Szombaton helyezték végső nyugalomra Szolnokon Nagy Grófót, vagyis Kozák Lászlót. A temetésen jóval többen jelentek meg, mint 50 fő – ami társadalmi vitát generált – a búcsúztatás ennek ellenére zavartalan volt, ráadásul számos olyan szimbólummal szolgált, amelyek a nem roma származásúaknak érdekesek lehetnek.
Rézműves Benjámin a temetés kapcsán elmondta, hagyományos roma temetési szokás a virrasztás, ami a haláltól a temetésig tart. Az elhunytat régebben ágyra, asztalra fektették, letakarták a tükröket, nem lehetett fésülködni, mosni, mosakodni, sem pedig benézni az ablakokon át a házba, és nem volt ildomos a virrasztásról éjfél előtt távozni. Hozzáteszi, a halottat nyilván akkor fektettek az ágyra, amikor még nem volt elterjedt a romák köreben a kórházi patológiai szolgáltatás. Évtizedek óta a ravatal erre kialakított hűtőrendszerében tároljak a testet közegészségügyi szempontok miatt. A virrasztáson a gyászolók lassú roma balladákat énekelnek, pálinkát fogyasztanak, az ital kínálását illik elfogadni, nem hagyható a pohárban semmi, egy löttyintésnyi pálinkát pedig ki kell önteni a földre, hogy a halottnak is jusson belőle.
A temetésre mindenki elmehet, aki közel érezte magához a halottat. Amennyiben a halott teste megengedi, a temetésen nyitott a koporsó, hogy érintéssel, csókkal búcsúzhassak a gyászolók. Jelen esetben zárt koporsóval szembesült a gyászolók tömege, vélhetően ebben járványügyi megfontolások játszottak szerepet. A roma hagyományok szerint a halott szemére és kezébe pénzérméket tesznek, kriptatemetés esetén a halott mellé a botja, ékszerei, cigaretta, italok és kávé is kerül. Mint ismeretes Grófo mellé a saját tamburáját is letették a sírba, jelezve és elismerve ezzel a magyarországi cigány folklórban nyújtott kiemelkedő teljesítményét.https://index.hu/kultur/2020/12/21/szimbolumok_nagy_grofo_temetesen/