KIVÁNDORLÓ MAGYAROK KÉTHARMADA AZT MONDJA, HOGY SOKKAL JOBB NEKI KÜLFÖLDÖN, MINT ITTHON VOLT

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Mekkorára becsülhető a külföldre települt magyarok közössége, és mi hajtotta el őket az országból? Hogyan élnek, milyen intézményeken keresztül tudják hatékonyan ápolni magyar identitásukat? Az MTA Humán Tudományok Kutatóházában november közepén rendezett társadalmi integrációról és egyenlőtlenségekről szóló konferencián külön szekciót szenteltek azoknak a kutatásoknak, amelyek közelebb visznek e keveset kutatott réteg megismeréséhez.

Kovács Eszter, Kováts András és Papp Z. Attila (a Társadalomtudományi Kutatóközpont két tudományos segédmunkatársa, valamint tudományos tanácsadója-intézetigazgatója) Magyarok külföldön – egy online felmérés tanulságai című kutatása egy igen nagy mintás, de nem reprezentatív, önbevallásos felmérés eredményeiből igyekezett képet adni a külföldre települt magyarok helyzetéről, közérzetéről, társadalmi integráltságáról.

120 vagy 637 ezer? Nem tudni biztosan, csak hogy lassul a kivándorlás

Már azt is igen nehéz megbecsülni, hányan lehetnek a külföldön élő magyarok, ami a definíciós nehézségekből is adódik: az is ide számít, aki kint dolgozik, de a családja itthon maradt? Az is, aki minden hétvégén hazajár? Ide veendők-e a diaszpórában élő, korábban kitelepült magyarok? Az utolsó kiterjedt felmérés, amely a külföldre települtek csoportját vizsgálta, a KSH 2016-os mikrocenzusa volt, amely azonban jellegénél fogva nem mérte azokat, akik teljes háztartással költöztek ki. A jelen kutatás szerzői azért összevetették ezeket a három évvel ezelőtti adatokat azokkal, amelyeket a 2019. júniusban közzétett kérdőívükre érkezett 18 ezer válaszból nyertek.

A vizsgált réteg elérését, reprezentatív mérését nehezíti néhány adminisztratív akadály is: kevesen jelentkeznek ki közülük Magyarországról, a célországokban a magyartól eltérő statisztikai rendszerek működnek, vannak már hazatelepülők is, sokan pedig csak ingáznak két ország között. A hivatalosan elérhető adatok skálája a Munkaerő-felmérésből származó 116 ezres számtól az ENSZ által becsült 637 ezerig terjed. A kutatás szerzői által rendelkezésünkre bocsátott prezentációban így összesítették a különféle adatgyűjtéseken alapuló és adminisztratív számokat, valamint a becsléseket:https://qubit.hu/2019/12/05/a-kivandorlo-magyarok-ketharmada-azt-mondja-hogy-sokkal-jobb-neki-kulfoldon-mint-itthon-volt