Vakulya Csaba munkajogász az InfoRádióban elmondta, korábban már szó esett arról, hogy bevezethetik az úgynevezett „rezsiátalánydíjat”, ami a Munka törvénykönyvében lett volna szabályozva, törvényi formában.

A helyzetet végül egy olyan kormányrendeletben rendezték, amely jelen állás szerint 2021. febuár 8-án már hatályát is vesztheti. Ennek értelmében a személyi jövedelemadó szabályai ideiglenesen módosultak, miszerint a távmunkát végző munkavállaló részére a munkáltató – számla nélkül tételként – költségtérítést fizethet a havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összegig.

„A költségtérítés nem kötelezettség, inkább csak egy lehetőség” – fogalmazott az RSM Legal munkatársa –, „miután azt a munkavállalónak kérnie kell. Vagyis a felek egyeztetését igényli, amely során a munkáltatónak és a munkavállalónak közösen kell meghatároznia azt az összeget, amit a munkáltató költségtérítés címen biztosít, hogy az elszámolható legyen.”

A jogszabály arról nem rendelkezik, hogy a megállapodást szerződésben kell-e rögzíteni, de valamilyen írásos nyomának érdemes lennie, akár a felek között rendszeresített e-mailes kommunikációban. A szakember megjegyezte, a Munka törvénykönyve általános szabályként írja le, hogy a munkáltatónak meg kell térítenie mindazon költségeket, amik a munkaviszony teljesítésével indokoltan merülnek föl a munkavállaló részéről.

Vakulya Csaba szerint nagyon nehéz azon plusz költségeket meghatározni, amelyek a távmunka esetén felmerülnek, fűtés, áram, internet, stb., de pont ezért tartaná szükségesnek egy úgynevezett hüvelykujjszabállyal belőni ezen tételeket.