A kóbor állatok helyzete azért okozhat gondot Magyarországon, mert nincs átfogó ivartalanítási koncepció, mint mondjuk Ausztriában vagy Németországban. Emellett a gazdik részéről sincs meg sok esetben erre a szándék – mondta Kisfalvi Nyina, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány (MÁSA) elnöke. – Amellett, hogy az ivartalanítással megakadályozzuk a felesleges szaporulatot, éveket tudunk hozzáadni a kutya élettartamához, mert több betegséget megelőzünk vele. Végső soron az altatás sem megoldás. Az állategészségügyi telepek egyébként szellemiségükben nagyban megváltoztak az évtizedek alatt. Alapítványokkal együttműködve azért küzdenek, hogy még időben gazdát találjanak az egyébként halálra ítélt kóbor ebeknek.
A törvény lehetővé teszi az ebrendészeti hozzájárulás beszedését. Erre is kitért Kisfalvi Nyina.
– Az Agrárminisztérium a tavalyi évben 100 millió forintot biztosított az állatmenhelyet működtető civil szervezeteknek a gondozásukban álló kutyák ivartalanítására. Mivel Miskolc leszakadó térségnek minősül, ezért a MÁSA 2019-ben nyert 10 millió forintot ezen a pályázaton. Egy ivartalanítás és egyedi megjelölés 35-40 ezer forintba kerül. Ha minden évben megkapnák a menhelyek ennek a támogatásnak a másfél-kétszeresét, akkor az évek során megoldódna az ivartalanítás problémája. Az önkormányzatoknak éves szinten ebösszeírást kell végezni. A jelenleg hatályos törvényi szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy ebrendészeti hozzájárulást szedhessenek be azoktól, akik nem ivartalaníttatnak. Ez népszerűtlen intézkedés, de erős ösztönzőerő lenne a gazdik felé – mutatott rá a MÁSA elnöke.
Ne etessünk, posztoljunk!
Az állatmenhelyeken nem altatják el a hozzájuk került jószágokat. Ezért mindig telítettség van.
– Legrégebbi lakóink, a nyolcéves Bella és Bence idén kizárólag német partnerünk révén tudnak gazdisodni. A soron következő Angyal lenne, akire hat éve találtak rá elütve, de őt azóta senki nem akarja hazavinni.
boon.hu