MOST, HOGY JOE BIDEN LESZ AZ USA ÚJ ELNÖKE, VALÓBAN FELLÉLEGEZHET A FÖLD?

Világszerte megkönnyebbültek a tudósok, hogy Joe Biden, és nem Donald Trump folytatja a Fehér Házban – állítja a Nature vezércikke, amely szerint a leendő elnök „négy évnyi tudományellenes politika” következményeit teheti jóvá. Nem lesz könnyű dolga, mert a végletekig megosztott nemzetet kapott örökül, amit a szoros választási eredmény is mutat. „Véget ért a hosszú nemzeti rémálom” – mondta például Alta Charo, a Wisconsini Egyetem jogi karán oktató bioetikus, Gerald Ford amerikai elnök Richard Nixont búcsúztató szavait kölcsönözve. Szerinte maga sem fogalmazhatott volna szebben.

Amint Biden átveszi a hivatalt január 20-án, megnyílik a lehetőség, hogy a Trump-adminisztráció számos, közegészségügyi veszélyeket rejtő és a tudományos élet működését sértő intézkedését kijavítsa: a legsürgősebb beavatkozást igénylő területek közé tartozik a klímaváltozás ügye, egyes bevándorlási és letelepedési szabályok és természetesen a COVID-19-világjárvány, amely mára több mint 244 ezer amerikai halálát okozta, felülmúlva a járványügyi vezető, Anthony Fauci kétszázezer halottról szóló tavaszi jóslatát.

Ha Trump kikerül a képből, „a kíméletlen versengés helyett talán megint teret kaphat a nemzetközi együttműködés, az egyezmények és törvények betartása, a civilizált politika, kevesebb lesz a fake news és a harag, több a mosoly” – mondta Pervez Hoodbhoy fizikus és atomszakértő Iszlámábádból. Hasonlóan fogalmazott James Wilsdon, a Sheffieldi Egyetem társadalomtudósa, aki szerint az amerikai tudományos élet szereplői példás „erőről és kitartásról tettek tanúbizonyságot, hogy kibírták az előző négy évet, most pedig eljöhet a rég várt stabilitás és az a korszak, amikor a politikai vezetés is támogatja a tudományt”.

Biden a következő tudományt is érintő témákkal kampányolt (címszavakban):

  • azt ígérte, hogy a tesztelés és a kontaktkutatás felpörgetésével kontrollálja a járványhelyzetet az Egyesült Államokban;
  • a COVID-19-járvány utáni gazdasági ösztönző csomagot összekapcsolja a zöld beruházások ösztönzésével;
  • visszalép a párizsi klímavédelmi egyezménybe;
  • visszavonja azokat az utazási tilalmakat és vízumszigorításokat, amelyek kevésbé vonzó célponttá tették az USA-t a külföldi kutatók számára.

Koronavírus-válság

A fentiek közül a koronavírus-helyzet kezelése az egyik legsürgősebb feladat. November 6-án az USA-ban több mint 130 ezer új fertőzöttet regisztráltak, többet, mint bárhol a világon a járvány kezdete óta. Trump kezdettől fogva lebecsülte a veszélyt, szembehelyezkedve azokkal az állami és helyi járványvédelmi intézkedésekkel is, amelyek szerinte túl sokba kerültek. Biden csapata ezzel szemben a COVID-19-világjárvány kezeléséről szóló részletes programban azt ígérte, hogy az új adminisztráció a helyi döntéshozókkal együttműködve bővíti a tesztelést és a kontaktkutatást, országszerte előírja a maszk viselését, illetve megerősíti a közegészségügyi intézményeket – miközben Trump a kampányhajrában közönsége nyomására kilátásba helyezte, hogy a választás után kirúgja Faucit, az amerikai járványügy már hat elnököt kiszolgált vezetőjét.

Biden csapata olyat is megfogalmazott, hogy majd „hallgatnak a tudományra”. A Trump-elnökség négy éve előtt ez talán még szürreális kampányígéretnek tűnt volna, de a leköszönő elnök ebben is paradigmaváltást hozott: többször is parkolópályára helyezte a kormány által fizetett kutatókat, legyenek azok bár a járványügy vagy a gyógyszerengedélyekről döntő hatóság tisztviselői. Charo szerint Biden elnöksége alatt „egy sor kormányzati ügynökség végre lehetőséget kap, hogy normálisan végezze a dolgát”.

Biden kormányzása arra is lehetőséget teremt, hogy Amerika újra megnyissa a nemzetközi együttműködés csatornáit a koronavírus elleni harcban. Trump kivezényelte az USA-t a WHO-ból (ami jövő nyáron lépne életbe), azzal vádolva a szervezetet, hogy Kínát támogatja, ahol a járvány kitört. Marga Gual Soler tudománydiplomáciai szakértő, EU-s tanácsadó szerint „Joe Biden és Kamala Harris megválasztott alelnök felfogja, hogy egy ország sem küzdhet meg a jelenlegi kihívásokkal egyedül, és remélhetőleg újraépíti a többoldalú tudományos intézményi kapcsolatokat”.

