A vírussal kapcsolatban aggasztó fejlemény, hogy a legfrissebb kutatások szerint a vírus képes átjutni a vér-agy gáton, így hosszabb távon is megmaradhat a szervezetben. Lapzártánkig nem tisztázott tény, hogy ez történt-e Brazília elnökével, Jair Bolsonaroval is, aki szerint a koronavírus elleni vakcina krokodillá változtathatja az embereket. (Vagy egy agykárosodást okozó mikrohullámú fegyver hatósugarába került, amin nemcsak az oroszok és a kínaiak, hanem az amerikaiak is dolgoznak?) Bár Bolsonaro kijelentését nem támasztja alá semmilyen hatástanulmány, azt sokan botrányosnak tartották, hogy amikor egy algoritmusra bízták a döntést, hogy kit oltsanak be elsőként, az eredményből kimaradtak a járvány frontvonalában dolgozó orvosok. Úgy tűnik, jobb, ha az algoritmusokra materiális feladatokat bízunk – például a szuperkemény anyagok kutatását.
KÖRNYEZET
A Gangesz folyóba dobott, nyomkövetővel ellátott műanyag palackokról a kutatók tudták, hogy honnan indult a műanyag, és hol kötött ki. Az viszont annál meghökkentőbb volt, amikor a tudomány ott talált (mikro)műanyagot, ahol annak semmi keresnivalója nem volt: a terhes nők méhlepényében. Hogy ennek milyen egészségügyi szövődményei lehetnek, az még nem tisztázott, de hogy nem használ a fejlődő magzatnak, az egészen biztos.
KLÍMA
Ugyanígy nem használ élő bolygónknak a globális felmelegedés: hiába lesz 2021-ben várhatóan hűvösebb, mint idén, így is az egyik legmelegebb év elé nézünk.
A klímaváltozás ráadásul öngerjesztő folyamat: a felmelegedés a tenger alatti permafroszt olvadását is felgyorsítja, ami tovább erősítheti a klímaváltozás hatásait – például a világ legnagyobb jéghegyének darabokra szakadását. Reméljük, sikerül valamit kezdeni a felmelegedést felgyorsító légköri szén-dioxiddal: gyárthatnánk belőle például repülőgép-üzemanyagot.
ÁLLAT
A déli-sarki Weddel-fókák a szárazföldön más fókákhoz hasonlóan nyünnyögnek, de a tengerbe csobbanva jóval magasabb, 50 kilohertzes frekvenciatartományban rikoltoznak. Mintha a Star Warst látnánk (hallanánk) megelevenedni – csak éppen a víz alatt. A kutatók nem értik a jelenség okát, pedig nem elképzelhetetlen, hogy a fókák a halakat felpofozó Vörös-tengeri polipon háborodtak föl.
Haladjunk tovább a tengerszint fölé: Lovász Lilla, a Bázeli Egyetem zoológus doktorandusza kollégáival hozzáláttak, hogy a francia-német-svájci határnál lovakkal és marhákkal természetközelivé alakítsák a Rajna egyik szigetét. És ha már természetközeliségről beszélünk: a hím csimpánzokról kiderült, hogy a mamahotelben lakó férfiak mentalitása: felnőttkorukban is jólesik nekik az anyai gondoskodás, ami a túlélési esélyeiket is növeli a vadonban.
ŰR
Aki szerint a 2020-as évet már csak a földönkívüliek megjelenése súlyosbíthatná, nyilván nem fogadja közömbösen a hírt, hogy a csillagászok a Proxima Centauriról érkező rádiójeleket észleltek – igaz, azt még nem sikerült tisztázni, hogy a jel forrása természetes vagy mesterséges eredetű-e. Hogyan tudhatnánk hát, hogy egy 2,7 milliárd fényévnyire lévő, százmilliárd naptömegű fekete lyuk ott van-e, ahol képzelték, vagy egyáltalán nem is létezik? Ezek a megfigyelések nem olyan konkrétak, mint amilyeneket a NASA Mars-járója, a Curiosity végez, immár nyolcadik éve.
Remélhetőleg az Apple nagyobb sikerrel vezeti be a saját termékét, mint a CD Projekt Red az évek óta fejlesztett, Messiásként várt Cyberpunk 2077-et. A fejlesztők és a kiadó karácsony előtt piacra akarta dobni a játékot, és ennek meg is lett a böjtje: a konzolos verziók annyira pocsék minőségűek voltak, hogy a Sony és a Microsoft – tőlük szokatlan módon – pénzvisszafizetési programot indított, a játékot pedig eltávolították az alkalmazásboltjukból. És bár fontos lenne, hogy a világ adatállományát érintetlenül megőrizhessük az utókornak, az biztos, hogy a Cyberpunk 2077 megjelenéskori verzióit senki nem fogja visszasírni, mert azok még a UC Berkeley intelligens gesztusérzékelőivel is játszhatatlanok lennének. A játék úgy hullott a darabjaira, mintha a kockákra széteső világról szóló, a Nature által az év legérdekesebb tanulmányai közé választott magyar kutatást imitálta volna. Szuperforró téma az adatvédelem is, amióta az Európai Bizottság elfogadta a személyes adatok védelméről szóló uniós törvényt. A Facebook erre reagálva kibelezte a népszerű üzenetküldő szolgáltatásait, hogy a csetprogramok használata összhangban legyen az uniós szabályozással. Sajnos kiderült, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték az ablakon: mivel a szabályozás tiltja a csetüzenetek automatikus szkennelését, a Facebook nem használhatja a gyerekbántalmazás automatikus felderítésére használt szolgáltatásait sem.
HIRDETÉS
Ennél sokkal jobb hír, hogy Közép-Kelet-Európában páratlan, A-kategóriás laboratóriumkomplexummá fejlődött az újpesti illetőségű Berlini Park, ahol olyan futurisztikus cégek tevékenykednek, mint a -196 Celsius-fokos hőmérsékletű hűtőkkel felszerelt Krio Intézet.
Ez volt az év utolsó qubitos hírlevele, ha teheted, segítsd a munkánkat, és maradj velünk jövőre is. Jó olvasást, mértékletes duhajkodást és csillapíthatatlan honderűt!
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
