„Józsi küzdött a rettenetes démonával”. Szájer lebukása után kiderült, milyen sokan voltak saját bevallásuk szerint tisztában a politikus magánéletével.

Szájer lebukása után kiderült, milyen sokan voltak saját bevallásuk szerint tisztában a politikus magánéletével. Bayer Zsolt, aki Szájerhez hasonlóan a Fidesz alapítója, úgy fogalmazott, „Józsi küzdött a rettenetes démonával”. Orbán tömör közleménye szerint „a politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele”, amit Szájer tett, cselekedete nem védhető. Kérdés azonban, mire is gondolt a miniszterelnök: a karanténszabályok megsértésére? Mert ez az egyetlen része a történetnek, amelyben Szájer elismerte a hibáját. A drog birtoklását tagadja, és a gyanú eddig nem nyert bizonyítást.

Marad a homoszexualitás kérdése, amelyet védhetetlennek tarthat Orbán, csakhogy Bayer szavaiból az tűnik ki, épp ezt a „démont” védte évtizedeken keresztül a Fidesz. A miniszterelnök közleménye sértettségről árulkodik, amikor rögzíti: képviselőtársa az egyetlen helyes döntést hozta azzal, hogy lemondott, és kilépett a pártból. Majd királyi többesben azzal zárja sorait: „döntését tudomásul vettük”.

Fuldokló módjára azóta is a miniszterelnök szavaiba kapaszkodnak a Fidesz politikusai. Tudván, hogy Szájer tagja volt Orbán legbelső harcostársi körének, a botrány kirobbanása után még név nélkül sem mertek válaszolni kérdéseinkre. Miután pedig megjelent a közlemény a Magyar Nemzet honlapján, beakadt lemezjátszóként ismételték a főnök értékelését. Hasonló sunnyogással kísérte a botrányt a kormánysajtó. A szerencsétlenkedés komikus méreteket öltött, amikor aggodalmas vezércikk figyelmeztette a kormánypártot: „nem biztos”, hogy „még egy Borkai- vagy Szájer-affér lábon kihordható”. A publicista szerint „kéne egy szép nagy átvilágítás párton belül, s a két lábon járó aknákat legalább az első sorokból ki kéne vonni!”. De hogyan lennének képesek erre, ha egy belga ügyészségi közleményt sem mernek idézni Rogán Antal jóváhagyása nélkül?

Az apparátus megijedt, akik a titkosszolgálati világ ármánykodásában hisznek, azok Joe Biden közelgő eskütétele után további szivárogtatásokat várnak. Mások a párton és a kormányon belüli rossz kommunikációra panaszkodnak. Egy ilyen botrány felfedi, milyen kevés érdemi beszélgetés zajlik a szervezetben. Orbán számára ezért tovább nőtt a brüsszeli meccs tétje: bizonyítania kéne fanatizált és elbizonytalanodott embereinek, hogy képes nyerni. Külügyes forrásunk szerint ebben a helyzetben inkább hátrányt jelent a miniszterelnök számára, hogy a Politico az Európai Unió negyedik legfontosabb „cselekvőjének” választotta. E kategóriában, a politikusok közül, egyedül az olasz kormányfő előzi meg Orbánt (három helyezéssel mögötte pedig a német kereszténydemokraták reménysége, az azonos nemű házasságban élő Jens Spahn áll, bonyolítva a kérdést, hogy mi is tűrhetetlen egy néppártban).

Máskor büszkeségre adna okot az amerikai magazin brüsszeli kiadásának besorolása – mondja diplomata szakértőnk. Csakhogy a mostani meccsben ez növelheti azon európai ellenfeleinek az elszántságát, akik szerint már most túl nagyra nőtt Orbán. Úgy tűnik, ebben lehet igazság, mert hétfő este kiszivárgott az EU soros elnökségét adó német kormány elhatározása: ha a csúcs megkezdése előtt nem enged Magyarország és Lengyelország, akkor kompromisszum keresése helyett a többi tagállam azonnal útjára indítja a B opciót, és a renitensek kihagyásával teremti meg a közös hitelfelvétel lehetőségét.

A küzdelem a hét második felében élesbe fordul. Szájer sztorija már rég kipörgött a brüsszeli sajtóból, minden figyelem a költségvetési végjátékra irányul. Orbán a jelek szerint egy elszánt Angela Merkellel kerül szembe.https://hvg.hu/360/202050__a_szajerugy_utorezgesei__lebenult_apparatus__erot_gyujto_europa__alsagos_allapot#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020_12_10&type-id=HvgDaily&user-id=C537252B#utm_content=top