Mi történt idén a forinttal?
Nem indította erősen az évet a forint, már az előző években elindult egy forintgyengülési folyamat – kezdte az Indexnek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. 2014 és 2017 között meglehetősen stabil volt az árfolyam, jellemzően 310 körül mozgott a forint az euróval szemben, trendszerű elmozdulás nem volt. Majd 2018-19-ben elindult egy gyengülés, aminek Török szerint az volt a magyarázata, hogy a jegybank a forintkamatot „levitte a mélybe”: a bankközi irányadó kamat 0,15 százalék volt, míg az alapkamat – ami ekkor még 0,9 százalék volt – mondhatni elvesztette irányadó jellegét. Viszont amíg nem bicsaklott meg a globális befektetői hangulat, nem mérséklődött a kockázatvállalási hajlandóság, addig különösebb probléma nem is volt.
Így jutottunk el 2020 elejéhez, amikor még 330 körüli euró-forint árfolyamról beszélhettünk. És erre tett rá a koronavírus okozta válság.
Az igazi nagy gyengülés március 10. után következett be, amikor a régiónkban is megjelent a koronavírus, jelentős menekülés következett be a befektetők részéről a kockázatosabb eszközökből, így a feltörekvő piacokból általában
Új negatív rekord: 369 forint fölé ment az euró árfolyama
Nincs megállás, szerda délelőtt egy dollár is több mint 338 forintba került már. A koronavírus-törvény lehet a háttérben.
– hangsúlyozta az elemző. Másfél hét alatt 335 közeléből 350 fölé gyengült a forint az euróval szemben. Szisztematikus eladási hullám kezdődött, aminek az összes többi feltörekvő devizával együtt a forint is vesztese volt. Török szerint
A KORONAVÁLSÁGOT MAGYARORSZÁGON MÉG TETÉZTE AZ ALACSONY KAMAT IS,
így nemcsak hogy együtt gyengült a forint a régiós devizákkal, hanem kiemelkedő volt a forint gyengülése.
Besegített a jegybank
Az elemző elmondta, hogy ezt a gyengülést már a jegybank kamatemelésének kellett követnie, amellyel az MNB elhárította a forint további gyengülését.
index.hu
„Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank 2007 és 2013 között volt alelnöke pedig – akit a legkevésbé sem lehet Fidesz-szimpátiával vádolni – kifejti: „Lassan meg kellene tanulni, hogy a forint szabadon lebegő valuta. Nincs »jó« és »rossz« forintárfolyam, az úgymond »egyensúlyi« árfolyamot sem könnyű meghatározni (az exportőr teljesen máshol érzi azt, mint az importőr vagy a turista).”
Igen, meg kéne végre tanulni, hogy a forint árfolyamát nem a kormányzat, nem is a jegybank állapítja meg (mint anno a pártállam idején), hanem a piaci szereplők: exportőrök, importőrök, befektetők, termelők és fogyasztók, no meg a valutaspekulánsok. Emiatt az árfolyam olyan, mint a hullámvasút: hol fel, hol le mozog.”
Jut eszembe! A leggazdagabb magyar, a Soros Gyurka véletlenül nem valutaspekuláns?