Nem újság. Ismerjük a holding-indulót
“Miskolc” határán éjt-nap a vártán
Állunk ronthatatlan élő sorfalat.
“Miskolc” határán serken még a holt is,
Serken, talpra ugrik, puskatust ragad.
Rajta, csak, rajta,…
Bár hull a vérünk, most szembenézünk,
Bérenc horda ellen ontjul most a vért.
Ám míg csak élünk, nem tiporja népünk,
Küzdünk martalóchad ellen “Miskolcért!”
Rajta, csak, rajta,…”
A Madrid védői című baloldali forradalmi mozgalmi dalt Arma Pál zeneszerző, Komját Aladár szövegére írta 1936-ban…Több nyelvre lefordították, a Nemzetközi brigádok indulója címen is ismertté vált. Budapesten csak 1947-ben adták ki
„Komját Aladár (Kassa, 1891. febr. 11. – Párizs, 1937. jan. 3.): költő és újságíró. Apja Korach Fülöp adóhivatali tisztviselő… A Tanácsköztársaság bukása után néhány hónapig Bp.-en rejtőzködött, majd Bolognába emigrált. Több hónapot töltött börtönben. 1921-ben kitoloncolták az országból. 1922 őszig Bécsben (Uitz Bélával) az Egység c. kommunista folyóiratot szerk., melynek további néhány száma 1924-ben Berlinben jelent meg. ~ Németo.-ban előbb a Kommunista Párt könyvkiadójánál, majd a Kommunista Internacionálé folyóiratának, az Inprekorrnak egyik szerkesztőjeként dolgozott. Többször járt az SZU-ban, részt vett 1930-ban a harkovi írókongresszuson is, 1933-ban az Inprekorr helyébe lépő Rundschau szerkesztőségében dolgozott Bázelben, majd (1935-től) Párizsban. Publicisztikai és költői pályájának ez az utolsó szakasza a legtermékenyebb. Váratlan hirtelenséggel halt meg. Idegen név alatt temették el a párizsi Père-Lachaise temetőben. Hamvait 1966-ban hazahozták.”
A Földes is ezért maradt…
„Nem változik a tolnai (mözsi) Komját Aladár utca elnevezése – döntött a tolnai képviselő-testület. Megírtuk: az utca átnevezését a Magyar Patrióták Közössége kezdeményezte, mivel szerintük Komját Aladár – aki a Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja volt – neve önkényuralmi rendszerre utal.
A város kikérte a Magyar Tudományos Akadémia álláspontját, amely viszont nem tartalmazott egyértelmű iránymutatást…..”