Önmagában egyébként nem lenne életszerűtlen az a konteó, hogy valamelyik tagállam titkosszolgálatának akciója áll Szájer leleplezésének hátterében, ez a fajta leleplezés ugyanis benne van a titkosszolgálati munkák eszköztárában. Ez persze egyelőre egyszerű spekuláció, de a konteót erősíti, hogy lenne alapja: az uniós költségvetési vétót belengető Orbán-kormány, vagyis a “kereszténységet” és “az európai értékek védelmét” hangoztató Fidesz ideológiai hiteltelenítése egy ellenérdekelt tagállam titkosszolgálatának akár most az érdekében is állhat. De ugyanígy lehet mindez a véletlenek összjátéka, ebben az esetben pedig Szájer csak rosszkor volt rossz helyen, az őt lebuktató ismeretlen járókelő pedig jókor jó helyen. Ám ebben az esetben is felmerül a kérdés, hogy a bulin résztvevő többi diplomata kilétét miért nem tudta felderíteni a nyilvánvalóan rendőrségi, de legalábbis hatósági forrásokból dolgozó belga sajtó? Belgiumból származó, de nem megerősített információnk szerint lengyel diplomaták és egy észt diplomata is jelen volt a partin (bár később a belga ügyészség a lengyel szálat cáfolta egy lengyel újságírónak), így kérdés, hogy az ő kilétük kiszivárog-e a közeljövőben a sajtóban vagy sem. A sajtónak ebben most már nem lesz nehéz dolga, mert az ügyészség két olyan résztvevőnek a születési évét és a monogramját adta meg, akik a diplomáciai mentességükre hivatkoztak a razzia során. Ha viszont nem derül fény a kilétükre, akkor még inkább megerősödhet az a teória, hogy Szájer lelepleződése

nem puszta véletlen műve.