A coach, hogy is mondjam, mint a gomba, a fűben terem.
Egész döbbenet, és nincs szabályozva. Hiába próbálkoznak meg a szakszerűen képzett, egyetemi végzettséggel rendelkező coachok a maguk védelmével.
Azzal kezdte ezt a gondolatot, hogy sokszor nem a megfelelő embereknél kötnek ki. A szóbeszéden kívül hol lehet keresni? Mit lehetne tenni, hogy a fenti helyzet megváltozzon?
Kötelező lenne egy közhiteles nyilvántartás. De nem hogy ez nincsen, de egy egyszerű lista, egy névjegyzék sincsen. Fölmenne az ember az internetre, és ott állna, hogy ez az ember pszichológus, ez szakpszichológus, ez neuropszichológus, igazságügyi szakértő pszichológus, gyermekklinikai pszichológus, felnőtt klinikai egészségpszichológus, számos szakág van.
De azon belül, hogy az én személyiségemhez ki passzol, ezt nem tudom.
Igen, csak egy példát mondok. Már ott nagyon sokan lelepleződnek, hogy nem képzettek, ál-pszichológusok, hogy például maga eljön egy problémával, hogy adjak már egy tanácsot. Ha én rögvest adok, akkor maga hagyjon el engem, mert én nem pszichológus vagyok, hanem laikus.
Mert a tanács nem nálam, hanem a maga lelkében, fejében, lehetőségeiben van.
Az én dolgom, hogy kiderítsem, mire képes saját erőből. Például volt-e a múltjában hasonló helyzet, akkor hogyan tudta megoldani. Kikutatom, milyen lehetőségei van, amivel maga meg fogja tudni egyedül oldani a problémát. Próbálom segíteni, hogy önmaga jusson a megoldásához. Na, ez pszichológia. És akkor nincs tanács.
Azon belül is egy humanisztikus ág. Ha jól értem abból, amit eddig olvastam, ön azt képviseli, hogy amikor megszületünk, végtelen lehetőségek állnak előttünk.
Ez is benne van, kétségtelenül, Maslow és Rogers, ők a nagyok a humanisztikus irányzatban. Lényegében négy nagy erőirány van a pszichológiában. A pszichoanalízis, a magatartástudományi vonal, amibe most már a kognitív is becsatlakozva egy óriási nagy rendszert alkot, a humanisztikus és a transzperszonális. Ennek aztán számos leágazása van, de a gyökerek mégiscsak itt vannak.
A pszichológiában nagyon gyakran egymást váltó elméletek, akár egymásnak gyökeresen ellentmondó elméletek követik egymást, néhány év elteltével. Sokszor az az ember érzése, hogy ez még egy kialakulóban lévő tudományág.
Ha belegondolunk, azáltal tette magát felkent tudományággá, hogy a természettudományok vizsgálóeszközeit magához véve kezdte el a lelki jelenségeket tanulmányozni. Ez az egyetlen olyan tudomány, amely a tárgyára nemet mond.
Nincsen olyan, hogy lélek, noha lélektan van.
Tehát egy tudomány, amely nem tudja a tárgyát definiálni, illetőleg, ha definiálja, úgy, hogy kerülőúton, mint jelenségekről beszél. De hála Istennek ebben most már nagyon messzire jutottunk és tudjuk azt, hogy a lélek és a test egymástól elválaszthatatlan egységet alkotó entitás, amiben minden sejtem, minden sejt tud a nagy egészről.https://forbes.hu/uzlet/senki-se-kerte-hogy-megszulessunk-de-itt-vagyunk-akkor-valami-dolgunk-lehet-interju-bagdy-emoke-pszichologussal/