Vissza a párizsi egyezményhez

Mivel az Egyesült Államokról, a világ második legnagyobb kibocsátójáról van szó, globálisan is jelentős ügy, hogy Biden számára – az ígéret szerint – a klímavészhelyzetet és a környezet védelmét érintő Trump-intézkedések visszavonása is prioritás. Ezek közül is az első számú ügy a globális felmelegedés mértékét 2, illetve 1,5 Celsius-fokban maximáló párizsi klímavédelmi egyezményhez való visszatérés. Az egyezményhez való csatlakozásról a második elnöki ciklusa vége felé közeledő Barack Obama tett szándéknyilatkozatot, majd az életbe is lépett éppen az előző elnökválasztás körül. A hivatalba lépő Trump adminisztrációja 2017. augusztusban jelezte, hogy kilép, de az egyezmény szabályai szerint ezt csak 2019. novemberben tehették meg hivatalosan, majd további egy évet kellett várni, hogy a kilépés végül a múlt héten, ugyancsak az elnökválasztás kellős közepén hivatalossá váljon.

Januári hivatalba lépése után Biden megkezdi a visszatérés folyamatát – ezt akár az első napján megteheti, és utána mindössze harminc napot kell várni, – emellett kampányban meghirdette, hogy 2 billió dolláros csomaggal ösztönzi a tiszta energia térnyerését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, a zöld infrastruktúra kiépítését. Tervezi továbbá, hogy Trump elnöki rendeleteit is visszavonja, azokat, amelyek például új földeket és vízterületeket nyitnak meg próbafúrások számára, vagy amelyek a környezetvédelmi szabályokon enyhítenek egy-egy beruházás vagy beruházó érdekében. Biden újra a nemzetközi klímavédelmi együttműködés útjára terelheti az országot, az USA például újra részt vehet a metánkibocsátás csökkentésért dolgozó Északi-sarki Tanács működésében, vagy befizetheti azt a kétmilliárd dollárt az ENSZ kezelte Zöld Klímaalapba, amelyet eddig csak ígért, és így tovább.

Ha zöldíteni kell, Biden lehetőségei szinte végtelenek, egy sor kisebb belpolitikai lépést megtehet a szén társadalmi költségének újraszámoltatásától és új engedélyezési határértékek kidolgozásától kezdve az árvízvédelmi program frissítésén át az amerikai hadsereg megújuló energiák felé tereléséig. Nem utolsósorban jobban felkészítheti a hadsereget az előreláthatóan szaporodó természeti (tűzvész, árvíz, tornádó) és társadalmi (tömeges migráció) katasztrófák hatékonyabb kezelésére.

Trump nem vesztegette az időt

A leköszönő elnök egyébként több mint száz környezetvédelmi szabályozást bírált felül, és hogy nem vesztegeti az időt, ha a klímavédelem leépítéséről van szó, az is mutatja, hogy november 9-én még gyorsan leváltotta Michael Kuperberget, az évi kötelező Nemzeti Klímaértékelés (National Climate Assessment) nevű kormányzati klímajelentések felelősét, akinek a helyére a hírek szerint klímaszkeptikus tudóst ültetnek.

Szerettük volna azt írni, hogy Trump csak retorikájában ellenzi a klímavédelmi törekvéseket mint a gazdaság növekedését visszafogó tényezőt, ettől még a zöldülés megy a maga útján, de az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség, az EPA honlapján közölt mutatókon (bár sajnos 2018-cal véget érnek) feketén-fehéren látszik, mit jelent, ha klímaszkeptikus elnök foglalja el a Fehér Házat. Az évtizedek óta stabilan csökkenő metánkibocsátás és az évek óta csökkenő nitrogén-dioxid-kibocsátás is újra növekedni kezdett 2017-ben, illetve 2018-ban, ahogy a szén-dioxid-kibocsátás is csökkent 2014 és 2017 között, majd 2018-ban nagyot nőtt.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az USA-ban 1990-tőlForrás: EPA

A tudományos szervezetek által működtetett Climate Action Tracker már ki is számolta, hogy Biden programja – amely 2050-ig karbonsemlegességet ígér – arra elég, hogy az elkövetkező 30 évben 75 gigatonnával csökkentse az Egyesült Államok üvegházgáz-kibocsátását, összességében pedig 0,1 Celsius-fokkal csökkenti a felmelegedés mértékét 2100-ig. Nemrég Hszi Csin-ping kínai elnök is azt ígérte, hogy Kína 2030-ig eléri a kibocsátási csúcsot, majd 2060-ig a zéró kibocsátást, ami 0,2-0,3 fokkal mérsékelheti a felmelegedést a Climate Action Tracker szerint. Mivel Japán, Dél-Korea és az Európai Unió is hasonló vállalást tett, mindez azt jelenti, hogy az évszázad közepére elvileg a jelenlegi globális kibocsátás nagyobbik felét adó öt nagy gazdaság válik nettó zéró kibocsátásúvá.

Különös jelentősége van Biden megválasztásának az EPA számára, amelynek illetékességi területei rendre ütköztek a Trump-adminisztráció érdekeivel, így négy éven át azzal szembesült, hogy a kormány az iparági lobbit támogatva igyekszik visszavonatni határozatait, és ahol csak lehetett, keresztbetett az ügynökség tudományos alapon meghozott, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontokat érvényesíteni próbáló döntéseinek. Dan Costa toxikológus, aki az ügynökség légszennyezési, energetikai és klímavédelmi programját vezette, 2018. januárig bírta ezt, és sok más veterán kutatóval együtt inkább úgy döntött, hogy felmond. Costa szerint eltart még egy darabig, amíg az ügynökség magához tér, de biztos benne, hogy sokan megkönnyebbültek az EPA munkatársai közül, hogy nem Trump nyerte a választást.https://qubit.hu/2020/11/10/most-hogy-joe-biden-lesz-az-usa-uj-elnoke-valoban-fellelegezhet-a-fold