A magyar belpolitikai anyagok mindenképp egyeztetéskötelesek, ahogy a magyar vonatkozású külföldi hírek is. Amikor tavaly nyár végén több nő is zaklatással vádolta meg Placido Domingo operaénekest, Ráthy egy olyan emailt küldött körbe, amiben azt írta, hogy a zaklatással kapcsolatos anyagokat „egyelőre nem kérünk”.
Ennek okáról nem érkezett tájékoztatás, de valószínűleg az lehetett a háttérben, hogy a botrány kirobbanása után két héttel Placido Domingo koncertjével avatták fel az új szegedi stadiont.
(A Szent Gellért Fórum névre keresztelt, UEFA-előírásoknak megfelelő létesítmény az egyetlen teljesen egyházi kezelésben lévő sportkomplexum. 13,4 milliárd forintból épült fel, az állami pénzből zajló beruházás kivitelezője a Market Zrt. volt.)
Az Egyesült Államokkal kapcsolatos hírek – csakúgy, mint a Híradóban – Donald Trump megválasztásakor lettek egyeztetéskötelesek. Érzékeny kategóriában van a migráció, az „európai terror”, Brüsszel, Oroszország, és minden uniós és szomszédos országban zajló választásokkal kapcsolatos hír.
Külön érdekesség, hogy eleinte csak azokat a választásokat kezelték érzékenyként, ahol Orbán-barát politikusok is kormányon vagy kormányközelben voltak (pl. Ausztria, Lengyelország, Izrael), ám a listát tavaly október végén kibővítették.
Nem jelenhetnek meg központi jóváhagyás nélkül a koronavírussal és az egyházzal kapcsolatos hírek sem – ez utóbbiak a pedofilbotrányok miatt szorulnak egyeztetésre. A Törökországról szóló híreket Recep Tayyip Erdoğan elnök narratívájának megfelelően kell közölni. A kurd harcosok említésekor például kötelező megemlíteni, hogy Törökország terroristának tartja őket.
Tiltott témák
Egyik forrásunk arról számolt be, hogy az Európai Parlamenti viták „leghúzósabb részeit, amik rámutatnak az Orbán-rendszer lényegére”, rendre kihúzzák. Csak azoknak a hozzászólásait veszi át az MTI, akik „nincsenek képben és butaságokat mondanak” vagy támogatják a magyar kormány politikáját.
Amikor tavaly márciusban az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz kizárásáról szavaztak, akkor az MTI brüsszeli tudósítói megírták az erről szóló hírt, az azonban nem jelent meg, magyarázta forrásunk. „Aztán jött az utasítás, hogy az Origótól kell átvenni, hogy a Fidesz saját maga függesztette fel néppárti tagságát” – számolt be az általa legabszurdabbnak tartott esetről.
Azt, hogy kik döntik el, mi számít érzékeny témának, nem tudni. Egyik forrásunk azt mondta, hogy az ezt firtató kérdésekre rendre a „nem fontos” választ kapják feletteseiktől.
Az egyik, birtokunkba került email, amiben azt írják, hogy a Human Rights Watch és az Amnesty International emberi jogi szervezetekről nem adhatnak hírt (erről részben a Politico tavasszal beszámolt) – azt állítja, hogy Bende Balázstól érkezett a tájékoztatás a tiltásról.
Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert Bende Balázs az MTVA alkalmazottja, amitől a munkát a Duna Médiaszolgáltató (ide tartozik az MTI is) rendeli meg – nem pedig fordítva. Bende Balázs volt az is, aki a köztévé egyik értekezletén kimondta: a megfelelő narratíva mentén kell anyagot gyártani.
(A Közszolgálati Kuratórium épp azért nem foglalkozott az MTVA-tól kiszivárgott hangfelvételek ügyével, melyeken ő beszélt, mert a testület fideszes többsége úgy érvelt: Bende Balázs nem a Duna Médiaszolgáltató alkalmazottja, a Kuratórium azonban csak a Duna Msz. működését ellenőrizheti. Pedig több, a birtokunkban lévő email is bizonyítja, hogy a Duna Msz. alkalmazottjainak Bende Balázzsal kell egyeztetniük. Forrásaink szerint a külpolitikai szerkesztőségben akkor szaporodtak meg az engedélyeztetésköteles anyagok, miután Bende Balázst nevezték ki a külpolitikai kabinet élére.)https://www.szabadeuropa.hu/a/origotol-kell-atvenni-igy-mukodik-a-cenzura-az-mti-nel-mtva-bende-balazs/30978656.html