Dr. Szalóki Zoltán főügyész tájékoztatása szerint a főügyészség az ügyben most benyújtott újabb vádirata is részletesen tárgyalja a kiterjedt bűnszervezet felépítését és működését. E szerint a szervezet feje, az I. rendű vádlott már 2009 előtt fantomcégek jogsértő átruházásával foglalkozott, míg meg nem ismerkedett a II. rendű vádlottal, aki rávezette őt arra, hogy nagyobb haszonra lehet szert tenni hamis munkaerő-kölcsönzés révén, ha a cégekbe elsősorban vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó vállalkozások dolgozóit fiktíven, a tudtuk nélkül bejelentik, majd onnan látszólag visszakölcsönzik őket a tényleges munkáltatóiknak.
Ezáltal a valódi foglalkoztatók elkerülik a munkabért terhelő törvényes adó- és járulékfizetési kötelezettségük teljesítését, továbbá valótlan tartalmú számlák felhasználásával jogosulatlanul csökkenthetik az általános forgalmi adójukat. A rendszer az évek során igazi céghálóvá nőtte ki magát, mely bűnszervezetként működött. A hálózaton belül az adócsaláshoz általában olyan, gyakran cserélgetett cégeket használtak fel, melyeknek nem, vagy csak alig volt bejelentett alkalmazottjuk, így nem kellett bevallaniuk és megfizetniük a foglalkoztatással kapcsolatos közterheket, ÁFÁ fizetési kötelezettségüket pedig különböző módszerekkel minimalizálták, majd a látszat kedvéért többnyire teljesítették.
A megbízó cégek és a bűnszervezet közötti ügyintézés úgy működött, hogy a fiktív alvállalkozási-, megbízási- vagy munkaerő-kölcsönzési szerződések megkötését követően a megbízó cég átküldte a bűnszervezet ügyintézőinek és bérszámfejtőinek a fiktív cégekbe bejelentetni kívánt munkavállalók adatait, azután az érintetteket ezek a személyek hamis okiratokkal adminisztrálták. A megbízó cégek a színlelt szerződésekben megjelölt díjakat átutalták a bűnszervezethez tartozó gazdasági társaságok bankszámláira, majd a bérszámfejtők ezekből az összegekből levonták a munkabéreket, melyeket eljuttattak a dolgozókhoz, a maradékot pedig felosztották a bűnszervezeten belül. Az I. rendű vádlott 2009 és 2013 között 740 millió 263 ezer forint jogtalan jövedelemhez jutott ezáltal.
A 240 kötetnyi terjedelmű, több tízezer oldalas nyomozati anyag feldolgozását követő vádemeléssel érintett 36 vádlott közül 26-an tartoztak a bűnszervezethez, míg 10 vádlott a megbízást adó különböző gazdasági társaságok vezetője volt.
A Heves Megyei Főügyészség minősített költségvetési-, vagy adócsalás bűntettével, illetve vétségével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az elkövetőket, akik közül a bűnszervezet tagjai esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt a vádiratában.