtartását, ahol mint egy tesz-vesz városban, mindenki teszi a dolgát, éli és élni hagyja az életet, a szórakozni vágyó nem ellensége a helyben lakónak, de ugyanígy a gyalogos, a kerékpáros, autós sem egymásnak, hanem egymás életterének tisztelői és kiegészítői. Tudom, hogy minden kérdésére nem tudtam Önnek megfelelő választ adni, de remélem, hogy ez által talán árnyaltabban tud tekinteni az elmúlt időszak történéseire.

Tisztelettel: Rostás László